Trump új Európa-vámja a jogászkodás csúcsa

Épp abban a pillanatban lépett életbe múlt pénteken a többek között az Európai Unió országaira is kivetett új általános amerikai vámszabály, amikor lejárt az ugyanekkora terhet átmenetileg érvényesítő korábbi elnöki rendelet.

Miért fontos ez? Míg korábban úgy tűnt, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság megakadályozhatja Donald Trump elnököt abban, hogy alkotmányos hatáskörét túllépve kisajátítsa a kongresszus adóztatási jogkörét, az újabb lépés azt bizonyítja, hogy mégis meg lehet kerülni ezeket a jogszabályokat.

Előzmények: a Legfelsőbb Bíróság februárban semmisítette meg Trump korábbi, 10–50 százalék között mozgó „univerzális” védővámjait, amelyeket a nemzetközi gazdasági vészhelyzeti felhatalmazásról szóló 1977-es törvényre hivatkozva vezettek be.

• Ez a jogszabály a bíróság szerint nem adott felhatalmazást adó jellegű vámok kivetésére, az ugyanis a törvényhozás hatáskörébe tartozik.
• A bírósági ítélet napján azonban Trump a Kereskedelmi törvény egyik cikkelyére hivatkozva rendeletben vetett ki 10 százalékos vámot, ez a jogszabály ugyanis engedélyezi az elnöknek, hogy súlyos fizetésimérleg-hiány esetén legfeljebb 150 napig általános pótvámot vessen ki.
• E 150 nap alatt az amerikai államnak a bíróság ítélete miatt 81 milliárd dollár korábban jogtalanul beszedett vámot kellett visszautalnia az importőr cégeknek.
• Közben azonban a Fehér Ház elővette a Kereskedelmi törvény egy másik paragrafusát, amely megengedi a büntetővámokat, ha egy partnerországról bebizonyosodik, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.
• Ezt a vizsgálatot épp akkor fejezték be, amikor a 150 napos átmeneti megoldás lejárt, és a vizsgálat eredménye az lett, hogy 60 kereskedelmi partner (köztük az EU) az ellátási láncaiban nem lép fel elég szigorúan és hatékonyan a modern rabszolgaság, illetve a kényszermunka ellen.
• Az EU-országok így általános 10 százalékos vámtételt kaptak, vagyis ugyanúgy megy tovább minden, mint eddig.
• Vannak az EU-n kívül olyan országok, amelyekre 12,5 százalékos általános terhet róttak ki.

Reakció: az Európai Unió határozottan visszautasítja a vádat, arra hivatkozva, hogy az európai munkajog és a kényszermunka elleni uniós szabályozás kimondottan szigorú.

• Szakértők és diplomaták szerint a kényszermunkára való hivatkozás egy amerikai jogi kiskapu látványos kihasználása.

Mi következik? Az EU nem helyezett kilátásba válaszlépést, mert a 10 százalékos vám nem éri el azt a 15 százalékos plafont, amelyet az EU és az USA a korábbi kétoldalú megállapodásában rögzített.

Tágabb kontextus: Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. július 27-én kötött kereskedelmi megállapodást a Trump tulajdonában lévő skóciai Turnberry golfbirtokon.

• Ebben Washington azt vállalta, hogy az Európai Unióból érkező legtöbb exportárura kivetett általános védővámok mértéke legfeljebb 15 százalék lehet.
• Az EU viszont eltörölte az összes vámot az amerikai ipari termékekre.
• Emellett az unió kötelezettséget vállalt 750 milliárd dollárért amerikai kőolaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására, az amerikai fegyvervásárlások növelésére és 600 milliárd dollár amerikai feldolgozóipari befektetésre.
• A kritikusok szerint ez az alku rendkívül aszimetrikusra sikerült, és most sem ad esélyt a védővám elleni komolyabb fellépésre, a Google-ra kivetett uniós gigabírság miatt pedig egyébként is az összeomlás szélére kerülhet.