Tényleg 100 százalékos vámot sóz Magyarországra az Egyesült Államok?

Kedden mutatták be amerikai szenátorok az Oroszország elleni szankciós csomag frissített változatát, amely 100 százalékos vámot vetne ki az orosz gáz és olaj legnagyobb importőrjeire.

• Mivel Kína mellett Magyarország az egyetlen olyan állam, amely mind a gáz, mind az olaj esetében szerepel a top 5-ös listán, a javaslat elfogadása hazánkat is súlyosan érintené. Kérdés, hogy valóban az USA célkeresztjében van-e Magyarország is, és ha igen, mit lehet ellene tenni.

Előzmények: nem először merül fel, hogy az amerikaiak súlyos vámokkal vegyék rá az orosz energiahordozókat vásárló országokat arra, hogy inkább más forrásból szerezzék be a földgázt és a kőolajat.

• A tervezett intézkedés mögötti logika az, hogy mivel Oroszország legfőbb bevételi forrása az olaj- és gázexport, ha ettől elvágják őket, nehezebbé válik az ukrajnai háború finanszírozása, így a fegyveres konfliktus hamarabb lezáródhat.
• A büntetővám bevezetése először tavaly merült fel, de akkor még a mostaninál is nagyobb, 500 százalékos tarifáról volt szó. A 100 százalékos érték szinte napra pontosan egy éve hangzott el először Donald Trumptól.
• Ezúttal ugyanakkor szakértők szerint reális esély van rá, hogy egy-két hónapon belül tényleg bevezetik a vámot. Erre utalt egy sajtótájékoztatón Donald Trump is, felemlegetve, hogy a büntetővám bevezetése a napokban elhunyt Lindsey Graham szenátornak is fontos ügy volt.

Számokban: a 100 százalékos mérték mellett újdonság, hogy a javaslat szerint az intézkedés csak az öt legnagyobb importőr országot érintené. A szenátusi jelentés szerint az olaj esetében ezek Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán, míg a földgáznál Kína, Franciaország, Japán, Magyarország és Belgium.

• Jól látható, hogy Kína mellett kizárólag hazánk szerepel mind a két energiahordozó esetében a top 5-ben. Magyarország júniusban 591 millió euró értékben vásárolt orosz energiahordozókat, amivel az oroszok legnagyobb uniós vevője volt.

• Utóbbi megállapítás a teljes első félévre is igaz. A január és június közötti import értéke megközelítette a 2,4 milliárd eurót. Ennél még a lista második helyén álló franciák is közel félmilliárd euróval kevesebbet költöttek orosz gázra.*
  A nyugat-európai országok kőolajat nem, csak cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolnak az oroszoktól, azt azonban elég nagy mennyiségben.
• A magyar rekordvásárlás különösen annak fényében erős, hogy január vége és április vége között nem működött a Barátság vezeték, így azon orosz kőolaj sem érkezhetett az országba. Vélhetően ez a magyarázata, hogy az érintett hónapokban nem is hazánk volt a legnagyobb uniós importőr.

Felülnézet: az amerikai kommentárok alapján a büntetővám fő célpontja nem Magyarország, hanem elsősorban Kína és India, amelyek egy nagyságrenddel nagyobb értékben vásárolnak orosz energiahordozókat.

• Kérdés azonban, hogy az Egyesült Államok mennyire lesz elnéző Magyarországgal. Donald Trump rendszeresen használja nyomásgyakorlásra az amerikai vámpolitikát, így ha valami politikai célja van hazánkkal, akkor valószínűleg ezúttal sem riad majd vissza ettől.
• Arról megoszlanak a vélemények, hogy ezt mennyire tudja megtenni egy uniós országgal. A brüsszeli álláspont egészen biztosan az, hogy mivel az EU egységes vámunió, ezért nem lehet külön vámot kivetni egy tagállamra, de az USA-nak is lehetnek érvei.
• Mindenesetre a javaslathoz csatolt szenátusi anyagban többször is nevesítik Magyarországot, ami nem tűnik jó előjelnek.

Tágabb kontextus: itthon régóta húzódó és az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kifejezetten éles vita, hogy mennyire gyorsan lehetne kiváltani az orosz kőolajat és földgázt.

• A választások előtt a Tisza is erős támogatója volt a leválásnak, a kormányváltás után azonban már óvatosabban fogalmazott az új miniszterelnök.
• A párt programjában az szerepel, hogy 2035-ig megszüntetjük az orosz energiafüggőséget, és diverzifikáljuk a hazai energiaellátást, és ezt a dátumot említette a választások után Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is.

Igen, de: az uniós előírások szerint 2027 végétől nem vásárolhatnak orosz földgázt a tagállamok, így nagyjából másfél éven belül ezt így is, úgy is meg kellene oldania Magyarországnak is.

• A tiltás eredetileg az olajra is vonatkozott volna, de az iráni háború okozta piaci turbulenciák miatt az EU úgy döntött, hogy ezt az intézkedést egyelőre nem vezetik be.

Mi várható? Arról már a G7-en is többször írtunk, hogy az orosz gáz kiváltása – akármennyire is mást állított az előző kormány – megoldható, sőt az elemzések szerint még csak nagyon jelentős áremelkedéssel sem jár.

• Az olajnál már komplikáltabb a helyzet. Egyrészt kevesebb a vezeték, a Barátságnak csak a délről érkező Adria lehet alternatívája, márpedig ennek kapacitásáról folyamatosan vitáznak a felek. Másrészt a százhalombattai finomítót is orosz olajra optimalizálták.
• A finomító átállítása ugyanakkor nem kellene, hogy gondot jelentsen. Szakértők korábban is vitatták, hogy ezt technikailag ne lehetne megoldani, de a Mol is azt tervezte, hogy 2026-ra befejezi azokat a beruházásokat, amelyek más típusú kőolaj feldolgozását is lehetővé teszik.

Mit mondanak ők: a magyar olajcég meg is oldotta a problémát azokban a hónapokban, amikor a Barátság vezetéken nem érkezett olaj az országba.

• A cégtől a G7-nek korábban azt írták, hogy „az idei évben eddig mintegy tíz különböző kőolajfajta érkezett a régióba, többek között Líbiából, Kazahsztánból, Norvégiából, Szaúd-Arábiából, valamint amerikai partnerektől is”.