A Fidesz módszerével csökkentené a gázolaj árát Trump, és egyelőre működik is

Az európai stratégiai üzemanyag-tartalékok felszabadítását követeli az Egyesült Államok kormánya, az amerikai dízelexport leállításával fenyegetve Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot és Írországot a Politico értesülései szerint. A tét nagy, ugyanis az Európai Unióba behozott gázolaj több mint felét az USA adja, aminek kiesése súlyos ellátási problémákat okozna.

Előzmények: az iráni háború kitörését követő dízelárrobbanás különösen kellemetlen a novemberi félidős választásokra készülő amerikai kormánynak. Donald Trump azonban az Egyesült Államok által is alakított közel-keleti konfliktus helyett egyre inkább Ukrajnát és az ott dúló háborút emeli ki a drágulás fő okaként, a megoldás terhét pedig most részben Európára hárítaná.

• Trump felszólította Volodimir Zelenszkijt szeptember közepén az orosz finomítók elleni támadások leállítására, azt állítva, hogy ez okozza a globális dízelhiányt. Az ukrán álláspont szerint az orosz kőolaj-finomítók legitim katonai célpontok, ugyanis Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúrát támadja – Ukrajna 2024 óta támadja rendszeresen az orosz finomítókat.

Tágabb kontextus: Kína október elején felfüggesztette a Hongkongon és Makaón kívüli üzemanyagexportját, hogy a saját készleteit pótolhassa. A döntés hozzájárult az olajár emelkedéséhez, az ország súlya ugyanis az előző hónapokban megnőtt az üzemanyagok globális kereskedelmében, bár nem vált fontos exportőrré – a korlátozás mindenesetre jelzi, hogy a belső igények kielégítése nem zökkenőmentes.

Számokban: 120 millió hordó gázolajat, vagyis a készletek több mint 40 százalékát kellene Európában hat hónap alatt felszabadítani az amerikai követelések szerint, írja a Reuters. Ez a mennyiség körülbelül egy teljes havi uniós fogyasztásnak felel meg. Ha Európa enged, akkor fél évig naponta nagyjából 660 ezer hordó dízel kerülhet piacra a tartalékból – az amerikai dízelimport mennyisége napi 302 ezer hordó.

• Emmanuel Macron francia elnök pénteken azt jelentette be, hogy a G7-országok*
  Kanada, USA, Egyesült Királyság, Francia-, Olasz- és Németország, Japán
  és partnereik 100 millió hordó kőolajat és dízelt szabadítanak fel a biztonsági készleteikből, eleinte főleg az utóbbira koncentrálva. Ennek hatására az európai és amerikai határidős dízelárak is 5 százalék feletti mértékben estek.
• A Bloomberg cikke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez csak rövid, egy-két hónapos időtávon enyhíti a piaci feszültségeket, két európai diplomata szerint pedig a mostani bejelentés olyan mennyiségeket is tartalmaz, amelyeket már korábban felajánlottak az adott országok.

Igen, de: az amerikai kormányon belül is bizonytalanságok mutatkoznak az exporttilalommal kapcsolatban. Szeptember végén Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter több olajfinomítónál is érdeklődött az önkéntes dízelexport-korlátozás lehetőségéről, miközben az iparágban a piacok elveszítésével és munkahelyek megszűnésével kapcsolatos félelmek körvonalazódnak.

• Trump elismerte, hogy a gázolaj kivitelének korlátozása miatt drágulhat a benzin. Ha export nélkül túl sok dízel maradna az Egyesült Államokban, akkor rövid távon csökkenne az ára, de egy idő után a finomítók visszafoghatnák (a Reuters szerint akár 12 százalékkal) termelésüket, amivel a benzin kínálata is csökkenne, az ára pedig nőne.

Mit mondanak ők? Az EU nem sokkal Macron bejelentése előtt még visszautasította az amerikai fenyegetést, az Európai Bizottság szóvivője emellett arról beszélt, hogy az amerikai dízelexport-tilalom aláásná az ország ellátási megbízhatóságába vetett hitet.

• Anna-Kaisa ​Itkonen hozzátette, október 15-én ül össze az EU olajkoordinációs csoportja, de ezt előre is lehet hozni, ha szükséges.

Alulnézet: itthonról nézve Trump törekvése ismerősnek tűnik, az áprilisi választás előtt ugyanis a kormány a stratégiai készletekre támaszkodva vezette be a védett üzemanyagárat. A különbség annyi, hogy az amerikai elnök most elsősorban még csak nem is a saját országának biztonsági készleteit használná erre a célra. (Az amerikai tartalékok jelentősen csökkentek az iráni háború kezdete óta.)

• Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter szóba is hozta ezt az epizódot a G7 Paradigma konferencián, amikor arról beszélt, a Tisza Párt kormányzása alatt nem fordulhat elő, hogy árazási célra használják a stratégiai üzemanyagkészletet.