Az elszálló energiaárak miatt nő az infláció az EKB elnöke szerint

Christine Lagarde szerint 2 százalék felett marad az infláció 2022 nagy részében – írja az MTI. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint rövid távon várhatóan magas marad, de jövőre lassulni fog.

Az infláció emelkedése szerinte elsősorban az üzemanyag-, gáz- és áramárak meredek növekedését tükrözi.

A kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot több ágazatban, ennek hatásai különösen a tartós fogyasztási cikkek és az olyan fogyasztói szolgáltatások áraiban mutatkoznak meg, amik csak nemrég indultak újra.

A gazdasági aktivitás felülmúlhatja az EKB várakozásait, ha a fogyasztók jobban bíznak a gazdaságban, és többet költenek. Ugyanakkor a súlyosbodó járványügyi helyzet, így a koronavírus új változatainak terjedése még hosszabb ideig nyomást gyakorolhat a gazdaság növekedésére.

Csütörtökön az EKB úgy döntött, hogy változatlan marad az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintje.

Emellett az EKB folytatja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében végzett nettó eszközvásárlást, aminek az üteme 2022 első negyedévében jóval szerényebb lesz, mint a folyó negyedévben. Az EKB közleménye szerint a program szerinti eszközvásárlás 2022 márciusának végén zárul le. Az EKB ugyanakkor arról is döntött, hogy legalább 2024 végéig meghosszabbítja a PEPP keretében visszaváltott kötvényekből származó tőketörlesztést újrabefektetését.

Az eszközvásárlási program (APP) alapján végzett nettó vásárlások havi üteme 2022 második negyedévében 40 milliárd euró, a harmadik negyedévben 30 milliárd euró lesz. 2022 októberétől a kormányzótanács az APP alatti nettó eszközvásárlásokat havi 20 milliárd eurós szinten tartja, amíg ezt az irányadó kamatlábak lazító hatásának megerősítése megkívánja. Várakozása szerint a nettó eszközvásárlások röviddel azelőtt befejeződnek, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatait.

A kormányzótanácsnak emellett szándéka, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befekteti hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdi az EKB irányadó kamatlábainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Az EKB csütörtökön közzétette legújabb inflációs és GDP-növekedési előrejelzését az idei és a következő három évre.

Az EKB új előrejelzése szerint idén az infláció az eddig becsült 2,2 százalék helyett 2,6 százalék, jövőre 1,7 százalék helyett 3,2 százalék lesz. A szervezet 2023-ban 1,8 százalékos inflációval számol, ami szintén magasabb az eddig prognosztizált 1,5 százaléknál. Az infláció 2024-ben várhatóan 1,8 százalék lesz a bank szerint.

Az EKB az euróövezet idei évre vonatkozó gazdaságnövekedési előrejelzését 5 százalékról 5,1 százalékra emelte, a jövő évit ugyanakkor 4,6 százalékról 4,2 százalékra rontotta. Az euróövezet GDP-je 2023-ban az eddig várt 2,1 százaléknál nagyobb mértékben, 2,9 százalékkal nő, 2024-ben pedig 1,6 százalék lesz a bővülés üteme.