Irán jelentősen megnövelte a magas fokon dúsított uránkészletét az elmúlt hónapokban a 2015-ben aláírt atomalkuban engedélyezett mennyiséghez képest – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az MTI szerint.
Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásáért felelő szakosított szervezete által készített egyik negyedéves jelentés szerint Irán a 60 százalékosra, azaz a bécsi egyezmény által engedélyezett 3,67 százalékosnál jóval magasabb fokra dúsított urán mennyiségét a májusi 2,4 kilogrammról 10 kilogrammra növelte, míg a 20 százalékosra dúsított uránkészlete 62,8 kilogrammról 84,3 kilogrammra nőtt.
A NAÜ egy másik jelentésben hevesen bírálta Iránt az együttműködés hiánya miatt is, azt állítva, hogy az ország ezzel súlyosan megsértette atomprogramjának a szerződés által elrendelt, NAÜ általi ellenőrzését.
„2021 februárja óta Iránnak az ellenőrzések korlátozására vonatkozó döntése miatt súlyosan akadályozták az ellenőrző és megfigyelő munkát”
– áll a NAÜ 35-tagú kormányzótanács jövő heti tanácskozása előtt a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi megbízásából készült másik bizalmas jelentésben.
A második jelentés arra is kitér, hogy Iránnak meg kell oldania az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdéseket, így „haladéktalanul” válaszolnia kell azzal a négy létesítménnyel kapcsolatos kérdésekre, amelyet a NAÜ munkatársai nem látogathattak meg, így arra is, amely arra a három be nem jelentett üzemre vonatkozik, amelyekben 2019-ben uránnyomokat találtak.
A Reuters szerint ha a kormányzótanács ülésén határozatot fogadnak el, az növelheti a nyomást Iránra az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében, ugyanakkor meg is nehezítheti az atomalkuról folytatandó tárgyalásokat, Irán ugyanis korábban ellenszegült a hasonló lépéseknek.
Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) –, valamint Németország 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá, amelyben Irán az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy korlátozza atomprogramját. A nyugati nagyhatalmak azzal vádolták Iránt, hogy atombombára kíván szert tenni, amit Teherán máig tagad.
Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszként fokozatosan megszegte a szerződésben vállalt – az urándúsítás fokára, dúsított uránkészlet nagyságára és az urándúsító centrifugák kategóriájára – vonatkozó kötelezettségvállalásait. A felek áprilisban állapodtak meg a tárgyalások újrakezdéséről, de azok Ebrahim Raiszi ultrakonzervatív iráni elnök júniusi megválasztása óta holtponton vannak.
