A minimumot már minden NATO-tagállam hozza, de Trump megnyugtatásához ez kevés

Sok védelmi ipari megállapodást jelentenek be várhatóan a NATO csúcstalálkozója mellett rendezett ankarai iparági fórumon, de már eddig is több fontos üzletről lehet tudni. A Reuters gyűjtése szerint többek között például:

• A NATO a svéd Saabbal megkezdte a tárgyalásokat 10 darab GlobalEye légtérellenőrző repülőgép beszerzéséről.
• Az amerikai Lockheed Martin és a német Rheinmetall együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy Németországban közösen fognak gyártani ATACMS rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat.
• Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy Európában karbantartó központot hoz létre a Lockheed Martin PAC-3 légvédelmi rakétáihoz.
• Norvégia, Finnország, Németország és Dánia a Northrop Grumman nevű amerikai céggel szándéknyilatkozatot írt alá akár öt MQ–4C Triton felderítő drón közös beszerzéséről.
• A NATO Airbus A400M-ekből álló stratégiai szállítórepülőgép-flotta létrehozásáról döntött, emellett egy újabb A330 MRTT légi utántöltő és szállító repülőgéppel bővíti a flottáját.
• A német Isar Aerospace szerződést kötött a kanadai Maritime Launch Servicesszel, hogy saját indítóállást építsen és használjon a Spectrum rakéta indítására a kanadai Spaceport Nova Scotia űrkikötőben.
• A brit kormány bejelentése szerint tizenkét európai ország – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – a következő tíz évben több mint 50 milliárd dollárt fordít nagy hatótávolságú precíziós fegyverek fejlesztésére.

Miért fontos ez? Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcs alatt ismét az amerikai csapatok európai kivonásával fenyegetőzött, és újra felvetette Grönland annektálását.

• A NATO-tagállamok az amerikai vállalatoknak is kedvező beszerzésekkel, valamint Irán ügyében tett gesztusokkal igyekeztek elnyerni Trump támogatását, a NATO főtitkára pedig külön dicsérte is az elnök NATO-politikáját. Trump ennek ellenére bírálta az európai szövetségeseket.

Felülnézet: a csúcstalálkozó egyik fő témája a védelmi kiadások növelése lesz. A tagállamok tavaly megállapodtak arról, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékára emelik a védelmi célú kiadásaikat.

• Mielőtt Trump az 5 százalékos célszámot kezdte volna számonkérni, sokáig az volt a baja, hogy az európai országok nem érik el a 2 százalékos szintet, ami az eredeti célszám volt a NATO-tagállamok kívánatos költési szintjére vonatkozóan.

Számokban: a 2025-ös adatok alapján a 32 NATO-tagállamból 30-ban elérte vagy meghaladta a GDP 2 százalékát a védelmi kiadások összege. (Izlandnak nincs hadserege, Németországnál nem szerepelt adat, de 2,4 százalék körüli az érték.)

• A legtöbbet Lengyelország költött GDP-arányosan védelemre, a 4,5 százalékos szint már majdnem elérte a kitűzött 5 százalékos célt, de a balti országok is 3-4 százalék között költöttek katonai célokra.
• Magyarországon 0,9-ről tavalyra 2 százalék fölé nőtt az arány.
• A NATO-tagállamok átlagosan 2,76 százalékot költöttek ilyen célra, ami valamivel magasabb a 2014-es 2,56 százaléknál. Ugyanakkor míg Európa és Kanada átlagos költése 1,4-ről 2,3 százalékra nőtt, az USA-é 3,7-ről 3,2-re csökkent.
• Globálisan 2024-re GDP-arányosan 2,5 százalékra nőtt a hadi kiadások aránya, ami valamivel magasabb, mint az 1990 és 2020 közötti átlag, de még így is csak a töredéke az 1960 és 1990 közötti átlagnak.

Mi várható? A kiadások növelése Magyarországon a következő években várhatóan részben uniós forrásokból valósulhat meg. A Népszava értesülései szerint a Tisza-kormány az előző kormány terveihez képest kevesebb pénzt, 10 milliárd eurót tervez igényelni a hadi célokra költhető kedvezményes SAFE-hitelből.