Átlagosan 3,8 százalékkal nőttek az árak januárban

3,8 százalék volt az infláció januárban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 2021 közepe óta a legalacsonyabb érték, és azt vetíti előre, hogy lassan elbúcsúzhatunk a magas inflációtól. Fontos viszont megjegyezni, hogy ez nem az árak csökkenését jelenti, csak azt, hogy a drágulás üteme lett sokkal kisebb.

A KSH közlése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

A maginfláció az előző havi 7,6 százalékról 6,1 százalékra esett vissza, a nyugdíjas infláció 3,9 százalék volt.

12 hónap alatt, 2023. januárhoz viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent.
• A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.
• A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett.
• A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt.
• A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva:

• Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került.
• A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.
• A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8 százalékkal drágult.
• A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek.
• A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent.

Az előző két évben összesen körülbelül 35 százalék volt az infláció, vagyis ma ennyivel drágább az élet Magyarországon, mint 2021 végén. A mostani, alacsony infláció részben annak köszönhető, hogy az előző időszakban nagyon hirtelen és nagyon nagy mértékben nőttek az árak, így most bizonyos termékeknek csökkenni tudott az ára.

A januári inflációs adatot egy kicsit minden évben megnyomja, hogy bizonyos, államilag szabályozott termékek és szolgáltatások ára vagy adóterhe minden évben január elsejétől nő. Idén a legnagyobb tételt az üzemanyag teszi ki, amelynek januárban két körben 43 forinttal nőtt az adótartama. Ez mindenkit érint, aki autóval szokott közlekedni.

A Portfolionak nyilatkozó közgazdászok az adatközlés előtt körülbelül 4,2 százalékra becsülték az infláció januári értékét. Közülük van olyan, aki szerint a következő hónapokban is 4 százalék körül alakulhat majd a havi inflációs adat, ami az év végére nőhet megint 5 százalék fölé.

A lap kiemeli, hogy az alacsonyabb infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank arra juthat, hogy a megszokott ütemnél gyorsabban csökkentse az alapkamatot. Ez olcsóbb hitelekhez és a gazdaság beindulásához vezethet, viszont drágíthatja az eurót a forinthoz képest, ami megint inflációt okozhat.