Csaba László: Hatalmas a szakadék Magyarország és a fejlett világ között, ott nőtt a tudás értéke, itt csökkent

„Az biztosan kijelenthető, hogy az uniótól várt összes támogatást nem fizetik majd ki” – mondta a Magyar Hang legújabb számában adott interjújában Csaba László közgazdász akadémikus. Szerinte ennek két oka van: egyrészről a helyreállítási és újjáépítési alap forrásainak eléréséhez szükséges terveket nem sikerült megfelelő minőségben prezentálnia Magyarországnak, másrészt a 2021–2027 közötti uniós költségvetés pénzeit is zárolták.

„Sokakkal ellentétben úgy vélem, valamennyi pénz jönni fog, de annak nagysága messze lesz a rendelkezésre álló teljes összegtől. Az uniós bürokrácia ugyanis nem engedheti meg magának, hogy egyetlen fillért sem ad”

– mondta Csaba László, aki a lapnak beszélt többek között még arról is, hogy

• nagy a szakadék a világ fejlettebb része és Magyarország között: „amíg ott emelkedett a tudás meg becsültsége, addig nálunk jelentősen csökkent”.
• Nem igazán van reális esélye annak, hogy uniós pénzekhez jussanak városok, önkormányzatok.
• Csaba László szerint függő viszonyban van Magyarország Oroszországgal és Kínával is. Utóbbi esetében úgy fogalmazott: „Ha például egy ország az akkumulátorgyártást olyan fokon helyezi az iparpolitikája középpontjába, mint Magyarország, akkor nincs olyan, hogy nem állunk szóba az imperialista Kínával.”
• Az akkumulátor-központú fejlesztés viszont „teljesen elhibázottnak tűnik”.

Utóbbiról kifejtette, hogy bár most erre fókuszál Magyarország, valójában „nagy az esély arra, hogy a környezetszennyező elektromos autó csak átmeneti szerepet tölt majd be”.

„Az akkumulátorgyárakkal pedig az a gond, hogy éppen olyan erőforrásokat igényelnek, amelynek igencsak szűkében vagyunk: tőkét, vizet, energiát és munkaerőt”

– mondta. Hozzátette: a magyar kormány külpolitikája biztosan nem eredményes, de talán még nem is káros – bár egy befektető ma háromszor is meggondolja, hogy Magyarországra jöjjön-e a kormány EU-, NATO- és nyugatellenes politikája mellett.