Több mint 300 millióért rendelt az MNB 13 méteres aranyszobrot és csodaszarvast a Széll Kálmán téri Pénzmúzeumba

Több mint 300 millió forintért készül majd együttesen a Pénzmúzeumba kerülő Csodaszarvas és a félig a múzeumba, félig az MNB által készített aluljáróba lógó, aranyra festett acélrudakat tartalmazó „suhanó masina”, írja az MKKP a szobrokról szóló hirdetmény, illetve a szobrok koncepciójának alapján.

A szobrokat Szőke Gábor Miklós készíti, akinek egyik leghíresebb hazai, úgynevezett műalkotása a Groupama Aréna előtt álló Fradi-sas. Mint azt az MKKP kiszúrta, a szerződések szerint a két szobor összege több száz milliós nagyságrendűre rúg, az ajánlati ár

Az Arany dinamikájára 127 millió, míg a Csodaszarvasra 199,5 millió forint volt.

A szerződés azt is írja, hogy „a tárgyalások után az ajánlati ár nettó 13,5 millió forinttal csökkent”. Az Arany dinamikája leírása szerint az alkotó egy

„suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva.”

Az elképzelés szerint a „suhanó masina” közel 13 méter hosszú és legalább 3 méter magas lesz. A „száguldozó elemekből épülő imitáció” a látványterv szerint az aluljáróban és a múzeumban egyaránt megtalálható lenne, valahogy így kell elképzelni:

A Csodaszarvas a koncepció szerint szintén nemes tartalmakat hordoz magában, ahogy Szőke Gábor Miklós leírása jelzi, „a csodaszarvas legfontosabb ősi totemünk, amely állatalakban jelenik meg, hasonlóan a turulmadárhoz.” A leírás szerint a több részén is bronz öntvényből készülő monumentalitás ráadásul

„nem statikusan áll, hanem monumentális méretei ellenére, mozgásban látható, méghozzá a szarvas alakja elsöprő lendülettel a föld felől az égbe szökken.”

A monumentalitást Szőke koncepciójában úgy érti, hogy a bronzosított csodaszarvas 4,5 méteres magasságával és 7,2 méteres szélességével egy 9,6 méteres, sziklaimitátor talapzaton szökdécsel majd. Mindezt így kell elképzelni a látványterv alapján:

Arany és pénz szavakkal

A Magyar Nemzeti Bank legújabb beruházása a Széll Kálmán téren a megszerzett Postapalota felújítása mellett a Széll Kálmán teret a Krisztina térrel összekötő aluljáró kiépítése. Ahogy azt korábban a HVG írta, az MNB megközelítőleg 1 milliárd forintot költ majd a közel egy évig húzódó munkálatokra.

„A Széll Kálmán téri metrókijárat és a Krisztina körút között mindössze 1 méteres szintkülönbség van, a gyalogosforgalom jelenleg mégis a Várfok utcán keresztül, mozgólépcsőn vagy gyalogos lépcsőn megoldott, nehézséget okozva a naponta sok ezer arra járó idős ember, babakocsit toló szülő, a metrócsatlakozáshoz csomagokkal igyekvő gyalogos számára”

– indokolta ekkor az MNB az aluljáró kiépítését. Hozzátéve, innen nyílhat majd bejárat a Pénzmúzeumba is (utóbbi készül a Postapalotában, célja az MNB szerint „a pénzügyi tudatosság növelése és a pénzügyi kultúra fejlesztése”).

Ebbe az aluljáróba kerül tehát az egyik szobor, az Arany dinamikája, míg az épületen belülre készül a csodaszarvast ábrázoló alkotás. Ahogy arról a G7 korábban beszámolt, az MNB szintén Szőkétől rendelt 700 millió forintért két gigantikus szobrot az egykori Magyar Telekom-székház feldíszítésére, alig néhány héttel később adta le (szintén Szőkének) a rendelést a két új, Széll Kálmán téri szoborra is: utóbbiak leszállítási határideje egyébként 2021. november vége.