Izrael a hitelminősítői leértékelés ellen harcol, ami története során először fordulna elő

Közelebb került Izrael az ország hitelminősítői leértékeléséhez, de úgy néz ki, egyelőre sikerül elkerülnie azt – írja a Bloomberg egy, az ország pénzügyminisztériumában dolgozó, hitelekért felelős forrásra hivatkozva.

A nagyobb hitelminősítők a legmagasabb kategóriába sorolják Izraelt, de az október 7-i támadások után kirobbanó háború, az annak elhúzódásából származó plusz költségek, és a kormány korábbi, bírói hatalmat gyengítő reformjai közelebb sodorhatják a leértékeléshez az országot. A világ egyik legnagyobb hitelminősítő vállalata, a Moody’s pénteken adott volna friss besorolást Izraelnek, de a kialakult helyzetre hivatkozva eltolta a kiértékelés dátumát.

A névtelenséget kérő tisztviselő elmondta, hogy Izrael stabil anyagi helyzete miatt a leminősítés – ami először történne meg az ország történelme során – egyelőre egy extrém forgatókönyv lenne, de valószínű, hogy a hitelminősítők figyelőlistára fogják rakni a háborúba sodródó államot.

Az Izrael esetleges fizetésképtelensége ellen védő biztosítás költsége elérte az évtized legmagasabb értékét múlt héten – így annyiba kerül most az államkötvényeket bebiztosítani Izraelben, mint a három hitelminősítői szinttel alacsonyabban lévő országok egyikében, például Peruban. Ez után halasztotta el a Moody's az ország értékelését.

„Minden háborúnak van egy nem figyelmen kívül hagyható gazdasági dimenziója, amely a pénzügyi piacon is kifejti a hatását” – mondta Amir Yaron, Izrael központi bankjának elnöke azt is hozzátéve, hogy a megfelelő költségvetési kiigazításokkal megoldható lenne, hogy ne történjen változás Izrael pénzügyi helyzetében.

Izraelnek alacsony államadóssága és 2 százalék körüli költségvetési hiánya miatt egyelőre nem kell aggódnia, ugyanakkor a háború anyagi következményei semmiképp nem fognak kedvezni az ország anyagi helyzetének: egy Tel Aviv-i bank számításai szerint 6,8 milliárd dollárnyi extra költséget jelenthet Izraelnek egy elhúzódó háború.

A október 7-i támadások következtében kialakult pénzügyi helyzetet különböző módszerekkel próbálják orvosolni az ország törvényhozói: Izrael központi bankja 30 milliárd dollárnyi tartalékának eladásával szeretné megerősíeni a sékel, Izrael fizetőeszközének az árfolyamát.