Az egész életére rányomhatja a bélyegét a koronavírus-válság annak, aki most lép a munkaerőpiacra

2021. február 04. – 16:01

Másolás

Vágólapra másolva

A nagy gazdasági válságok a társadalom nagyobb részét megviselik, de nem minden csoportot azonos mértékben, és a legkiszolgáltatottabbak között vannak a pályakezdő fiatalok is. Ezt már sikerült igazolni a 2008-as válság után, amelynek elemzések szerint komoly szerepe van abban, hogy az Y-generáció reáljövedelme alulmúlja a korábbi generációk azonos korban elért szintjét. Az IMF nemrégiben kiadott tanulmánya most a koronavírus-válságra fókuszálva porolta le ezt a témát, és vizsgálta a válság hosszú távú hatásait a fiatalokra.

A Valutaalap elemzői korábbi válságok adatait vizsgálva arra jutottak, hogy azok, akik válság és magas munkanélküliségi ráta idején kénytelenek a munkaerőpiacra lépni, soha nem dolgozzák le igazán az ekkor szerzett hátrányukat. És ez nem kizárólag gazdasági területen nyilvánul meg:

az IMF arra jutott, hogy a 40-es éveikbe érve ezeknek a csoportoknak magasabb lesz a halandóságuk, mint a szerencsésebb időpontban pályakezdővé vált fiataloké.

Sőt, az önértékelésük és a kormányba vetett bizalmuk is alacsonyabb, miközben hajlamosabbak bűnelkövetésre. Mindezt a helyzetük anyagi vetülete alapozhatja meg, azok a családok, ahol ebben a cipőben járnak a szülők, alacsonyabb bevétellel rendelkeznek átlagban, a szegénységi ráta is magasabb köztük.

A felzárkózási képességet nagyban befolyásolja a képzettség, akik továbbtanulnak, azoknak jobbak az esélyeik. Az IMF elemzése szerint akik a középiskolát sem járják végig, azoknak mintegy 15 százalékkal alacsonyabb a jövedelmük, mint a nem válság idején pályakezdő ugyanilyen végzettségűeké.

A jövedelemre gyakorolt hatás másfél évtizeddel a válság után nem, rassz és képzettség szerint. Forrás: IMF