Kevesebb mint feleannyi lakáshitelt vettek fel idén a magyarok, mint tavaly

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint október végéig mindössze 464,5 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a magyar háztartások, ami jóval kevesebb mint a fele az egy évvel korábbi 1104,7 milliárdnak – írja a Világgazdaság.

Bár az év második felében fokozatosan erősödni kezdett a kereslet a lakossági hitelpiacon, az első tíz hónap számai alapján az új szerződések éves összege – novemberre és decemberre egyaránt 50-60 milliárdos kihelyezéssel számolva – várhatóan 550 és 600 milliárd forint között alakulhat majd. Ennél csak 2016-ban volt rosszabb éve a lakáshiteleknek.

Az első tíz hónapban mért közel 58 százalékos visszaesés a Világgazdaság szerint több okkal is magyarázható. Először is 2021-ben és 2022-ben is jelentős pluszlendületet adtak a piacnak az akkor elérhető támogatások, így elég magasra került a léc, amihez viszonyítani lehet az idei évet. Másodszor: az infláció, a magas kamatok, a bizonytalan külső környezet és a támogatott konstrukciók körének szűkülése sokakat arra késztetett, hogy kivárjanak a hitelfelvétellel.

A támogatott hitelek körének szűkülése jól látszik az MNB számain is: 2022 első tíz hónapjában még 431,9 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződéshez kapcsolódott valamilyen támogatás, az idei év hasonló időszakában viszont már csak 99 milliárdnyihoz.

A lakáshitel-állomány október végén 4977 milliárd forintot ért el, amely mindössze 0,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál (tavaly októberéig 9,2 százalékkal hízott az állomány) A visszafogott mértékű növekedés nyomán a lakáscélú kölcsönök súlya is csökkent a teljes lakossági hitelportfólióban, és októberre már stabilan 50 százalék alatt maradt – írja a Világgazdaság. A lap hozzáteszi, bízni lehet abban, hogy 2024-re (például a csok plusz elindítása és a kamatplafon szabályainak módosítása miatt) magára talál majd a piac.