Határon túli támogatások: Világi Oszkár körei is szépen profitálnak a szlovákiai magyar gazdaságfejlesztésből
2021. december 2. – 15:11
Gazdaságfejlesztési támogatások formájában is sok milliárd forintot juttat a magyar állam a határon túlra. Szlovákiában a Baross-pályázatok keretében pár év alatt 16 milliárd forintnak megfelelő összeget kaptak vállalkozások. A rendszer kívülről nehezen átlátható, az adatok igénylése pedig nehézkes. Akik nem nyertek a pályázatokon, mutyit kiáltanak, vizsgálatunk alapján a pénzosztás logikája vegyes: a magyar kormánynál politikailag jól fekvő, a pályázattal kapcsolatban nem túl közlékeny milliárdos körei éppúgy nyerhetnek, mint olyan vállalkozó, akinél nem látni ilyen szálat, és az átláthatóságra is nyitott.
2010 óta rengeteg és évenként növekvő mennyiségű közpénz áramlik Magyarországról határon túli, magyarok lakta régiókba. Cikksorozatunkban a Dél-Szlovákiába folyósított állami költésekkel foglalkozunk, az első részben összeszedtük, milyen csatornákon és logikák mentén támogatja a kormány a határon túli közösségeket. A második részben a gazdaságfejlesztésre adott pénzeket nézzük meg közelebbről a kevésbé ismert, de nagy összegek fölött diszponáló CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatásával.
A százszázalékos állami tulajdonban lévő, a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó CED Kft.-t 2013-ban alapították, célja, hogy ellássa „Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását”. Tevékenysége csak az utóbbi években, a hasonló funkciójú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. beszántása után pörgött fel.
Az MNKH-sztori az Orbán-kormányok egyik leglátványosabb gazdasági mellényúlása volt. A magyar cégek exportösztönzését segíteni hivatott kereskedőházak nem tudták beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, miközben az anyacég tevékenységét állandó botrányok kísérték: évről évre hatalmas veszteséget termelt, kormányközeli figurák kifizetőhelyeként funkcionált, az irányításban Szijjártó Péter futsalos csapattársai kaptak pozíciókat, és egy ponton még a Quaestor-botrányba is belekeveredett. Mikor 2018-ban a kormány az MNKH bezárása (pontosabban egy leányvállalatával való összeolvasztása) mellett döntött, a hírek arról szóltak, hogy a funkcióit a fúzióból létrejövő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. veszi át.
Ugyanakkor a kereskedőház néhány vezetője a rokon intézmény CED-hez ejtőernyőzött át, és a CED anyagi helyzetén is meglátszik, hogy a cég ekkortájt lett nagyobb hal a külgazdasági törekvések területén. A CED ügyvezetését Csík László, az MNKH Közép-Európai Hálózatának egykori operatív igazgatóhelyettese látja el, a cégvezető Skapinyecz Péter (ő a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat ügyvezetője volt), Apró Adrienn exportfejlesztési igazgató pedig ugyanennek a hálózatnak volt az operatív igazgatója. A CED saját tőkéjét pedig 2019-re egy nagyobb ugrással 72 milliárd forintra emelték a 2018-as 14 milliárd forintról. A HEPA és a CED részben hasonló tevékenységeket végez (külpiaci tanácsadás, oktatás, partnerkeresés), de utóbbi fókusza kimondottan Közép-Európa, 23 irodából álló hálózatot működtet a térség országaiban. Ennek ránézésre is több értelme van, mint amit a kereskedőházak csináltak, ugyanis egy külpiacra terjeszkedő vállalkozás jellemzően először regionálisan veti meg a lábát, és nem Botswanával indítja nemzetközi karrierjét.
A CED ugyanakkor nem csak magyarországi cégeket segít külpiacra, de 2018 ősze óta határon túli magyarok lakta régiók gazdaságfejlesztési programjait is finanszírozza. Ilyen célokra a hazai költségvetésből 118 milliárd forint jutott 2020-ban. Hogy ez vagy az elmúlt évek tételei pontosan hogyan oszlottak el célországok, kiosztó szervezetek és pályázati rendszerek között, azt nem tudjuk (erre irányuló kérdéseinkre ugyanis nem válaszolnak a minisztériumok). Van viszont néhány nagy pályázat, amelyekről a CED honlapján is lehet tájékozódni, ilyenek például a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program keretében futtatott Baross-pályázatok. A Baross pályázati pénzeket elvileg a Baross Gábor Tervben foglalt elvek alapján ítélik oda. A terv – amit többek közt Farkas Iván, a Szövetség MKP-platformos elnökségi tagja dolgozott ki – helyzetelemzése szerint Dél-Szlovákia a 2010-es évekre látványosan leszakadt az ország többi részétől, ezért az elsősorban magyarok lakta részek gazdasági felzárkóztatásra szorulnak, ehhez határoz meg stratégiai célokat a dokumentum.
Az eddig lefutott Baross-pályázatokat 2019-ben írták ki, három körben osztottak szét 43,8 millió eurót (mai árfolyamon több mint 16 milliárd forintot) dél-szlovákiai vállalkozók között. A pályázati nyerteseket megvizsgálva ugyanazt a mintázatot fedeztük fel, ami a teljes határon túli magyar közpénzosztást belengi:
a támogatási kampányok létjogosultsága nehezen megkérdőjelezhető (főleg annak tükrében, hogy a szlovák állam valóban diszkriminálja a magyarlakta területeket fejlesztési szinten), de a pozitív célokat némileg beárnyékolja a transzparencia hiánya és az urambátyám-szisztéma, amelyről némely támogatott projekt tanúskodik.
Az alábbiakban bemutatunk néhány nagyobb pályázati nyertest.
Akik nyitottak az átláthatóságra
A nagy összegű pályázatok közül a N.I.O. spol. s.r.o. vállalat nyerte a legtöbb támogatást, két kérelmük nyomán összesen 550,2 millió forint dotációt kaptak. A cégadatok szerint a szlovákiai Pat (Patince) községben működő mezőgazdasági vállalatról van szó, amelyet Pém Bálint irányít. Pémről, illetve a máktermelő gazdaságáról korábban az Új Szó is írt. A vállalkozóval sikerült felvennünk a kapcsolatot, és elmondta, egy gluténmentes biosnackeket előállító céggel közösen vágtak bele a pályázatba. Pém cége a szükséges gluténmentes bioalapanyagok és félkész termékek előállítását tűzte ki célul. A vállalkozó arról is beszélt, az egyik támogatást a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a bioátálláshoz szükséges eszközök beszerzésére, a másikat egy megfelelő engedélyekkel rendelkező tisztító-szárító üzem létrehozására és a partnercégnél a raktárkapacitás fejlesztésére használták. „98 százaléknál tart a megvalósítás” – tette hozzá.
Mivel a CED nem hozta nyilvánosságra a N.I.O. spol. s.r.o. nyertes pályázatának részleteit, (tehát azt, mire költhették a jelentős közpénzösszeget), Pémtől aziránt is érdeklődtünk, ő, mint a vállalat vezetője, nyitott-e arra, hogy a szóban forgó információkat közzétegye. A vállalkozó ezzel kapcsolatban azt mondta, korábban is kiállt a támogatások transzparenciája mellett, nyitott arra, hogy átláthatóbbá tegye, mire költötték a pályázati pénzt, meg kell azonban vizsgálniuk, hogy ebben a tekintetben mit ír elő számukra a CED-del kötött szerződés. Pém egyértelműen igennel válaszolt arra a felvetésre, hogy a jogi feltételek, az üzleti titkok, esetleg a technológiai szabadalmak által megszabott keretek között nyilvánosan elszámoljanak a pályázati pénzzel.
Hasonlóan nagy összeget nyert az UBM Invest Slovakia s.r.o., amely 477,8 millió forintos állami támogatást kapott. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalat székhelye a Kassa-vidéki járásban, Hernádcsány (Čaňa) településen van, és takarmánygyártással, gabona-, valamint takarmányfehérje-kereskedelemmel foglalkozik. Sikerült felvennünk a kapcsolatot a vállalat, pontosabban a cégcsoport igazgatótanácsának tagjával, Bustyaházai Lászlóval, aki elmondta, 100 százalékban magyarországi tulajdonú vállalkozásról van szó. Van azonban egy szlovákiai leányvállalatuk is, amely a kérdéses támogatást elnyerte. „A pályázat előtti évben mi megvásároltunk Kassa mellett egy bezárás előtt lévő takarmánykeverő üzemet. A mi pályázatunk, a már meglévő tevékenység bővítése érdekében, arról szólt, hogy mi ezt a takarmánykeverő üzemet felújítjuk, mégpedig sokkal nagyobb értékben, mint maga a támogatás összege” – magyarázta Bustyaházai.
Hozzátette, a beruházás értéke eredetileg hárommillió euró volt, ennek felére, 1,5 millió euróra kértek támogatást, de végül az invesztíció összege 5,5 millió euró lett. A cégvezető elmondta, a hernádcsányi beruházás megvalósítása jelenleg is zajlik. „Új gyártótechnológiai sor, készáru- és alapanyagtartályok, valamint új keverőgépek kerülnek az üzembe” – tette hozzá azzal, hogy egy magas minőségű takarmánygyártást fognak megvalósítani. A beruházás előtt havonta ezer tonna takarmányt állítottak elő. „Ez fel fog menni hat-nyolcezer tonnára” – mondta. Bustyaházaitól is megkérdeztük, hogy mivel a CED nem közölt semmit a kérelmek tartalmáról, ők maguk mint kedvezményezettek, nyitottak-e arra, hogy közzétegyék, mire költötték a közpénzt. A cégvezető ezzel kapcsolatban elmondta, nyitottak arra, hogy a kérdéses információkat nyilvánosságra hozzák. Mivel a vállalatuk a tőzsdén van, ezért sok információ eleve nyilvános róluk. A szlovákiai beruházás azonban még folyamatban van, ha ez befejeződik, akkor nyilvánosságra is fognak hozni bizonyos információkat.
Világi Oszkár itt is felbukkan
A nagy összegeket nyert vállalatok tulajdonosi hátterét vizsgálva azt találtuk, hogy két kedvezményezett cég is az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló milliárdos, Világi Oszkár (Slovnaft-vezérigazgató, Mol igazgatósági tag, SZFE-alapítvány kuratóriumi tag) nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozik. A CED-nyertesnek közül az egyik, hozzá köthető vállalat az EUROMILK Rt. amely 299 millió forint forint közpénzt kapott, és ahol a cégadatok szerint a Slovnaft-vezér lánya, Világi Réka az igazgatótanács elnöke, a felügyelőtanács elnöke pedig maga Világi Oszkár. „Az EUROMILK Rt. 1964-ben alakult, majd 2001-ben részvénytársasággá vált. Célkitűzése kezdettől fogva változatlan – Dél-Szlovákia hagyományos mezőgazdasági termelésének fellendítése a Csallóköz szívében” – írja magáról a Nagymegyer melletti, egyébként közismert tejfeldolgozó vállalat a honlapján. Ez a vállalat gyártja a Kukkónia márka tejtermékeit is. Arról azonban, hogy mire költötték a magyar adófizetők pénzét, magától a cégtől nem sikerült megtudnunk semmit, többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak.
Kerestük magát Világi Oszkárt is, de elzárkózott a nyilatkozattól. A dunaszerdahelyi nagyvállalkozó, aki egyébként élesen elutasítja, hogy oligarchának nevezzék, a város labdarúgó-egyesületében is érdekelt, és az egyes projektjei kölcsönösen is erősítik egymást. A dunaszerdahelyi DAC játékosainak a mezén ott van a Kukkónia felirat, a mérkőzéseken az óriáskivetítőkön is megjelenik a márka reklámja. A DAC labdarúgó-akadémiája pedig, amelyet a Bethlen Gábor Alap az elmúlt években csaknem 13 millió euróval támogatott, ad otthont a Mol Kukkonia Cup programnak, a 19 éven alatti csapatok hagyományos tornájának. Ennek a programnak a létrehozásában, annak honlapja szerint, a Kukkonia polgári társulás vesz részt.
A Slovnaft vezetőjének érdekeltségébe tartozó, a Baross-pályázati rendszerben ugyancsak sikeres vállalat az AGROSUN, spol. s.r.o., amelynek egyik vezetője szintén Világi Réka, és amely két pályázat révén összesen 251 ,9 millió adóforint támogatást kapott. A szlovákiai vállalkozás tulajdonosai között szerepel a győri UREX HUNGARY Kft. is, amelynek tulajdonosa Világi Oszkár, ügyvezetője pedig Világi Réka. A cégnyilvántartás szerint az AGROSUN, spol. s.r.o. bejegyzett székhelye Dunaszerdahelyen van. Az interneten AGROSUN s.r.o. nevű cég saját honlapján nyékvárkonyi (Vrakúň) székhely szerepel. Eszerint egy gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel, gyümölcspárlatokkal, zöldségekkel, lekvárokkal foglalkozó vállalatról van szó. A weboldalon szereplő elérhetőségeken próbáltunk információt kérni arról, mire költötték a magyar adófizetők pénzét, de nem kaptunk választ. Sikerült azonban megtudni, hogy a vállalatnál vezető pozícióban dolgozik az a Dobay Gergely, akiről a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szlovákiai szervezetének szervezőjeként már korábban is írt az Új Szó. 2019-ben ugyanis ő nyilatkozott a lapnak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány megvonta a támogatást a Felvidéki Magyar Sziget nevű rendezvénytől. Az után történt ez, hogy az Új Szó megírta, a rendezvényre meghívták az Oi-Kor nevű zenekart, amely a skinhead mozgalmat népszerűsítő dalt is repertoárján tart.
Az egyik legnagyobb összeget, 403 millió forintot nyert vállalat az Agro-Somotor s.r.o. amelynek a székhelye a kelet-szlovákiai Tőketerebesi járásban lévő Bodrogszentmária (Svätá Mária) községben van. Az interneten nem sok információt találtunk a vállalkozásról, nem akadtunk olyan elérhetőségre sem, amelyen felvehettük volna a kapcsolatot a céggel. A cégadatbázis szerint a vállalatot 2019 elején alapították, az egyik vezetője pedig Mário Jaczko bodrogszentmáriai lakos. Jaczko további cégekben is érdekelt, köztük a Vojka Farm s.r.o. nevű vállalatban is, ahol cégvezetőként szerepel, és amely a Baross-pályázatok keretében ugyancsak támogatást nyert. Ez a kisgéresi (Malý Horeš) vállalat, amely a cégadatok szerint baromfitenyésztéssel foglalkozik, 159, 1 millió forint támogatást nyert. Ezen túl azonban alig találtunk róla információt, nyilvános elérhetőség híján a cégvezetővel sem sikerült felvenni a kapcsolatot.
Mire?
A pályázati kiírás szerint az itt vizsgált támogatást mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalmazásához, élelmiszeriparhoz kapcsolódó beruházáshoz adták. A kiírás is kiemeli, hogy a támogatás célja a hátrányos gazdasági helyzetben lévő határ menti régiók segítése, a magyarországi és szlovákiai cégek együttműködésének előmozdítása, valamint a térségben élők szülőföldön maradásának a támogatása. A forrásra egy szlovákiai és egy magyarországi partnervállalatnak közösen kellett pályáznia 50–500 millió forintra, amelyhez legalább ugyanannyit hozzá kellett tenni saját büdzséből. A feltételek között szerepel, hogy csak azok a szlovákiai vállalatok pályázhatnak, amelyeknek a tulajdonosai között van magyarországi szereplő, illetve az is, hogy a támogatás nagyságától függően új munkahelyeket kell létrehozni, valamint hogy a dotáció által létrejött eredményeket öt évig fenn kell tartani. Erdészeti beruházásra pedig nem lehetett dotációt kérni.
Iván Tamás, a pályázati lehetőséget Szlovákiában népszerűsítő Baross Alapítvány igazgatója, aki egyébként a Szövetség MKP-platformos politikusa, elmondta, a kiírás szerint azon vállalkozások pályázhattak, amelyek a magyar–szlovák határral érintkező járások valamelyikében működnek. „Ez a pályázatban részt vevő magyarországi és szlovákiai vállalkozásra is vonatkozik” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy szerinte megfelelően transzparens-e a dotációs rendszer, úgy válaszolt, szerinte a CED megfelelő szakmaisággal és a jogszabályokat betartva jár el a pályázatok tekintetében. „Amennyiben valaki többet szeretne tudni a pályázatok hátteréről, természetesen lehetősége van arra, hogy megkérdezze a CED-et” – tette hozzá.
Iván arról is beszélt, hogy a pályázatok eredményeit utánkövetik, számon tartják, hogy milyen gazdasági eredményeket, például mennyi munkahelyet, új beruházást sikerült a dotációknak köszönhetően létrehozni. A nagy összegű pályázatok esetében az eredmények összesítése még folyamatban van, hiszen a koronavírus-járvány miatt egyes beruházások megvalósítása haladékot kapott. Az említett kisebb összegű támogatások eredményeit azonban már összesítették, amiből például az látszik, hogy az érintett kisvállalkozók túlnyomó többsége a pályázatnak köszönhetően bevételnövekedést tudott elérni. Iván azt is elmondta, az említett támogatási ciklusok óta nem indult új pályázati kör, most a Rohonczy Gedeon Mentorprogram fut, amelynek során fiatal vállalkozóknak adnak tanácsokat. Ez utóbbi program viszont nem jár anyagi támogatással.
Nyögvenyelős adatigénylés
A pályázatok tüzetesebb vizsgálatához közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a CED-hez. A cég kérésünkre elküldte nekünk a pályázatok értékelési módszertanát, a nyertes pályázatok pontszámát és a nem nyertes pályázatokat, de egyelőre nem sokra mentünk vele, mert nem fértünk hozzá azokhoz a nyertes pályázati anyagokhoz, amelyeken meg akartuk vizsgálni az elbírálás szempontjait. Ezeket is kértük ugyan a CED-től, de nem bocsátották rendelkezésünkre arra hivatkozva, hogy a pályázatok „semmilyen részük tekintetében nem nyilvánosak”.
Először ugyanígy jártak el az elbírálásban részt vevők nevével is, amelyekre azért voltunk kíváncsiak, hogy kizárjuk az esetleges összeférhetetlenséget a nyertes pályázókkal. Később, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál megtámadtuk ezt a döntést, hozzáférhettünk az elbírálással megbízott cégekkel kötött szerződésekhez. A NAIH-eljárás megindult a kikért pályázati anyagok ügyében is, ám ez cikkünk megírásáig nem hozott eredményt: november végén a hatóság arról tájékoztatott minket, hogy felszólításának megfelelően a CED megkeresi a nyertes cégeket, hogy tisztázza velük, a pályázatuk mely része hozható nyilvánosságra.
MKP-s nevek a felkért bírálók közt
Az elbírálási megbízásokra visszatérve, összesen hat ilyen szerződést kaptunk, amelyeket valamilyen tanácsadó, elemző céggel, ügyvédi irodával kötött a CED. Egy szerződést pedig a gödöllői Szent István Egyetemmel írtak alá. Egyes szerződések tartalmazták azoknak a neveit is, akiket a cég fel szándékozik kérni a szakmai munka elvégzésére.
A listában szerepel a dr. Nagy Dávid név, amely egyezik azzal, ahogy a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) egykori elnökségi tagját hívják. A 2020-as szlovákiai parlamenti választás során Nagy az előkelő 19. helyet kapta azon a listán, amelyen az MKP is indult. A Fidesz deklarált stratégiai partnere, az MKP jelenleg már a Szövetség nevű egyesült szlovákiai magyar párt egy ún. platformjaként működik. Kérdésünkre az ügyvédként dolgozó Nagy azt mondta, sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarja, hogy a pályázatokat elbíráló személyek között volt-e, vagy sem. Arra hivatkozott, ügyvédi titokról van szó.
A névsorban ugyancsak megtaláltuk azt az Iván Lászlót, aki annak az Arriva busztársaságnak a vezetője, amely nemrég leszerepelt, amikor átvette a Pozsony megyei buszközlekedés koncesszióját. Két szerződésben is megtalálható Dóci Ladányi Linda, egy nyitrai tanácsadó cég vezetője, aki megerősítette, 2020 nyarán és szeptemberében valóban részt vett a kérdéses pályázatok elbírálásában. Elmondta, egy 10 fős szlovákiai munkacsoport végezte a kérelmek értékelését, de a csoport többi tagjának nevét nem tudta megmondani, nem ismerte őket. Ugyancsak két dokumentumban találtuk meg a Zacharias István nevet, amellyel azonos nevű MKP-s politikus azonban azt állítja, ő nem bírált el ilyen pályázatokat.
Az adatigénylésünk nyomán megszerzett nevek listája biztosan nem teljes, hiszen a pályázatok elbírálását végző alvállalkozók közül nem az összes közölte, hogy kikkel szeretnék elvégeztetni a szakmai munkát. Ahogy az sem világos, végül kit bíztak meg ezzel a feladattal.
A hoppon maradtak szerint bennfenteseknek ment a pénz
Fel tudtuk venni a kapcsolatot olyan vállalkozókkal is, akik nem voltak sikeresek a nagy összegű gazdaságélénkítő támogatásra kiírt pályázat során. Ők arról számoltak be, úgy érzik, nem volt minden rendben a pályázati rendszerrel. Így például olyan indokkal utasították el a kérelmüket, amely a pályázati kiírás szerint nem lett volna lehetséges, vagy éppen a CED olyan körülménnyel indokolta a kizárásukat, amely egy másik, a pályázati rendszerben nyertes kérelmezőnél ugyanúgy fennállt.
Ezenkívül ők viszonylag későn kaptak tájékoztatást a pályázati követelményekről, csak pár nap állt rendelkezésükre, hogy minden szükséges dokumentumot benyújtsanak. Volt olyan, a pályázaton nem nyertes kérelmező, aki egyenesen azt állította, szerinte főleg „benfentesek” nyertek dotációt. „Sok helyről kaptam információt, hogy akinek nincs ott ismerőse, annak felesleges beadni, mert az nem kap támogatást” – nyilatkozta a neve elhallgatását kérő sikertelen pályázó.
Cikkünk a Telex és az Új Szó együttműködéséből, az International Press Institute és a MIDAS által támogatott NewsSpectrum ösztöndíjprogramnak köszönhetően jöhetett létre.
