Már a régió szinte minden országában jobban él az átlagnyugdíjas, mint a magyar
2024. március 20. – 05:00
208 ezer forintra emelkedett a magyar átlagnyugdíj 2023-ra, de euróba váltva ez csak a 24. helyre volt elég az Európai Unió 27 tagállama között. Vásárlóerő-paritáson mérve a magyar nyugdíjak az európai uniós átlag 45 százalékát tették ki – derül ki a Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből.
Hazánkban 2004-ben az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, ez 2023-ra 208 ezer forintra nőtt. A 241 százalékos nominális növekedés nagy részét ugyan megette az infláció, de ez így is 43 százalékos emelkedésnek számított a nyugdíjak reálértékében.
A nyugdíjak meglepően nagy emelkedésének fő oka a nyugdíjasok cserélődése volt: míg a frissen a rendszerbe belépők már magasabb nyugdíjakat hoztak magukkal, az évek során sokan elhaláloztak azok közül, akik még a korábbi, alacsonyabb nyugdíjakban részesedtek. Emellett új formák is megjelentek a rendszerben: a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíjak ki- és bevezetése.
A nyugdíjak értékének változása Magyarországon
Az elmúlt húsz évben csökkent a nyugdíjasok száma is: míg 2004-ben 3,1 millió nyugdíjas volt, 2023-ban már csak 2,4 millió. Míg 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-ben már csak 8 százalékot. Ugyan az öregségi nyugdíjasok száma 21,5 százalékkal nőtt az évek során, a rokkantsági, özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők száma bezuhant. Ennek egyik oka a 65 évre emelt nyugdíjkorhatár és a Nők 40 korkedvezmény bevezetése volt.
A magyar nyugdíjakat euróba átváltva megkapjuk, hogy 39 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak az évek során, ami nagyjából megegyezik az eurózóna inflációjával. A 27 uniós tagállammal összehasonlítva ugyanakkor a 24. helyre csúsztunk vissza a 2004-es 19. helyhez képest.
A csehektől évről évre egyre jobban leszakadtunk, de a szlovákok és a lengyelek is megelőztek minket, így már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
Az euróba átváltott nyugdíjak alakulása a V4-országokban és Romániában
Érdemes lehet vásárlóerő-paritáson is megvizsgálni a nyugdíjakat, vagyis megnézni, valójában mennyi terméket és szolgáltatást lehetett venni az átlagnyugdíjból az adott évben. Így számolva az elmúlt két évtizedben 76 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak,
a növekedés elsősorban 2004 és 2013 között történt, majd csökkenni kezdett az érték egészen 2019-ig. 2020 és 2021 között ismét egy enyhe javulás volt megfigyelhető.
Európában viszont még ennél is nagyobb volt a vásárlóerő-paritáson mért növekedés: 2004-ben az EU-s nyugdíjátlag 52 százalékáról 2021-re 45 százalékra csúsztak vissza, így a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben.
Míg a román nyugdíjak vásárlóerő-paritáson 2004-ben a magyar számok felét sem érték el, 2023-ban már 37 százalékkal lehagyták azokat.
A vásárlóerő-paritáson mért nyugdíjak változása a V4-országokban és Romániában
Hasonló emelkedés volt megfigyelhető a vásárlóerő-paritáson mért lengyel átlagnyugdíjnál is, ami 2004-ben nagyjából a magyar mellől rajtolt, viszont másfélszer akkorára nőtt, mint a magyar 2023-ra.
