Az Európai Tanács március 4-i, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülésén az energiáért felelős miniszterek olyan politikai kompromisszumra jutottak, amely bátorítja a tagállamokat arra, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat, gyorsítva ezzel a blokk orosz gázról való leválását. Ez azonban csak egy ajánlás a tagállamok felé, és bizonyos körülményekre való tekintettel engedményeket is tesz.
Magyarország nemhogy távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől, hanem 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról – írja a Másfélfokon megjelent elemzésében Takácsné Tóth Borbála közgazdász, nemzetközi kapcsolatok szakértő, a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
Megdöbbentően nagy és kiaknázatlan potenciál rejlik a lakossági épületszektorban, ahol rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ami az országos gázfogyasztásunk körülbelül negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával azaz (áramos fűtésre való átállással) ez a spórolási arány akár a 40 százalékot is elérheti. Az ipari szektorban már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, azonban a lakossági épületszektorban ez elképzelhetetlen állami szerepvállalás és különösen politikai akarat nélkül – olvasható az elemzésben.
Európában egyre kevesebb az orosz gáz, nálunk nem
Az ukrajnai háború kezdete óta fel-felélénkülő vita övezi azt a kérdést, hogy mennyire nélkülözhetetlen az orosz gáz fogyasztása Európában. Az orosz gáz importja a háború előtti közel 150 milliárd köbméterről 2023-ra 30 milliárd köbméter alá csökkent. A nagykereskedelmi gázárak 2024 márciusára gyakorlatilag a háború előtti szintre csökkentek, és sok, korábban orosz gázfüggő országban bebizonyosodott, hogy az orosz gáz nagyobb költségnövekedés nélkül is kiváltható.
A közép-európai régió hagyományosan sokkal nagyobb mértékben függött az orosz gáztól, mint Nyugat- vagy Dél-Európa, ráadásul a tengerparttal nem rendelkező országok – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia – nehezebben jutnak hajóval szállítható LNG-hez. 2024-ben az EU-ba érkező orosz gáz jórészt ezekbe az országokba, így hozzánk is érkezik. Nálunk az orosz gázszerződés felmondása nem merült fel, sőt 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett Magyarországra.
Meddig van szükség orosz gázra?
Az előző télen a magyar gázfogyasztás a korábban tapasztalt 10 milliárd köbméterről 8,5 milliárdra, közel 20 százalékkal csökkent, és ez csak kisebb részben volt a meleg télnek köszönhető. A magyar lakosság nagyon árérzékeny: akinek lehetősége volt rá, az a gázról átállt a fatüzelésre, és sajnos a hulladéktüzelés gyakorlata és elfogadottsága is növekedett – írja Takácsné Tóth Borbála. Ugyanakkor a lakások belső hőmérsékletének csökkentésére is sor került, azonban nem azért, mert érdemben felpörögtek volna az energiahatékonysági beruházások, hanem mert a spórolás miatt nem mer fűteni a magyar kisfogyasztó, illetve a korábbi indokolatlan túlfűtöttséget sokan mérsékelték.
Jó lenne, ha a korábbi túlfűtöttség nem térne vissza az alacsonyabb árakkal, hiszen nemcsak költséghatékonyabb, de egészségesebb is a 20-21 fokra való fűtés. Ahhoz, hogy ez tartósan beépüljön a magyarok viselkedésébe, elengedhetetlen, hogy elinduljon egy valódi és nagyléptékű épületfelújítási hullám, ami nemcsak az emberek komfortérzetét javítaná, de csökkentené az energiával kapcsolatos kiadásaikat és nem mellesleg a kibocsátásokat is – írja a szakértő.
A szakértők várakozásai szerint az iparban az energiahatékonysági beruházások piaci alapon is folyamatosan zajlanak, és ez ellentételezheti az iparstratégiában tervezett akkugyárak keresletnövekedését is. A REKK elemzése szerint a villamosenergia-szektorban okos rugalmassági fejlesztésekkel elkerülhető lenne új gáztüzelésű erőművek építése, de ha ezek mégis megépülnek, az állami tulajdonú szereplő beruházásaként a fogyasztásuk a mostani erőművi gázfogyasztást közel 1 milliárd köbméterrel is növelheti átmenetileg.
A távhőszektorban a megújuló hőtermelés (geotermia, biomassza, hőszivattyú) versenyképes alternatívái a gáznak, ezek kihasználása már a kormányzati politikában is prioritás. A magyar kitermelés szinten tartása mellett az így adódó kisebb importmennyiség pedig már sokkal könnyebben pótolható alternatív forrásokból, különösen, mivel 2027 környékére az LNG-piac szűkössége is feloldható lesz, például a horvát LNG-terminál bővítésével.
„Várakozásaink szerint sem az ukrán tranzitútvonal megszűnése, sem az orosz gázimport teljes megszűnése nem jelentene ellátásbiztonsági kockázatot Magyarországon”
– írja Takácsné Tóth Borbála. Rövid távon szerinte még lehet különbség az európai árakban, különösen ha az uniós tagállamok védővámszerű határtarifákat vetnek ki a gázra, de 2027 után ilyen árkülönbségre már nem számít a szakértő, ha közben figyelünk a hazai gázfogyasztás célirányos csökkentésére.
