Magánegészségügy: Tajkártya elfogadását szorgalmazzák a szolgáltatók

Ötpontos csomagot és betegközpontú megközelítést javasol az egészségügyben a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete, amelynek számos nagy szolgáltató is tagja.

Az egyesület elnöke, Lancz Róbert (ő a Doktor24 vezérigazgatója is egyben) szerint fordulóponthoz érkezett a privát egészségügyi szektor: miközben dinamikusan nő az igény a privát ellátás iránt, a piacot az élesedő verseny és az egyre szélesedő ellátási paletta jellemzi. Lancz szerint már kijelenthető, hogy a privát egészségügy a közellátást több szinten kiegészítő, megkerülhetetlen szolgáltatási tényezővé vált Magyarországon is, és mivel ezek már kulcsszerepet játszanak a betegellátásban, ezért másféle megközelítésre van szükség.

„Intézményközpontú szabályozás helyett betegközpontú keretrendszert kell alkotnunk (…) Az egyik legfontosabb kérdés, hogyan juthat minél több család jó feltételekkel magas színvonalú magánellátáshoz. Szerintünk erre az lenne a legjobb megoldás, ha a magánellátók nemcsak a bankkártyát, hanem a tajkártyát is elfogadhatnák” – fogalmazott Lancz.

Az ügyfélközpontú szemléletet szerintük el lehet érni azzal az ötpontos javaslatcsomaggal, amit összeállítottak. Eszerint:

1. Be kell vezetni a szektorsemleges finanszírozást, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen – részben vagy egészben – a társadalombiztosítási (tb-) kártya. Ehhez viszont az kellene, hogy a társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítse a magánszolgáltatónak is, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségbiztosítást szükséges elérhetővé tenni.

2. Minden betegre a legkevesebb várakozási idő és a legtöbb figyelem jusson. Mind a magán-, mind az állami szektorban csökkenteni kell a várakozási időt, és ezzel párhuzamosan növelni kell a páciensekre fordított figyelmet. Az orvos-beteg találkozóknál növelni kell a hasznos időt, hiszen a 20-30 perces konzultációkból jelenleg csupán 5-8 perc a tényleges orvosi feladatokkal eltöltött idő, a többi adminisztráció.

3. Fókuszba kell helyezni a prevenciót. Érezhetően elindult a szemléletváltás a hazai ellátásban, és fokozatosan teret nyer az a hozzáállás, hogy az orvosok fontos feladata a gyógyítás mellett a betegségek kialakulásának a megelőzése is, ez nekik is céljuk, és szerintük a privát szektor szűrési aktivitásait össze kell hangolni az állami szűrőprogramokéval.

4. Észszerű szétválasztás és szakmai együttműködés szükséges a magán- és a közellátás között. Lancz szerint indokolt esetben engedélyezni kell az átjárást a magán- és a közellátás között, mert a mereven szétválasztott rendszerek fenntartása nem szolgálja az ügyfelek érdekeit, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember Magyarországon. Ma például egy páciens nem folytathatja a közellátásban ugyanannál a – gyakran hiányszakmában dolgozó – orvosnál a kezelését, ha magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémáját még akkor sem, ha az ügyfél érdeke ezt kívánná, és a betegség komplexitása is ezt igényelné. A vezérigazgató szerint a kisebb hazai településeken ez még nagyobb problémát jelent.

5. Szakmai minősítési rendszert kell bevezetni. Az egészségügyben jelenleg a működési minimumfeltételek vannak meghatározva, nem pedig a maximális lehetőségek, például a szakmai protokollok terén. Ezen változtatni kellene.

Az egyesület a kisebb piaci szereplőkkel is szeretne összefogni, és a szakmai szervezetek, így a Magyar Orvosi Kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége felé is nyit.

„Célunk, hogy az új kormányzati ciklus kezdetével partnerek legyünk a szolgáltatási rendszer átalakításában. Intenzív párbeszéd indult a magánszolgáltatók és a szakmai szervezetek között, mindannyian érezzük, hogy együtt kell dolgoznunk. Közös érdekünk egy fenntartható és hosszú távon finanszírozható állami rendszer kialakítása. Készen állunk az együttműködésre és a tárgyalásokra az ágazat kormányzati képviselőivel is” – fogalmazott Lánczi, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az egyesület tagjai itt érhetők el.