Szerbia az IMF-hez és az Emírségekhez fordult pénzügyi támaszért

Szerbia egyre nehezebben birkózik meg a jelenlegi kamatkörnyezetben megugró adósságterheivel, ezért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Egyesült Arab Emírségekhez fordult pénzügyi segítségért – derül ki a Financial Times cikkéből.

Az IMF kedden megerősítette a lapnak, hogy Belgrád tárgyalásokat kért egy úgynevezett „készenléti megállapodásról”. Ez lehetővé tenné Szerbia számára, hogy igénybe vegye az IMF támogatását abban az esetben, ha államkötvényeire már nem talál vevőt.

Az ország vezetése azt reméli, hogy az IMF-biztosíték megléte önmagában megakadályozza az ország hitelfelvételi költségeinek további emelkedését a nemzetközi piacokon (vagyis a hitelezők hajlandóak lesznek olcsóbban kötvényt vásárolni, mint tennék azt egyébként). A finanszírozás költsége év eleje óta több mint háromszorosára nőtt: a leginkább likvid, euróban denominált államkötvényükkel kedden 6,3 százalékos kamattal kereskedtek, szemben a tavaly év végi 1,8 százalékkal.

Még az IMF-kérelem hírét megelőzően Abu-Dzabi 1 milliárd dolláros kölcsönt ajánlott Szerbiának 3 százalékos kamatra. „A pénzügyi piacokról felvett hitel legalább két és félszer többe kerülne nekünk” – mondta Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke hétfői nyilatkozatában. Szerinte Belgrád folyamatosan a nyugati pénzügyi befektetők ellenállásába ütközik.

Szerbia példáját érdemes figyelnünk, ugyanis a teljes kelet-közép-európai régiót érzékenyen érinti a jelenlegi világgazdasági helyzet és a kölcsönfelvételt megdrágító, romló kamatkörnyezet. A Financial Times Romániát és Magyarországot is megemlíti azok között az országok között, amelyek gondban lehetnek az ugrásszerűen megemelkedő finanszírozási költségek nyomán.

Szerbia ugyanakkor politikai értelemben kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a másik két említett ország: az orosz invázió kezdete óta politikailag is elszigetelődött Európa többi részétől, miután nem volt hajlandó csatlakozni a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz. Az Európai Parlament júniusban felszólította Belgrádot, hogy „értékelje át az Oroszországgal való gazdasági együttműködését”. Vučić azonban az EU-tagságra törekvés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva felé nyitva maradjanak a diplomáciai csatornák.