A Mol 2030-ra 85 százalékban már nem is üzemanyagot árulna

Frissítette a Mol hosszú távú stratégiáját, amelyben a hagyományos, fosszilis üzletág mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megújuló üzemanyagok, a zöld hidrogén, a biometán, a geotermikus energia, valamint a hagyományos üzemanyagipartól távolabb eső ágazatok, pl. a mobilitás is. Az MTI összefoglalója szerint a nagyvállalat 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt tervez költeni zöld beruházásokra, 2050-re pedig elérné a karbonsemleges működést.

Néhány fontos részlet a cég távlatos célkitűzéseiből:

• A Mol-csoport 2030-ig 1 milliárd dollárt szán hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási és közepes méretű vegyipari beruházásokra.
• Rugalmasabbá teszik a kőolajfinomítást, 1 milliárd dollárt meghaladó összeget különít el 2030-ig olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyság javítását.
• Az olajkitermelést a következő 5 évben legalább a mostani, 90 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő átlagos napi szinten tartják.
• Geotermikus kutatásba kezdenek, elindítja a kísérleti lítiumprojektet, a szén-dioxid-besajtolás és -tárolás területén pedig a tárolói kapacitások kiépítésére fókuszál.
• A nem üzemanyag típusú termékek arányát 2025-ig az összes tranzakció 65 százalékára, 2030-ig pedig 85 százalékára tervezi növelni a vállalat. Cél, hogy a régióban 10 millió vásárló használja a Mol Move applikációt.
• A vállalatcsoport saját megújuló portfóliót épít ki, az épülő százhalombattai zöld hidrogén üzemet is megújuló villamos energiával fogja ellátni. A termelés nagy részét várhatóan napenergia-beruházásokkal biztosítják.
• A hulladékgazdálkodási üzletággal az a céljuk, hogy 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosítson a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektorok számára. 2035-ig 65 százalékra tervezik növelni az újrahasznosítási arányt, miközben 10 százalékra szorítják vissza a hulladéklerakást.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy kommentálta a stratégia frissítését: „Nem kérdés, hogy végre kell hajtani az energiaátmenetet és el kell érni az Európai Unió által meghatározott igen ambiciózus célokat. Ez mindannyiunk érdeke.” Szerinte ugyanakkor látni kell, nem fair, ha az energiaátmenet valamennyi költségét az iparvállalatokra terhelik. „A közösségi célokat csak közösségi támogatással, okos szabályozással és együttműködéssel lehet elérni” – mondta.