Ha lakásvásárlást tervez, ne várjon 2025-ig!

Már 2023 tavaszától fokozatosan csökkenni kezdett az ingatlanpiaci visszaesés, az enyhe felívelés pedig év végén is kitartott – erről beszélt Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója a vállalat ingatlanpiaci háttérbeszélgetésén. Emellett arról is beszámolt, hogy

• ha bejönnek az MNB tavaly év végi előrejelzései, akkor már emelkedtek az ingatlaneladási számok 2023 utolsó negyedévben, de 2023-ban negyedével csökkent a forgalom az előző évhez képest.
• 2024-ben az ingatlanpiaci mutatók enyhe élénkülésére számítanak a szakemberek, de a fellendülésre valószínűleg 2025-ig kell várnunk.
• Érdemes lehet március 31-ig felvenni a csok pluszt, mivel addig még a meglévő gyerekekre is igényelhető a támogatás.
• Nem érdemes sokáig várni a lakásvásárlással, a korábbi évek példái szerint a felíveléssel először a lakáseladások száma nőhet meg, és ezt követi az ingatlanárak emelkedése.

A vállalat saját tapasztalatai alapján 2023-ban körülbelül 25 százalékkal csökkentek az ingatlaneladások az előző évhez képest. Az első három negyedévben egyre lassuló visszaesést lehetett látni, míg az MNB előzetes adatai szerint az utolsó negyedévében már a növekedés is megkezdődhetett. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint annak ellenére, hogy 2023-ban minden főbb piaci mutató visszaesett, a recessziók idején bekövetkező tartós áresés elmaradt.

Minimális áremelkedés

Miközben az ingatlanok áraiban nominális értéken egy enyhe, 1,5 százalékos növekedés volt megfigyelhető éves alapon 2023 harmadik negyedévéig, reálértéken csökkentek az ingatlanok árai. Ez azt jelenti, hogy ugyan minimálisan emelkedtek az ingatlanárak, de ez elenyésző volt a tavalyi 17,6 százalékos inflációhoz, majd az ezt követő béremelésekhez képest. Ez éves alapon 12 százalékos reálbércsökkenést okozott 2023 harmadik negyedévében a lakásárakban. Ennek ellenére is voltak régiók, ahol jelentősen drágultak az ingatlanok:

Pest, Baranya és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb az áremelkedés, ami itt a 20 százalékot is meghaladta

az OTP korábbi Értéktérképe szerint.

Dr. Hartlieb Balázs szerint változás volt a vevői igényekben is. A vásárlók elsősorban a kisebb, 1-2 szobás lakásokat, és a régi, felújítandó ingatlanokat keresték, és leginkább a tíz- és húszmillió forint közötti sávban választottak maguknak lakást.

Kifejezetten rossz év volt a tavalyi a lakásépítésben, 18,6 ezer új lakás épült, ami 9 százalékos visszaesést jelentett a 2022-es évhez képest. Ennél kevesebb lakás utoljára 2018-ban épült. Még drasztikusabb eredmények jöttek ki az építési engedélyekkel kapcsolatban: összesen 21,5 ezer lakásra adtak ki engedélyt 2023-ban. Ennél 2015-ben voltak utoljára alacsonyabbak a számok, és az előző évhez képest 39 százalékos visszaesést jelent, ami a KSH 2000 óta tartó mérése alatt a legnagyobb mértékű csökkenését jelentette egy éves alapon.

Csok és hitelek

Tavaly ősszel érkeztek a hírek, hogy 2024-től megváltoznak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény felvételének a feltételei. Kasziba Erika, az OTP lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője szerint csak novemberben és decemberben ugrott meg az csokigénylések száma, miután az új támogatás részleteiből kiderült, hogy sokaknak már nem lesznek teljesíthetőek az új feltételek. Kasziba Erika kiemelte azt is, hogy még most érdemes lehet felvenni a csok pluszt, ugyanis

2024 március 31. előtt még a meglévő gyerekek esetén is igényelhető a támogatás.

Hozzátette azt is, hogy a csokot igénylők 60 százaléka egy, 40 százaléka két gyerekre vette fel, és csak elenyésző számban vállalták a három gyereket.

A szakember szerint szintén megfigyelhető volt, hogy miután kiderül valaki számára, hogy nem jogosult a csokra, egyre gyakrabban fordulnak helyette piaci hitelekhez. A lakáshitelpiacon már nyár végén érezhető volt az élénkülés, és év végére körülbelül 41 ezer szerződést kötöttek, összesen 594 milliárd forint értékben. A trendben is eltolódás volt: míg a 2000-es évek elején gyakoribb voltak a nagyobb kockázatú, 2-3 százalékos változó kamatozású lakáshitelek, addig az elmúlt évek tapasztalati egyre népszerűbbé tették a 10 éves és fix kamatozású kölcsönöket. Vagyis a hiteleknél felértékelődött a biztonság. „A kamatok most 6 százalék körül alakulnak, így miért kockáztatnánk? A végig fix hitelek biztonságosak” – mondta Kasziba Erika.

2025-től jöhet az áremelkedés

Valkó Dávid szerint ugyan volt javulás a lakáspiacon 2024-ben, de még idén sem kell az üzletág szárnyalására számítanunk. A javulás első jele általában az eladási számok megugrása, és csak ezt követi az árak emelkedése, de valószínű, hogy erre már 2025-ig kell várnunk. Az elemző szerint még ha nominálisan nőnek is az ingatlanárak, reálértéken csak az árcsökkenés lelassulására, esetleg az árak stagnálására kell számítanunk.

A szakemberek szerint már az idei év első másfél hónapjából látszott, hogy javulásnak indult a piac. A vállalat munkatársai konkrét számokat nem mondtak azzal kapcsolatban, hogy nőttek vagy csökkentek az ingatlaneladási számok az OTP oldalán az egy évvel korábbihoz képest. Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője szerint idén februárban 23 százalékkal megnőtt az átlagos hirdetési idő a tavaly májusihoz képest. 70 napig volt fent átlagosan egy hirdetés az oldalon, míg tavaly májusban ez csak 56 nap volt. Ennek ellenére a 2024-es érdeklődésszámok, azaz hogy hányan vették fel az eladóval a kapcsolatot, 30-40 százalékkal is meghaladták a tavaly januári-februári eredményeket.

Dr. Hartlieb Balázs szerint abszolút pozitívak voltak az idei várakozások, a januári és februári számok a tavalyi év legsikeresebb hónapjához mérten is jobban alakultak. A befektetési céllal vásárlók is egyre nagyobb mértékben térhetnek majd vissza a piacra.