Kockázatokat lát a Költségvetési Tanács a kormány gazdaságpolitikai terveiben

Hároméves gazdasági kitekintést adott ki a Költségvetési Tanács, amiből kiderül, hogy a testület kevésbé optimista a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, mint a kormány. A tanács szerint lassabb növekedésre kell számítani, ahhoz pedig, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai teljesüljenek, kockázatos megszorításokra lehet szükség.

A dokumentum szerint a magyar gazdaság csak nagyon kedvező körülmények között tud majd 4 százalékkal növekedni 2024-ben, pedig ekkora GDP-növekedéssel számol a kormány az Európai Bizottságnak küldött konvergenciaprogramban. A Költségvetési Tanács sokkal reálisabbnak látja idén a 3 százalékos növekedést. 2025-re és 2026-ra a konvergenciaprogram 4,3 és 4,5 százalékos növekedéssel számol, míg a KT szerint jövőre 3,5-4,5, 2026-ra 3-4 százalékos növekedés reálisabbnak látszik.

Ahhoz, hogy tartósan 4 százalék fölött alakuljon a növekedés, helyre kellene állítani az egyensúlyokat, és versenyképességet növelő reformokat kellene végrehajtani. „Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához.”

A Költségvetési Tanács szerint kérdéses, hogy nagyon durva és káros megszorítások nélkül teljesíteni lehet-e konvergenciaprogramban tett vállalásokat.

A kormány azt vállalta, hogy 2026-ra csökkenti a centralizációs arányokat, vagyis azt az arányt, hogy a kormány a GDP hány százalékát gyűjti be a gazdaságból adók és járulékok formájában. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy ez az arány a 2023-as 42,6 százalékról 38,4 százalékra mérséklődik 2026-ra. Ehhez a hiánycsökkentés célkitűzésének figyelembevételével az kell, hogy a kormányzati szektor kiadásai a GDP arányában a 2023-re tervezett 46,5 százalékról 2026-ra 39,8 százalékra csökkenjenek, azaz három év alatt a GDP 6,7 százalékának megfelelő mértékben kellene csökkenteni a kiadásokat.

Viszont mivel a fogyasztás lassabban nő majd a tanács szerint, mint a GDP, a kormány nem tud majd annyi adót beszedni fogyasztásra épülő adókból, mint amilyen az áfa. Vagyis a szükséges csökkenéshez az államnak nagyon meg kellene húznia a nadrágszíjat. „A kockázatot tehát az jelenti, hogy lehet-e három év alatt ilyen mértékben csökkenteni a kiadásokat az állami funkciók megfelelő színvonalú ellátásának veszélyeztetése nélkül.” Az mindenesetre segíthet csökkenteni a kiadásokat, hogy az energiaárak normalizálódtak, így a kormánynak nem kell annyit költenie a rezsitámogatásokra (bár az árak még megugorhatnak), és az infláció csökkenésével a nyugdíjak emelése is kevesebbe kerül majd.

A tanács elemzése szerint a 2023-as költségvetési folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek a konvergenciaprogramban feltételezetthez képest. „A kormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiányát – néhány egyszeri kiadási tétel mellett – elsősorban a bevételek elmaradása és a kamatkiadások vártnál nagyobb emelkedése okozza. Az adóbevételek esetében ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóbevételek bázisa is lecsökkent, azaz a 2023. évi elmaradás a következő évek bevételeire is mérséklőleg hathat, amely különösen jelentős kockázatot jelent a 2024. évi – és a későbbi évekre tervezett – költségvetési célok teljesülése szempontjából.”

A dokumentumot a Költségvetési Tanács tagjai közül ketten írták alá, Kovács Árpád elnök mellett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. A tanács harmadik tagja Matolcsy György jegybankelnök. Január 10-től Kovács Árpád helyett Horváth Gábor vezeti majd a testületet.