Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings

Negatívra módosította az eddigi stabilról a devizában denominált hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek „BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolásának kilátását a Fitch Ratings, írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő egyidejűleg megerősítette az osztályzatot.

A Fitch a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában úgy fogalmaz, hogy a magasabb globális kamatszintekkel, a kilengésekre hajlamos energiaárakkal és a fő kereskedelmi partnerek keresletének gyengülésével jellemzett

keményebb nemzetközi környezetben kitűnnek „a politikai megfontolások által befolyásolt” szakpolitikai elegy sérülékenységei.

Tavaly augusztusban egy másik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is negatívra módosította az addigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását, de ezzel egy időben szintén megerősítette a devizában és forintban fennálló rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek azóta is érvényes „BBB/A-2” szintű – ugyancsak befektetői ajánlású – minősítését.

A harmadik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service továbbra is stabil kilátással tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségekre érvényes „Baa2” – a Fitch és az S&P szuverén magyar osztályzatával azonos szintű – besorolását.

Az indoklásban a Fitch Ratings hangsúlyozta, hogy a magyarországi infláció a legmagasabbak között van a cég által államadós-besorolásokkal ellátott összes gazdaság között.

A hitelminősítő elemzői úgy vélekednek az indoklásban, hogy az ársapkák nem bizonyultak hatékonynak, növelték viszont az államháztartás költségeit, miközben a monetáris politika transzmissziós funkciójának érvényesülését hátráltatják a jelzáloghitelekre meghirdetett, célzott kamatsapkák.

A Fitch Ratings közölte: várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme az idén 0,4 százalékra lassul a tavalyi évre valószínűsíthető 4,7 százalékról, egyebek mellett azért, mert a továbbra is magas infláció, a csökkenő reálbérek és a gyenge fogyasztói hangulat miatt várhatóan csökken a háztartások fogyasztása.

A hitelminősítő előrejelzése szerint az átlagos magyarországi infláció az idei év egészében 17,6 százalék lesz, vagyis meghaladja a cég által hasonló besorolással nyilvántartott gazdaságok idei átlagos inflációjának 5,7 százalékra valószínűsíthető mediánütemét. A Fitch Ratings azzal számol, hogy a harmonizált fogyasztói árindex éves összevetésű emelkedési üteme 25 százalék körül tetőzik az idei első negyedévben, és 2023 első felében is 20 százalék felett marad.

A cég ugyanakkor az év végére – elsősorban a belépő bázishatások nyomán – meredeken lassuló inflációra számít: prognózisa szerint a harmonizált árindex éves növekedési üteme 2023 végén 6 százalék lesz.

A Fitch elemzői az államháztartási hiány mérséklődésével is számolnak: pénteki előrejelzésük szerint a deficit az idén a GDP-érték 4,3 százalékára csökken a tavalyi évről várt 6,1 százalék után. A hitelminősítő várakozása szerint ezzel párhuzamosan folytatódik a bruttó államadóság-ráta csökkenése is: a cég arra számít, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság 2026-ra 65 százalék környékére süllyed a tavalyi évre valószínűsíthető 73,5 százalékról. Az államadósság-ráta csökkenésének elsődleges okai között lesz az erőteljes nominális GDP-növekedés és az államháztartási deficit mérséklődése – áll az elemzésben.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a magyar bankrendszer továbbra is stabil, nyereségessége az idén várhatóan javul a tavalyihoz képest, bár az eszközminőség mérsékelten romolhat, miután a teljes kinnlevőség-portfolión belül valószínűleg 5 százalék környékére emelkedik a nem teljesítő követelések aránya a tavalyi harmadik negyedévben mért 3,4 százalékról.

A Fitch idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország a pénteki osztályzati elbírálás után június 23-án, majd december 15-én szerepel ismét. Az S&P jövő péntekre, utána július 7-re, végül december 8-ra jelölte ki a magyar szuverén osztályzatok idei vizsgálati időpontjait. A Moody's 2023-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án, majd szeptember 1-én kerül sorra.

A három cég mindegyike 2016 óta a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot.

A Pénzügyminisztérium mindebből azt szűrte le, hogy a Fitch a „veszélyes nemzetközi környezet miatt” változtatta negatívra az adósbesoroláshoz tartozó kilátást. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a hitelminősítő kiemeli a magyar kormány hiánycsökkentéssel kapcsolatos elkötelezettségét és tovább javuló államadósságszinttel számol.

„A Fitch úgy látja, hogy Magyarország elkerüli a recessziót: 2022-ben 4,7 százalékos, az idei évben pedig 0,4 százalékos GDP-növekedésre számít. Hozzáteszik: a magyar bankrendszer stabilitása szintén hozzájárult az adósbesorolás megerősítéséhez” – írják.

A Pénzügyminisztérium úgy látja, hogy „a mostani kilátásmódosítás azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által keltett politikai viták, a háború és a szankciós energiaválság okozta bizonytalanságok a hitelminősítői értékelésekben is megjelennek, kiemelten a régiós országokban”.

A Fitch Ratings Csehország és Szlovákia esetében is stabilról negatívra rontotta minősítésük kilátásait, nagyrészt a régiós energiapiaci bizonytalanságok miatt, illetve az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés alapján.

„Magyarország a baloldali kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott kategóriába került több hitelminősítőnél is, majd a polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt. Az elmúlt évtized munkájának köszönhető, hogy a világjárvány után és a háború idején is mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot” – írja a minisztérium.