Ha környezetszennyező vagy, drágábban kapsz hitelt

A piac – ha minimálisan is, de – elkezdte büntetni a magas üvegházhatásúgáz-intenzitással működő hitelfelvevőket, ezeket ma már magasabb kamatokkal, rossz hitelminősítésekkel vagy befektetési portfóliókból való kizárással sújtják. Ez azonban pénzügyi szempontból igencsak kontraproduktív lehet – írja a Másfélfok.hu. Az intézkedés ugyanis azokat vállalatokat is érinti, amelyek klímasemlegesek szeretnének lenni, ám a szennyező cégek elleni büntetések miatt az ő zöld átállásuk finanszírozása is elakadhat. A fizikai kockázatok és a klímaváltozás okozta negatív hatások miatt ráadásul törlesztési költségeik is növekedhetnek.

Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy a 2015-ös párizsi megállapodást követően – amely aláírói 2050-ig szeretnék elérni a klímasemlegességüket – a világ legnagyobb hatvan bankja 3800 milliárd dollárnyi új finanszírozást nyújtott be fosszilis energiához köthető befektetésre (ez a magyar gazdaság éves teljesítményének kb. 25-szöröse).

Emiatt az eurózóna pénzügyi stabilitását ellenőrző Európai Központi Bank egy úgynevezett klímastressztesztet végzett, amihez négymillió vállalat pénzügyi adatait használták fel. Ebben a tesztet készítő modellezők 2050-ig vizsgálták a vállalatok szén-dioxid-kibocsátási, technológiai és klimatikus tényezőit.

Megállapították, hogy ha több európai ország is bevezetne a jövőben egy szén-dioxid-adót, amely a termékek árában közvetlen adóként jelenne meg, az jelentős szabályozó tényező lenne. Az az adó rákényszerítené a leginkább szennyező vállalatokat, hogy átálljanak hatékonyabb technológiára. Ez azonban – bár elősegítené a zöld átállást – véglegesen nem oldaná meg problémát.

Luc Laeven és Alexander Popov, a Centre of Economic Policy Research kutatói szerint azért sem, mert a karbonadó bevezetésével csak azt érnék el, hogy a nagy cégek az EU-n kívülre helyeznék át a termelésüket, így a szennyezés folytatódna, csak máshol. Ez igaz lenne abban az esetben is, ha szén-dioxid-kvóták megvásárlására köteleznék a cégeket az unión belül, amelyek szintén eredménytelenek lennének. Ahol ugyanis bevezettek hasonló intézkedéseket, ott csak a határon átívelő hitelezős növekedett, így a kutatók szerint a közvetett kibocsátásokat is be kellene vonni a vizsgálatba.

A karbonadó tehát nem jelent teljes megoldást, nem beszélve azokról a természeti katasztrófákról és csapásokról, mint a termőföldeket sújtó aszályok, valamint a gyáraknak és eszközöknek megsemmisülése. Ezek ugyanis tovább ronthatják a cégek jövedelmezőséget, hiteltörlesztési képességét, illetve növelhetik az eszközök biztosítási díját.

A végső megoldás az úgynevezett „Rendezett Átállás” nevű forgatókönyv elfogadása lenne, amely lényegében a párizsi klímacélokat valósítaná meg, és ami a legkevesebb kockázattal járna. Az alacsony szén-dioxid-intenzitású átállás miatt ugyanis bár valóban drágulna az energia, és átmenetileg a jövedelmezőség is romlana, ám mindezek eltörpülnének a 2021 őszén bekövetkezett árnövekedéshez képest. A jövedelmezőség ugyanis nem romlana többet 1 százaléknál.

A cikk szerzője azonban megjegyzi, hogy a Központi Bank által végzett stressztesztben nem mindegy, hogy mi alapján számítják a katasztrófák által keletkezett veszteségeket, mivel olykor bizonyos lokális gazdasági kockázatokat a teszt nem mutat ki. A Másfélfok írása emellett hozzáteszi, fontos lenne, hogy a környezeti-éghajlati felárat a szennyező cégekkel fizettessék meg, illetve az átalakuláshoz zöld kötvényeket, energiahatékony lakáshiteleket tudjanak majd biztosítani.