G7: A magyar lakosság több mint fele szegényedik, és csak egy szűk réteg gazdagszik

A magyar felnőtt (18–79 év közötti) lakosság 27 százalékának az elmúlt hat hónap alatt 1–10 százalék között nőtt a jövedelme, de a válaszadók 18 százalékának érezhetően csökkent, tehát ők már egyértelműen leszakadóban vannak – derül ki a G7 gazdasági lap és a Reacty Digital május második felében végzett, reprezentatív kutatásából.

A felméréshez január 1-jéig visszamenőleg vizsgálták az adatokat, az eredmények szerint a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelememelkedést jelzett ebben az időszakban, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve.

Mivel januárban 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, valószínű, hogy ez jelentkezik a felmérés eredményeiben is: a jövedelmüket nagyjából szinten tartók 35 százaléka 60 évesnél idősebb. Ebben a csoportban a 200–300 ezer forint közötti jövedelem a leggyakoribb, vagyis a nyugdíjasok mellett megjelennek a közepesen keresők is.

A lap szerint fontos körülmény, hogy igazán nagy, 20 százaléknál is magasabb jövedelemjavulást csak a válaszadók 3 százaléka jelzett. A kutatásból az is kiderült, hogy a pénz jellemzően oda megy, ahol már eddig is volt belőle: a havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket.

A kutatás szerint a szűk felső réteggel szemben a másik oldalon lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik: míg a megkérdezettek 40 százalékának nem változott a jövedelme, addig a válaszadók 18 százaléka már egyértelműen leszakadóban van, ők azt mondták, hogy csökkent a jövedelmük. Rájuk leginkább az jellemző, hogy 39 százalékuk a 30–44 éves korosztályba tartozik, 32 százalékban szakmunkás végzettségűek, 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók, és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.