Sokan várják tőlük, de az ukrán menekültek nem fogják megoldani a hazai munkaerőhiányt

2022. április 11. – 10:54

Sokan várják tőlük, de az ukrán menekültek nem fogják megoldani a hazai munkaerőhiányt
Ukrán menekültek Kőbánya felső vasútállomáson, ahonnan buszokkal szállítják őket a BOK csarnokban felállított ideiglenes szállásra – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Százezrek érkeztek Ukrajnából az elmúlt hónapban Magyarországra a háború elől menekülve, de eddig nem úgy tűnik, hogy ez lesz a gyógyír a sok tízezer betöltetlen állásra. Kisebb sikerek előfordulnak toborzási téren, de a legtöbb menekült gyerek, kisgyerekes nő vagy idős, ráadásul sokan még kivárnak, illetve inkább más országban képzelik el a jövőt.

Több mint 79 ezer betöltetlen állás volt Magyarországon 2021 végén a KSH adatai szerint, az ide érkező külföldi vendégmunkások a munkaerőhiányt eddig maximum enyhíteni tudták, de megoldani nem. Pedig nincsenek kevesen, különösen, amióta a kormány különféle ágazati lobbik hatására ösztönözni kezdte és jogszabály-módosításokkal is könnyítette a munkavállalásukat. Azoknak a szerb és az ukrán dolgozóknak, akik 90 napnál kevesebb időre érkeznek, például már évek óta munkavállalási engedélyre sincs szükségük. A hiány ennek ellenére tartós, még a Covid-járvánnyal járó elbocsátások csúcsát jelentő 2020-ban is csak 2 százalékig esett vissza a betöltetlen álláshelyek aránya a 2018-as rekordról (2,8 százalék).

Ukrajnát február végén megtámadták az orosz csapatok, és menekültek százezrei indultak Magyarország felé. Ekkor a humanitárius szempontok után hamar felmerült az is sokakban, hogy a háború egyik mellékhatásaként talán enyhülhet itthon az egyre több iparágban krónikussá váló munkaerőhiány, míg mások – munkavállalói oldalról – pont hogy aggódni kezdtek, hogy a beáramló menekültek lenyomhatják a béreket. Vendégmunkások hazai foglalkoztatásában jártas szereplőket kérdeztünk, milyen trendeket láttak az orosz invázió kezdete óta eltelt egy hónapban.

Szokatlan helyzetben a HR-szolgáltatók

A hazánkban dolgozó ukrajnai munkavállalókról nem érhető el hivatalos információ, de az irányadó becslések 50 ezer és 75 ezer közé tették a számukat már a menekülthullám megindulása előtt. Bár a vendégmunkások beáramlásának elején a kárpátaljai, magyarul beszélő lakosság volt többségben, ez a „munkaerő-tartalék” hamar kimerült, és jelenleg a nagyobb részük ukrán nemzetiségű. „Már a háború előtt is csak 5-6, kizárólag ukránul beszélő dolgozóra jutott egy magyarul is beszélő” – mondta a Telexnek Czellecz Zoltán, a Work Force Kft. vezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Work Force állományában mintegy 700 ukrán dolgozó van, de az ukrajnai válsághelyzet óta további mintegy kétszáz főnek segítettek különféle módokon szálláshoz, munkához vagy információhoz jutni. Czellecz arról számolt be, először a saját munkavállalóiknak ajánlottak segítséget a családjuk átmenekítésében, a nekik való munkaközvetítésben, de a határ mentén online és offline formában teljesen ismeretlen emberekkel is kapcsolatba kerültek.

Összességében egy teljesen új és a hétköznapi működésükön, profiljukon túlmutató feladattal szembesülnek most a humánszolgáltató ágazat cégei, hallottuk Mihályi Magdolnától, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetőjétől. Gyakorlatilag 24 órás ügyeletet tartanak most fenn az ukrán menekültek részére. Mindez lelkileg is nagy terhet ró a munkatársakra, hiszen nap mint nap találkoznak traumatizált, lelki segítségre is szoruló háborús menekültekkel. A Jobtainnél a Covid óta már megszokták, hogy szokatlan területeken is helyt kell állniuk (pl. vírustesztelés, karanténoztatás), de arra, ami most jött, ők sem voltak felkészülve.

„Az első két hétben gyakorlatilag óvodaként működött az irodánk” – mesélte Mihályi Magdolna.

A cégek rápörögtek, de nincs annyi jelentkező

A háború előtt az ukrán (és szerb) vendégmunkások főként a feldolgozóipar, a logisztika, az építőipar és újabban a vendéglátás bizonyos részein dolgoztak. Ez alapvetően ezután sem fog változni a munkaerő-közvetítők feltételezése szerint, ugyanis a menekültek nagy részénél akadályt jelent itthon az elvárt nyelvtudás (magyar vagy angol) hiánya. A Jobtain ügyvezetője azt mondta, a cégük mintegy kétezer fős ukrán állományában olyanok is vannak, akik főiskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek, mégis inkább Magyarországon dolgoznak egy feldolgozóipari üzemben, mert így is az ukrán fizetés többszörösét keresik a magyar gyártósor mellett.

Vendégmunkásként dolgozó, a koronavírus-járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok várakoznak az erre kijelölt területen a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhely előtt 2020. március 30-án – Fotó: Balázs Attila / MTI
Vendégmunkásként dolgozó, a koronavírus-járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok várakoznak az erre kijelölt területen a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhely előtt 2020. március 30-án – Fotó: Balázs Attila / MTI

Egyelőre azonban sokkal inkább az a kérdés, mennyien vannak egyáltalán, akik képesek és készek lennének rövidebb-hosszabb távon bármilyen munkát vállalni itt. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Telexnek azt mondta:

általános tapasztalat, hogy rendkívüli módon szeretnének most a foglalkoztatható ukrán menekültekhez hozzájutni a cégek, viszont azok, akik most hagyták el a hazájukat a háború miatt, még nincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen döntéseket meghozzanak.

„Még ha nem mennek is rögtön tovább, akkor sem az az első gondolatuk, hogy elhelyezkedjenek. A katasztrófa okozta stressz, a családegyesítés, annak mérlegelése, meddig érdemes a háború végére várni és melyik országban, sokkal előrébb szerepel a listájukon” – összegzett László.

Ráadásul – mivel az ukrán kormány rögtön az invázió kezdete után megtiltotta, hogy katonakorú férfiak elhagyják az országot – zömében nők, gyerekek és idősek érkeztek Magyarországra. Így aztán jelentősen kevesebben vannak köztük azok, akik hirtelenjében munkába tudnának állni, mint amire sok munkáltató számított.

Kisebb HR-sikerek azért vannak, az élelmesebb munkáltatók megpróbálják összekötni a segítségnyújtást a később munkaerő-felszívással: a munkásszállóval rendelkező gyárak közül több is megnyitotta az ukrán dolgozóik családjai előtt a szálláshelyeket, ahol a cég költségén lakhatnak átmenetileg a menekültek. Innen próbálnak aztán majd alkalomadtán továbblépni toborzással. László Zoltán szerint ugyanakkor nem látni olyan trendet, hogy a mostani menekülthullámból esne ki az a több tízezer ember, akit azon nyomban fel tudna szívni a magyar gazdaság.

A legtöbben inkább továbbállnának

Hasonlóan látja Czellecz Zoltán is, aki szerint tévhit, hogy az érkező ukránoktól lehetne várni a magyar munkaerőhiány megoldását, hiszen az elmúlt hónap tapasztalatai alapján nincsenek tömeges felvételek. Ebben döntő tényezőként a menekülők demográfiai jellemzőit jelölte meg (sok a kicsi gyerekkel érkező anyuka és az idős ember), de az is igaz lehet, hogy sokan közülük még nem jutottak el arra a pontra, hogy komoly lépéseket tegyenek a munkavállalás irányába. Akadnak adminisztratív problémák – vannak, akik útlevél nélkül jöttek át a határon, és a magyar állam által biztosított ideiglenes igazolvánnyal még nem olyan gördülékeny az ügyintézés. És jellemző az is, hogy az első hetekben még nem a munkakeresés a fő prioritás, különösen, ha valakinek bölcsődés, óvodáskorú, csak ukránul értő gyereke van, akinek a felügyeletét meg kell oldani.

Czellecz arról is beszélt, hogy a Work Force tapasztalatai szerint az ukrán menekültek jelentős része inkább továbbállna Magyarországról.

A két fő régióbeli célország Lengyelország és Csehország, ahol egyrészt a nyelvi hasonlóság miatt kulturálisan könnyebb a beilleszkedés, másrészt már eleve több ukrán dolgozik, így nagyobb eséllyel vannak baráti, rokoni szálak. Nem utolsósorban pedig a fizetések is jobbak.

Az OECD adatai szerint míg Magyarországon évi 25,4 ezer dollár a vásárlóerő-paritáson számolt átlagfizetés, ugyanez az érték Lengyelországban 32,5 ezer, Csehországban 29,8 ezer dollár. A lengyel gazdaság az elmúlt években dinamikusan bővült, és szintén jelentős munkaerőhiánnyal küzd, így hiába dolgozik már ott több százezer ukrán, nem valószínű, hogy a közeljövőben kikerülne a „megtelt” tábla az országhatárra. Aki pedig beszéli valamelyik nyugat-európai ország nyelvét, az rögtön még tovább is merészkedhet, hiszen az EU országai nemrég elfogadtak egy határozatot arról, hogy 12 hónapra megnyitják a határaikat az ukrán munkavállalók előtt.

Elhárultak a bürokratikus akadályok

Mihályi Magdolna egy másik szempontot emelt ki: mint mondta, ő is úgy látja, hogy nem a várt létszámban nőtt a munkaerő a menekülthullám hatására, de ennek részben adminisztratív akadálya volt szerinte. Ez viszont elhárult, amikor egy kormányrendelettel megkönnyítették a menekültek alkalmazását. Mint mesélte, a Jobtain már a módosítás előtt is ki tudott kölcsönözni 394 főt február 24-e óta. Ők olyan menekültek, akik rendelkeztek biometrikus útlevéllel, ami az azonnali munkába állás feltétele volt korábban a hiányszakmákban.

A 2022. március 20-án megnyitott a BOK B csarnokban kialakított központi tranzitváró – Fotó: Bődey János / Telex
A 2022. március 20-án megnyitott a BOK B csarnokban kialakított központi tranzitváró – Fotó: Bődey János / Telex

A rendelet hatálybalépése után rögtön újabb 47 fő papírjait tudták elintézni a bevándorlási hivatalnál, és még rajtuk kívül is szállást adnak mintegy 450 főnek, akik a már itt dolgozó munkavállalók családtagjai. Közülük 184-en gyerekek, de a felnőttek közül azok, akik dolgozni akarnak, most már megkapják erre a lehetőséget. Mihályi úgy gondolja, elsősorban határozott idejű, fél évre szóló szerződéseket kötnek majd, ugyanis a humanitárius alapon kapható tartózkodási engedély első körben 60 napra szól, amit aztán ez alatt az idő alatt meghosszabbítanak majd 6 hónapra.

Hogy aztán hogy alakul az itt elhelyezkedett menekültek sorsa, az egyaránt függ makroszintű tényezőktől és egyéni élethelyzetektől, egyáltalán nem mindegy, meddig tart a háború, ahogy az sem, ki milyen életet hagyott hátra Ukrajnában, mennyire vágyik vissza. Így ezen a ponton még lehetetlen megjósolni, hányan gondolkodnak majd hosszú távon magyarországi letelepedésben.

Félelmek és szolidaritás a munkahelyeken

A cégvezető azt is elmondta, előzetesen találkozott azzal a nézettel, hogy a magyar munkavállalók tartanak tőle, hogy az érkező ukrán menekültek „elveszik a munkát”, illetve leszorítják a béreket, de szerinte ezek a félelmek alaptalanok. A munkaerőhiány ugyanis némely szektorban olyan szintet ért el, hogy az már esetenként a cégek profitabilitását veszélyezteti, ha pedig egy cég ellehetetlenül és kivonul az országból, akkor a magyarok munkahelyei is elvesznek – így tehát végső soron jelen helyzetben a magyar dolgozóknak sem feltétlenül az az érdekük, hogy ne jöjjenek vendégmunkások.

„Jelenleg is folyamatosan szükség van az új munkaerőre, így örülünk annak, ha a partnereink létszámhiányát tudjuk valamivel csökkenteni. A magyarok és a külföldiek egyszerre foglalkoztatása a leginkább jellemző.” A HR-szolgáltatók partnerei jelenleg is munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért semmiképpen nem kell tartani attól, hogy magyar munkavállalókat fognak elbocsátani a munkáltatók az ukránok miatt – vélte a Jobtain ügyvezetője.

László Zoltán a magyar dolgozók hozzáállásáról azt mondta, a korábbiakkal ellentétben egyfajta szolidaritási hullámot érzékel.

A Vasasnál korábban tapasztaltak nemzetiségi alapú ellentéteket egyes munkahelyeken, sok magyar panaszkodott az ukrán kollégákra. Ennek fő oka az volt, hogy miközben a keresetek megegyeznek, a vendégmunkásoknak a cégek a szállásukat is fizetik, így végső soron több pénz marad náluk. László szerint viszont most másodlagosak lettek ezek az elvárások, és nem hallani ezeket a hangokat. Komoly empátiát, szolidaritást tapasztalni most a munkahelyeken a bajba jutott ukrán családok irányába, olyan is előfordul, hogy egy munkaközösségben elkezdenek gyűjteni az ukrán kollégáknak – mondta a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom