Varga Mihály: Év végére 6-8 százalékra csökkenhet a gazdaság első számú ellensége, az infláció
2023. július 24. – 14:17
Varga Mihály interjút adott a Világgazdaságnak, a pénzügyminiszter az inflációról, a várható gazdasági növekedésről, a beesett gázárakról, az Európai Bizottság kettős mércéjéről, az ueróról és a főváros adófizetési vétójáról beszélt a lapnak. Az interjú legérdekesebb megállapításait szemléztük.
Nem lenne célszerűbb ősszel vagy év végén elfogadni a költségvetést?
Nem, mivel a nyári költségvetési vita több mint 8 éves gyakorlat, ráadásul így fél évvel a hatálybalépés előtt a vállalkozások már világosan látják, milyen keretek között tudnak működni és tervezni.
Nem túl optimista a várt 4 százalékos gazdasági növekedés?
2023 második felében a gazdaság növekedési pályára fog állni, így 2024-ben már egy nagyobb ütemű, 4 százalék körüli GDP-bővülés jó eséllyel elérhető. Erőteljes lesz a növekedés, ami megerősíti, hogy a magyar gazdaság kilátásai jók.
Milyen lesz a növekedés az év második felében?
A második negyedév sem lesz sokkal erőteljesebb, mint az első negyedéves, 2023 második fél éve viszont sokkal erőteljesebb lehet. Valószínűleg a nyári turistaszezon is segít abban, hogy a gazdaság szolgáltatási oldala magára találjon. Az infláció csökkenése fel fog gyorsulni a nyár folyamán, de még inkább a második fél évben.
Jövőre elvben 2,9 százalékos hiánycéllal tervezték meg a költségvetést.
A 2024-es 3 százalék alatti hiánynál természetesen vannak kockázatok, de nem tartom irreálisnak.
Az idei költségvetésben az áfabevételek terén van egy jelentős elmaradás.
A Vodafone és a Posta Biztosító megvásárlása, a rezsivédelmi kiadások téli időszak végi teljesítése, valamint a 13. havi nyugdíj kifizetése jelentősen megnövelte a hiányt az év elején, viszont mivel ezek kifutottak, a második fél évben nem kell hasonlókat teljesíteni. Az áfa- és a jövedékiadó-bevételek elmaradása a belső kereslet visszaesésének következménye, szeptemberben érdemes rá visszatérni.
A gázárak a tavaly augusztusi csúcs tizedére estek vissza, a villamos áram ára is lejjebb került. Aki napi áron vásárolja az energiát, az szemmel láthatóan is jól járt.
Ha a fix szerződések kifutnak, akkor a rezsivédelmi alapból lesz megtakarítása a költségvetésnek.
Hogy alakulhat az infláció a következő hónapokban?
A gazdaság első számú ellensége a magas infláció, ezért a kormány a jegybankkal azon dolgozik, hogy év végére az áremelkedés üteme egy számjegyűre csökkenjen. Az év második felében egy gyorsabb ütemű csökkenés indul el. Év végére 6-8 százalék közötti előrejelzések is vannak, de 8 százalékkal is elégedettek lehetünk decemberben.
Milyen forintárfolyamra számíthatunk jövőre?
381 forint/eurós árfolyamra van tervezve a 2024-es költségvetés. Magyarázhatatlannak tartom, hogy három évvel a Covid megjelenése után Magyarország nem kapta meg a neki járó támogatást.
Lassan Magyarország törleszt a felvett hitelekért, miközben még nem jutott hozzá sem a vissza nem térítendő támogatáshoz, sem a hitelrészhez.
Nem tartja koncepciósnak a bizottság eljárását?
Annak tartom, hiszen az Európai Bizottság olyanokat kér számon a magyar kormányon, amit más országtól egyáltalán nem. Működik a kettős mérce.
Mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre az egészségügy, oktatás?
2024-ben 3430 milliárd forintnyi támogatás jut az oktatásra, ami 629 milliárddal több, mint az idei előirányzat. 250 milliárd forintot szánunk a pedagógusbérekre 2024-ben.
Nem lett volna egyszerűbb az elmúlt egy év, ha Magyarország eurót használ?
Valószínű egyszerűbb lett volna. A magyar kormány álláspontja következetes ebben az ügyben: az uniós csatlakozásunkkor vállaltuk az euró bevezetését, de a csatlakozás helyes időpontjának kiválasztását alapos mérlegelésnek kell megelőznie. Az euró nem csodaszer, nem ettől lesz jobb vagy rosszabb egy gazdaság állapota. Gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodni nem szabad.
A főváros nem akarja kifizetni a szolidaritási hozzájárulási adót.
Érthetetlen, hogy az ország leggazdagabb települése, amelynek 200 milliárdos megtakarítása volt 2019-ben, hogy került ilyen rövid idő alatt csődközeli helyzetbe. Csak az idén 271 milliárd forint adóbevétele származik iparűzési adóból, ami jövőre 316 milliárdra emelkedik, ehhez képest az a szolidaritási hozzájárulási adó durván 50 milliárd forint körül van.
