Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet?

2022. május 19. – 19:27

Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet?
A 827Market vegán sonkája – Fotó: 827Kitchen / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Perbe kezdett a Pest Megyei Kormányhivatal egy budapesti kisvállalkozás ellen, amiért a cég vegán sonka néven árulja a húsra hasonlító ízvilágú és állagú szójaszeletét. A kormányhivatal arra hivatkozik, hogy az Élelmiszerkönyv szerint a sonka csak húsból készülhet, a 827Market növényi alapanyagokkal dolgozó élelmiszergyártó viszont egy uniós döntésre hivatkozik, mely szerint nem félrevezető ilyen neveket adni a húsra hasonlító növényi alapú ételeknek.

Illetékesség hiányában nem hozott döntést csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszék közigazgatási kollégiuma arról, lehet-e vegán sonkának nevezni egy sonkának kinéző, sonkához hasonló ízű és illatú szójakészítményt. Az ügyben a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya áll szemben a vegán sonkát árusító 827Market nevű céggel, amely szerint a változó étkezési szokásokhoz és társadalmi normákhoz kell és lehet illeszteni az ételek elnevezését is.

A 827Market 2020-ban kezdett el növényi alapú, húsokra hasonlító ételeket gyártani, honlapjuk szerint azért, mert a vegánoknak is biztosítani akarták a hagyományos és a magyaros ízeket. A kereskedőnek 827Kitchen néven a fővárosi XIII. kerületben étterme is van, ahol olyan ételeket vettek fel a menüjükre, mint a töltött káposzta, a hortobágyi „húsos” palacsinta, és a „mócsing nélküli” babgulyás.

2021-ben aztán a Vas Megyei Kormányhivatal egy névtelen bejelentés alapján felszólította az éttermet és kereskedőt a vegán sonka elnevezés mellőzésére – írta a Prove.hu. A szójasonka megalkotásán korábban hosszan dolgozó Révész Ildikó és Pásku Ferenc, a cég alapítói, viszont nem akartak belenyugodni ebbe a döntésbe.

A Vas Megyei Kormányhivatalnak küldött válaszukban egy 2021-es uniós döntésre hivatkoztak, amiben kimondták, hogy

nem lehet megtiltani a növényi ételek húsként való elnevezését.

A vas megyei hivatalnokok idevágó válaszukat akkor elfogadták, de egy hónappal később a Pest Megyei Kormányhivatal is ellenőrzést rendelt el, amiben azt állapították meg, hogy a magyar szabályozást nem írják felül az EU-s előírások. Az ügy lezárásaként figyelmeztették a céget, és felszólították őket a törvénysértés befejezésére.

A 827Market tulajdonosai fellebbeztek a döntés ellen, és a per a Budapest Környéki Törvényszék elé került, ahol már a kormányhivatal ügyvédje állt szemben a cég tulajdonosaival. A fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó intézmény szerint a vegán sonka megnevezés ugyanis megtévesztő, hiszen sonkának csak húsalapú ételeket hívhatnak. Pásku és Révész szerint viszont megtévesztésről szó sem lehet, hiszen a vegán kifejezés kizárja, hogy húsról legyen szó.

A 827 Market vegán húsvéti sonkája – Fotó: 827Kitchen/Facebook
A 827 Market vegán húsvéti sonkája – Fotó: 827Kitchen/Facebook

A vitás ügy egy részében már korábban egyezségre jutottak a felek. A pörc és a zsír esetében ugyanis februárban a gyártó átállt a „növényi alapú pörc” és a „pecsenye ízű kókuszzsír” elnevezésre, ami már megfelelt a bíróságnak.

A „vegán sonka” elnevezésről viszont nem akart lemondani a forgalmazó cég, így erről az elnevezésről csütörtökön döntött – volna – a bíróság.

A Budapest Környéki Törvényszék azonban egyelőre csak annyit állapított meg, hogy nem illetékes az ügyben, és amennyiben azt folytatni szeretnék a felek, akkor arról a jövőben a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma hozhat döntést, addig viszont továbbra is használható a vegán sonka kifejezés. A bíróság ugyanakkor figyelmeztette a kormányhivatalt, hogy egyáltalán nem lesz biztos a tiltás sikere, hiszen korábban már a Vas Megyei Kormányhivatal is a 827Marketnek adott igazat, elfogadva a cég érvelését. A vegán sonka gyártói lemondtak a fellebbezés jogáról, a kormányhivatalnak 15 napja van fellebbezni az ügyben.

A kérdés messze túlmutat a budapesti kisvállalkozáson, és valóban nem túloznak a tulajdonosok, amikor precedensértékűnek nevezik azt. A húsipar és a növényi alapú élelmiszerek gyártói ugyanis a világ számos országában vitatkoznak arról, hogy a húsokra hasonlító, de nem állati eredetű élelmiszereket hogyan szabad elnevezni. Ennek az ügynek a kimenetele tehát iránymutató lehet a későbbi hasonló perekben is.

Frissítés: A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a 827Market a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal áll perben, ez azonban nem igaz. A Nébih nem érintett ebben az eljárásban.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!