Matolcsyék 50 pontban szedték össze, mit csináljon a kormány a vírusválságban

2020. szeptember 29. – 14:42

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Nemzeti Bank honlapján kedden megjelent az az 50 pontos javaslatcsomag, amellyel a kormány válságkezelését és gazdaságélénkítését támogatná a jegybank a második vírushullámban.

Matolcsyék meglátása szerint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek 2022-től biztosítják az „automatikus konszolidációt”. Közleményük szerint „a válságkezelés egyben változásmenedzsment is”, mert „egyetlen gazdaság sem fog a válság előtti szerkezetben helyreállni”.

A csomag lényege, hogy célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét, a kieső magánkeresletet a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével és szintén célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel kell ellensúlyozni.

Vissza a bértámogatást, több hitelgaranciát

Javasolják továbbá a vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetését, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet célzott pótlása jelenthet segítséget az MNB szerint. A jegybank szerint érdemes lenne a hitelgaranciák intézményét is hatékonyabban használni, a hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak. Az MNB szorgalmazza emellett

a munkahelyvédelmi bértámogatás folytatását és egyszerűsítését, a járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetését.

A családi adókedvezmény összegét is növelné a jegybank, az szja-mentességet pedig kiterjesztené a háromgyermekes anyákra és a kisgyerek mellett részmunkaidőben dolgozó nőkre (most csak 4 gyerektől jár). Javasolják még a gyermeket nevelő munkavállalóknál, hogy kérésre távmunkában dolgozhassanak és szükség esetén rendkívüli táppénz nyújtását is. A gyermeket nevelő munkanélkülieknél pedig magasabb álláskeresési járadékot sürget az MNB.

Az MNB szakemberei helyeselnék az államilag támogatott koronavírus-tesztelések bővítését, az otthoni munkavégzés támogatását, a felsőoktatásban pártolják a távoktatás fenntartását, általában pedig az iskolai védekezés szabályainak rugalmas alakítását.

5 százalékos lakásáfa, keresletélénkítés

A lakáspiacon a jegybank az általános 5 százalékos újlakás-áfa visszaállítását látja indokoltnak, kiegészítve egy 4 százalékos szektorális különadóval, a magáncélú ingatlanok építése után pedig a minden településre érvényes áfa-visszatérítés bevezetését javasolja. Az MNB új lakáshitelprogrammal ösztönözné az energiatakarékos lakások építését is. A keresletélénkítő lépéseket is különösen fontosnak tekinti a jegybank és ezek sorában

a kiszállított és elviteles ételek áfakulcsának 5 százalékra csökkentését,

a nagycsaládosok és nyugdíjasok alapvető élelmiszer-vásárlásaihoz nyújtott támogatás bevezetését javasolja. Felvetik a gázárak több lépcsőben történő csökkentését. Emellett félévenkénti felülvizsgálattal célzottan meghosszabbítanák a hiteltörlesztési moratóriumot.

Egészségügyi fejlesztés

Az MNB az állami és a külföldi befektetők által finanszírozott beruházások körében kiemelt célnak tartja az egészségügyi infrastruktúra és kutatói kapacitások fejlesztését, a közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztését a magyarlakta határvidékekkel, a bölcsődefejlesztési program gyorsítását, illetve a korábban kifizetett EU-előlegek felhasználásának felgyorsítását és a magas hozzáadott-értékű külföldi befektetések bevonzásának erősítését. A beruházás és K+F kiadás után a helyi iparűzési adóból adnának kedvezményt a jegybank szakemberei.

A digitalizáció érdekében kormányzati megrendelésekkel támogatnák informatikai eszközök hazai gyártóit, sürgetik a magyar információbiztonsági szoftveripar és a digitális kreatív ipar fejlesztését. Az e-közigazgatási megoldások érdekében kormányzati IT beruházások és adatbázisok összekapcsolására is kitérnek a javaslatban, és az 5G-n alapuló digitális infrastruktúra fejlesztését, valamint az ingatlanügyletek és az építőipar hatékonyságának informatikai fejlesztésekkel történő növelését tartják szükségesnek.

A zöld gazdaság területén a javaslatok kiemelik a megújuló energiatermelésre átállás gyorsítását és a villamosenergia hálózat fejlesztését, valamint a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését.