Nem elég a honvágy és a pénzügyi támogatás a külföldön élők hazacsábítására, az egész rendszeren változtatni kellene

770 ezer magyar lakik és dolgozik a világ különböző országaiban, akikre a magyar munkaerőpiacon is szükség lenne, még sincs biztos recept a külföldön élők hazacsábítására – derült ki a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívásáráról szóló sajtóeseményén. Az Egyensúly Intézet több mint 300 külföldön dolgozó magyar megkérdezésével készített felmérést és jelentést arról, hogy mit kéne tennie a magyar államnak a kint élők hazacsábítására.

Németországban 220 ezer magyar lakott 2020-ban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban nagyjából 80-80 ezren. Igaz, már 1990-ben is 400 ezer magyar élt külföldön, de az aktív korú kivándorlók korosztályukhoz viszonyított aránya háromszorosára nőtt 2010 és 2020 között. A közbeszédben központi téma lett a kivándorlás, pedig valójában Magyarország csak a középmezőnyben van a külföldre költözések terén az Európai Unióban: Romániában és Horvátországban például négyszer nagyobb az aktív korú külföldön élők aránya, mint Magyarországon.

Árt és használ

Más országokat is érint tehát a kivándorlás, a szakértők szerint még sincs átfogó uniós program a helyzet kezelésére, sőt, olyan sikeres külföldi példát sem találtak, amit a többi ország átvehetett volna. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy bármennyire is meglepőnek tűnhet, a kivándorlásnak több pozitív hatása is van a magyar gazdaságra.

A 2010-es években a külföldön dolgozó magyarok évről évre egyre több pénzt utaltak haza, ez a növekedés azonban a koronavírus-járvány környékén némileg visszaesett, de így is nagyjából 3,5 milliárd dollárt küldtek vissza Magyarországra 2021-ben.

Ez átlagosan körülbelül a magyar GDP 2-3 százalékát teszi ki 2013 óta, és a hazautalt és Magyarországon elköltött pénz élénkíti a magyar gazdaságot.

Arról nem is beszélve, hogy az így szerzett devizatartalék segít a forint stabilizálásában. Ráadásul sokan csak tanulni vagy pénzt gyűjteni mennek néhány évre külföldre, akik aztán az ott szerzett tudásukat is hazahozzák. „Menjen ki mindenki, aki kint akart tanulni Nyugat-Európában, de utána jöjjenek vissza, hozzák haza a tudásukat” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

Az Egyensúly Intézet szerint egyébként a 770 ezer külföldön dolgozó munkavállaló 750 ezer főre fog csökkenni 2028-ra, miközben a hazautalások aránya is a GDP 1,4 százalékára eshet vissza. Az elemzés szerint a 2004 után kivándorolt lakosok 33 százalékának 2028-ig való visszatérésével akár 1500 milliárd forinttal is nőhetne a magyar GDP nominális értéke.

Mások hosszabb távra terveznek, így rengeteg dolgozó kiesik a munkaerőben egyébként is szűkölködő magyar piacról. A kivándorlók miatt csökken a munkaerő-kínálat, feszesebbé válik az egyébként 4,7 millió aktív munkavállalót foglalkoztató piac, ez pedig egy inflációs nyomást helyez a magyar gazdaságra. Az áruk vándorlását az emberek vándorlása váltja fel, csökkennek a magyar adóbevételek, és veszélybe kerülnek az ellátási rendszerek is.

Sok tényezős kérdés

Gazsi Attila szerint a helyzetet legjobban egy húsleveshez lehetne hasonlítani, mivel több mindenre lesz szükségünk ahhoz, hogy ehető legyen a végeredmény. Nem lehet egyetlen lépésben elintézni, a kivándorlás egy soktényezős kérdés, így a számok javításához is több problémát kell megoldani. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója szerint a visszahívás három fő eszköze

• a külföldön élő magyarok meggyőzése pénzügyi ösztönzők segítségével, hogy térjenek vissza Magyarországra;
• a reintegráció, vagyis a visszatérő magyarok és családjuk beilleszkedésének segítése;
• a kivándorlás megelőzése a magyarországi körülmények javításával.

Ehhez azonban azt is ismerni kell, hogy miért hagyják el az emberek Magyarországot. 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, de több állam később, például Németország is csak 2010-ben nyitotta meg határait a külföldi munkavállalóknak, ezzel egyszerűbbé téve a külföldi munkavállalást. Ezután sokan kalandvágyból, sokan pedig a külföldön szerezhető tudás és a nyelvtanulás miatt hagyták el az országot, de az elégedetlenség is gyakori ok volt. Volt, akit a kiszámíthatatlan jövő zavart, de olyan is, aki az álláskeresés nehézségei vagy a külföldön elérhető jobb fizetések miatt döntött a kiköltözés mellett.

A visszaköltözés melletti érvként a család és a barátok hiányát, a gyerekek iskolai tanulmányainak a megkezdését, a nyugdíjas kor elérését és a külföldi anyagi célok teljesülésének elmaradását említették az Egyensúly Intézet kutatásában megkérdezettek.

Ugyanakkor az intézmény által megkérdezett magyarok szinte kivétel nélkül elégedettek voltak külföldi munkahelyükkel és a munkakörülményekkel, még akkor is, ha jelenleg nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek.

„Semmiképp sem hozható a Túró Rudi egy súlyba azzal, hogy azért van valaki külföldön, mert nem tartja megfelelőnek a magyar oktatás vagy egészségügy színvonalát”

– mondta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

A külföldön élő magyarok túlnyomó része jelenleg is negatívan ítéli meg Magyarország helyzetét: az életszínvonal csökkenése, az egészségügy és a közoktatás helyzete, a közélettel való elégedetlenség és az árak drasztikus emelkedése volt az, ami miatt sokan nem költöznének vissza az országba.

Míg a több mint 10 éve kint élők 32 százaléka tartotta kizártnak a hazaköltözést, ez az arány a 2-4 éve kint élőknél 50 százalék volt.

A kint élők majdnem fele szerint a hazaköltözés legfőbb ösztönzője egy egyszeri, 4 millió forintos hazatérési támogatás lenne, de a 13. havi fizetés és a külföldi jövedelem felét elérő hazai jövedelem után is többen megfontolnák a hazaköltözést.

Az Egyensúly Intézet szerint a pénzügyi ösztönzők mellett az adminisztratív terheken is javítani kellene, papírmentessé tenni Magyarországot és digitalizálni az állami szolgáltatásokat.

A szakértők szerint ugyanakkor szükség lenne a hazaköltözés népszerűsítésére is. Korábban is voltak már hasonló programok, de a 2015-ben indított, majd leállított Gyere haza, fiatal! program keretében 105-en, míg az MTA magasan képzett fiatal kutatókat célzó Lendület programjában is csak 200-an tértek vissza Magyarországra.