Sztrádákra ment el annak a 2000 milliárdnak a nagy része, amit útépítésre szánt a kormány

Bruttó 2723 milliárd forintot költött az állam 2010 és 2020 között az országos közúthálózat fejlesztésére, írja a G7 elemzése. Ezzel összesen 1785 kilométernyi útszakasz épült vagy újult meg, azaz a közúthálózat 0,6 százalékát érintették évente átlagosan a fejlesztések. Ezzel az idén megszűnt, állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) projektjei a teljes hazai gazdaság beruházásainak 3 százalékát, a teljes építőipar kibocsátásának 11 százalékát adták.

A NIF adatait a G7 kérte ki – bár az adatigényt a NIF először elutasította, a NAIH felszólítására mégis kiadták. A teljes útépítési kiadás kétharmada a NIF-nél van, így a cég projektjeinek vizsgálata jól mutatja, mi a hazai útépítési tendencia.

Ezek alapján 2010 és 2020 között az összes közútkiadás 68 százalékát a gyorsforgalmi utak építése tette ki. Elkerülő utakra 12 százalékot szántak, főutak bővítésére 8 százalékot. Az új mellékutakra 1 százalékot, főutak felújítására pedig a költségek 7 százaléka ment el.

Új autópályákra és elkerülő utakra ment el a 2150 milliárdos költség 80 százaléka, felújításra, mellékutakra alig jutott forrás.

Így bár kiemelkedően sok gyorsforgalmi út van, Magyarországon a fő- és mellékúthálózat minősége rossz – ennek megkezdték a felújítását, de lassan halad. Nemcsak a költségek megoszlásában, de az érintett útszakaszok hosszát nézve is a gyorsforgalmi utak nyertek: az autópályák 29 százalékát és az összes autóút 60 százalékát is ebben a 2010 és 2020 közötti időszakban adták át.

A NIF összesen 1424 milliárd forintot költött a gyorsforgalmi utak 658 kilométernyi szakaszainak fejlesztésére, ez tette ki a teljes évtizedes büdzsé 68 százalékát, miközben ez az országos 32 ezer kilométernyi úthálózat 2 százalékát teszi ki. A főutak helyzete viszont rossz: bár 15-20 évente lenne ajánlott a főútfelújítás, a 2010 és 2020 között mutatott tempóval átlagosan 70 év alatt valósulna meg a főutak felújítása. A közutak felújításával foglalkozik viszont a NIF mellett a Magyar Közút Zrt. is, az elmúlt években kezdtek el nagyobb szakaszokra vonatkozó felújításokat is csinálni, ennek hatására javult is a közutak állapota.

A NIF adatai alapján az elmúlt időszak átlagárait nézve

a 6000 kilométernyi még fel nem újított főutat fel lehetne újítani egy évtized alatt évi 150 milliárd forintból.

Időközben az építőiparban 54,9 százalékkal nőttek az árak ebben az időszakban, de a NIF adatai alapján látszik, hogy akkor kezdődött a gyorsforgalmi utak árdrágulása igazán, amikor Mészáros Lőrinc cégei és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszfalt elkezdték megnyerni a projektek jelentős részét. A sok tízmilliárdos gyorsforgalmi utakon érhető tetten az építőipari infláció feletti árdrágulás, a mellékutas projekteknél (ahol sokmilliárdos haszon nem kecsegtet) az árak alig nőttek.