24 ezer magyar kap 600 ezer forintnál magasabb nyugdíjat
2024. április 21. – 17:48
Közzétette a magyarországi nyugdíjakról és a nyugdíjasok helyzetéről szóló friss statisztikáit a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint 2024 elején hosszú trend fordult meg, és már nem csökkent, hanem nőtt a nyugdíjrendszer által eltartottak aránya a társadalmon belül.
Ezt a folyamatot a következő ábra mutatja be. Ezen látszik, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők száma az elmúlt 12 évben nem nagyon változott, mindig körülbelül 2 millió fő volt. Jelentősen csökkent viszont az életkoron alapuló ellátásban, és megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma.
A társadalmon belül az ellátottak aránya a 2012-es 29,4 százalékról 2023-ra 25,1 százalékra csökkent. Idén év elejére ez 25,3 százalékra nőtt, de azt nem közölte a KSH, hogy ez egyszeri kiugrást jelent, vagy valódi trendfordulóról van szó.
Mennyi az annyi?
A KSH azt is közzétette, hogy idén januárban mekkora nyugdíjban hányan részesültek. Ebbe csak a saját jogon járó nyugdíjak számítanak bele, az özvegyi nyugdíjak nem.
Az ábrán látszik, hogy az ellátásban részesülők tetemes része 120 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kap. Körülbelül 200 ezren kapnak 100 ezer forint alatti ellátást, a KSH szerint közülük sokan külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíjat kapnak. Közben
van 24 475 magyar, akinek 600 ezer forintnál magasabb a nyugdíja.
Az ábrán ezen kívül látszik, hogy 400 ezer forint alatt minden kifizetési sávban több nő van, mint férfi, 400 ezer forint fölött azonban már többségbe kerülnek a férfiak. Ezt a fizetéseken belüli különbségek mellett az okozza, hogy a férfiak jellemzően tovább dolgoznak, így jobb szorzókkal számolnak nekik nyugdíjat.
Külföldön élő magyar nyugdíjasok
2024 elején 49 ezer külföldön élő embernek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást, ezek 74 százaléka volt öregségi nyugdíj. Ebben lehetnek külföldön élő magyar nyugdíjasok, és olyan külföldiek is, akik korábban Magyarországon dolgoztak, fizettek nyugdíjjárulékot, aztán hazaköltöztek szülőhazájukba. A kiutalások jellemzően a következő országokba történtek:
Az ábrán látszik, hogy a legtöbb magyar nyugdíjat Németországban élők kapják, utána következik Ukrajna, Ausztria, majd Szlovákia. A KSH megjegyzi, hogy a külföldre folyósított ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb volt a belföldi ellátásoknál, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén az érintett országok a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan megosztják a nyugdíjterheket.
