Az eladóknak áll a zászló az ingatlanpiacon: erősödő drágulás, kevesebb alku, gyorsabban elkapkodott lakások
2021. december 6. – 15:27
A Magyar Nemzeti Bank publikálta legfrissebb lakáspiaci jelentését, amelyből átfogó képet kaphatunk a hazai ingatlanpiac helyzetéről. A riport szerint országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, a drágulást a vidéki nagyvárosok húzták: esetükben 18,2 százalékos, míg Budapesten 9,1 százalékos volt az árak növekedése.
A lakások túlértékeltségének kockázata Budapesten enyhén, országos átlagban jobban emelkedett (8,4 százalékra), de még mindig alacsonyabb szinten van, mint a 2019-es csúcs idején (ekkor 14,7 százalékra becsülték a felülértékeltséget) – állapítja meg a jelentés.
A koronavírus-járvány megjelenése óta alacsonyabb a befektetési céllal lakást vásárlók aránya Budapesten – ez érthető is belegondolva, hogy a korábban felfutóban lévő Airbnb-hasznosítás már nem feltétlenül tűnik stabil bevételt jelentő lehetőségnek. 2020. márciusban a koronavírus-járvány első hullámának hazai terjedésekor
Budapesten jelentősen – a 2019-es évre átlagosan jellemző 43,4 százalékos arányról –, 27 százalékra csökkent a befektetési céllal lakást vásárlók aránya, ami azóta is tartósan alacsonyabb szintre állt be.
Az egész országra jellemző lakásár-emelkedés miatt az elmúlt félév során valamennyi magyar nagyvárosban csökkent a lakásvásárlás elérhetősége. Az ingatlanárak nettó átlagjövedelmekhez viszonyított aránya 2021 második negyedévének végén Budapesten és Debrecenben volt a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához rendre 11,3 és 12,0 évnyi helyi átlagjövedelem volt szükséges. A mutató értéke Budapesten emelkedett a legdinamikusabban az elmúlt években,
a fővárosban 2021 második negyedévének végén 5 évvel több átlagjövedelem volt szükséges egy tipikus lakás megvásárlásához, mint 2013-ban.
Hogy mostanában inkább az eladóknak áll a zászló az ingatlanpiacon, azt több adat is tisztán mutatja: egyrészt csökken az alku tere, másrészt gyorsabban elkelnek a lakások, mint korábban. 2020 harmadik negyedévétől ismét csökkenni kezdett a medián piaci alku, és a 2021 első negyedévi nagyobb mérséklődés után a harmadik negyedévére Budapesten 3,0 százalékot, vidéken pedig 3,9 százalékot ért el, ami mindkét esetben alacsonyabb, mint a 2019. év végi érték.
2021 folyamán összességében az előző év végi 3,1 hónapról 2,9 hónapra mérséklődött a lakóingatlanok értékesítéséhez szükséges medián idő, vagyis a 2021. év során értékesített lakások tipikusan kevesebb idő alatt keltek el, mint a 2020-ban eladott ingatlanok.
A bérlemények frontján az MNB megállapította, a kínálat az első néhány járványhullám lefutása utáni szűkülésével a fővárosi albérletárak emelkedésnek indultak.
A bérlemények árai ugyanakkor még elmaradnak a járvány előtti szintjüktől: Budapesten 7,8 százalékkal, országos átlagban pedig 3,3 százalékkal alacsonyabb áron kínálták a bérelhető lakásokat 2021. szeptemberben, mint 2020. januárban. A megyeszékhelyeken a fővárosinál kisebb mértékben emelkedtek az átlagos bérleti díjak.