Orosz–ukrán válság és a világgazdaság: minden fronton betesz a háború

Az orosz–ukrán háború hatásai világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást. Emellett háttérbe szorulnak az éghajlatváltozás, vagy akár a közegészségügy terén nagy nehezen beindulni látszó pozitív változások és folyamatok, a legsúlyosabb következmények pedig a legszegényebb térségekben csapódhatnak le – írja friss közleményében meg a KPMG.

A cég Global Economic Outlook című kiadványa felhívja a figyelmet, hogy bár Oroszország és Ukrajna együttesen is a világgazdaság viszonylag kis részét képviselik, mindkét ország fontos szereplője egyes kritikus piacoknak. Ilyenek a szénhidrogének, számos fém, mezőgazdasági alapanyag és alapvető élelmiszer. Oroszország és Ukrajna együttesen például a világ búzaexportjának csaknem egyharmadát adja. Ez tovább fokozza a konfliktus kezelésének kockázatait, és világviszonylatban tovagyűrűző hatásokkal jár, már rövid távon is.

A koronavírus-járvány és a nyomában járó recesszió ellen az országok a központi kiadásaik növelésével tudtak védekezni. Így világszerte nőtt az államadósság mértéke. Most, hogy a központi bankok újfent emelik a kamatlábakat,

az államadósság kezelési költsége is megnő, ami különösen nagy kihívást jelent az olyan feltörekvő országok számára, amelyeknek az adóssága az erősödő amerikai dollárban van elszámolva.

Mivel a politikai döntéshozók, mind a privát szektor számos szereplője még alig ocsúdtak fel a járvány hatása alól, aligha állnak készen egy újabb jelentős gazdasági sokk kezelésére.

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus tovább fűti az inflációt. A KPMG elemzése szerint a globális infláció idén átlagosan 4,5–7,7 százalék, 2023-ban pedig 2,9–4,3 százalék között alakulhat attól függően, hogy a válság hogyan alakul. Másfelől a központi bankok – különösen a Fed – növekvő inflációs nyomás kezelésével kapcsolatos álláspontjának változása okozhat volatilitást a pénzpiacokon.

Az elemzés szerint a globális GDP-növekedés idén 3,3-4 százalék között, 2023-ban pedig 2,5-3,2 százalék között mozoghat a forgatókönyvektől függően. A cég háromféle forgatókönyvvel számol:

1. az olaj világpiaci ára 30 dollárral haladja meg a válság eszkalálódását megelőző mértéket, míg Európában a gázárak 50 százalékkal lesznek magasabbak. Az átlagos fémárak 23 százalékkal, a mezőgazdasági inputok költsége 4 százalékkal nő. Európában megugranak az állami kiadások, magasabbak lesznek a befektetési kockázati felárak.
2. 40 dollárral magasabbak a világpiaci olajárak, valamint Európában 100 százalékkal, a világ többi részén pedig 50 százalékkal megugrik a gáz ára. A fém és a mezőgazdasági inputok valamint az állami és befektetési rész az elsővel megegyezik. Ebben az esetben a globális élelmiszerárak 10 százalékkal emelkednek.
3. A jelentés optimista forgatókönyve azt a lehetséges kimenetelt feltételezi, ha a konfliktus a vártnál hamarabb megoldódik, és az árak visszatérnek a február eleji szintre, helyreáll a termelés és a kereskedelmi forgalom.

A KPMG kiemeli, hogy az ellátási lánc zavarai a koronavírus idején is meghatározóak voltak, de most újfent komoly fenyegetéssé váltak. Többek között potenciális földgáz-, fém- és gabonahiány léphet fel. Bár a hiány a világ minden területére hatással lesz, a KPMG elemzői arra számítanak, hogy különösen súlyos hatással lesz a legszegényebb térségekre. Mindeközben úgy tűnik, hogy az infláció mindenki számára kiemelt téma lesz, ami előrevetíti a megélhetési költségek világméretű megugrásának veszélyét.