Pénzmosási perben került a vádlottak közé Svájc második legnagyobb bankja, a Credit Suisse

Svájc második legnagyobb bankja, a Credit Suisse vádlottként szerepel abban a perben, amelyben állítólag több millió eurót mosott tisztára az intézmény pénztárán keresztül egy bolgár kábítószer-kereskedő – számolt be hétfőn a Swissinfo című svájci hírportál nyomán az MTI.

Az ügyészek állítása szerint a droghálózat, amelynek élén egy volt bolgár birkózó állt, 146 millió svájci frankot mosott át a Credit Suisse-en keresztül 2004 és 2008 között. A hétfőn kezdődött, várhatóan négy hétig tartó tárgyaláson a kokaint csempésző hálózat két feltételezett tagja és a Credit Suisse, valamint a Julius Baer bankház két volt bankára ül a vádlottak padján. A Credit Suisse-t is azzal vádolják, hogy szerepet játszott a feltételezett összeesküvésben. Ez az első nagy svájci bank, amely pénzmosási perben szerepel az országban – írta a svájci közszolgálati televízió portálja, az SRF.

„A Credit Suisse őszintén, megalapozatlanként visszautasítja az ügyben ellene felhozott valamennyi vádat, és meg van győződve arról, hogy volt alkalmazottja ártatlan” – hangsúlyozta a bank a Reuters brit hírügynökséghez is eljuttatott közleményében.

A bírósági ügy a sorban az utolsó a Credit Suisse-t sújtó botrányok sorában – emlékeztetett a Swissinfo, felidézve, hogy a bank elnöke a múlt hónapban kényszerült lemondani, miután figyelmen kívül hagyta a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat. Tavaly a bank dollármilliárdokat veszített összeomlott befektetési konstrukciókon, valamint azért, mert a mozambiki korrupciós botrányban történt részvétele miatt hatalmas bírságot kapott.

Más svájci bankok, mint például az UBS, a Falcon, a Julius Baer és a BSI szintén büntetésben vagy elmarasztalásban részesültek az elmúlt években különböző vétségek miatt. A korrupció elleni harcra és a vállalati szervezetek visszaéléseire szakosodott Public Eye nevű svájci civil szervezet hétfőn úgy vélekedett, hogy a legutóbbi bírósági ügy rávilágított a svájci pénzügyi felügyelet hiányosságaira. „Ez azt bizonyítja, politikai igény van arra, hogy jelentősen megerősítsék a nem megfelelő felügyeleti eszközöket és szankciókat” – derült ki közleményükből.