Majdnem 40 év, gátak és hűtőtornyok kellettek az új szlovák atomreaktor beindításához

1987-ben kezdődött a mohi atomerőmű utolsó két reaktorának építése, és csak mostanra fejeződött be. A 39 éves építési időszak az iparág történetének második leghosszabbika (van egy 43 évig épült erőmű Tennessee-ben) a Bloomberg szerint, és jól mutatja, hogy az atomerőműveket övező politikai, gazdasági és a környezetvédelmi kérdések hogyan késleltethetik azok megépítését.

• A nukleáris üzemanyag betöltése hétfőn kezdődött meg, ezzel elindult az atomerőmű negyedik reaktorának beindítása.

Előzmények: az építkezés az 1990-es években a rendszerváltás következtében leállt, majd 2008-ban, Robert Fico első kormányzása alatt indult újra, akkor még ötéves határidővel és 2,8 milliárd eurós költségvetéssel tervezve. A kiadások végül 6,7 milliárd euróra nőttek, és az egyik reaktort már 2023 őszén üzembe állították. Az utolsó reaktor már exportra termel majd klímabarát módon előállított áramot.

• Ausztriával is vitába keveredett a szlovák kormány az építés során, az atomenergia hasznosítását következetesen ellenző ország ugyanis szorosan követte a határától száz kilométerre fekvő létesítmény körüli fejleményeket és a nemzetközi hatásvizsgálatokat. Az engedélyeztetésbe Tatabánya önkormányzata is bekapcsolódott.

Igen, de: az eredetileg szovjet, majd orosz tervezésű, Pakson is használt VVER-reaktorok létesítése aligha járul hozzá az orosz energiától való függetlenedéshez, ugyanis a mohi erőmű fűtőanyagát kizárólag a Roszatomhoz tartozó TVEL Fuel szállítja, 2031-ig legalábbis biztosan. Idővel azonban az amerikai Westinghouse és a francia Framatome is bekapcsolódhatnak az üzemanyag-ellátásba.

Tágabb kontextus: az energiabiztonság növelését és a klímacélok teljesítését több európai ország is az atomerőművek létesítésétől várja, azonban a globális felmelegedés miatt azok hűtése nyaranta egyre nagyobb kihívás. A mohi reaktorokat hűtőtornyok hűtik (ezek létesítése Paks esetében is napirendre kerülhet) amelyeket a Garam folyó lát el vízzel, az ehhez kiépített gátrendszer révén.

• Vitatott, hogy elég-e a Garam vízhozama az új reaktor működtetéséhez, a nyári hónapokban a folyó vízszintje ugyanis jócskán lecsökken, ami nemcsak az erőmű hatékonyságára, hanem az élővilágra nézve is hátrányos. A probléma Paks esetében is ismert, igaz, itt elsősorban nem a víz mennyiségét, hanem hőmérsékletét tekintve merül fel.

Alulnézet: a paksi atomerőművet a Duna vize hűti, azonban nyaranta, magas vízhőmérséklet esetén a reaktorokat elhagyó hűtővíz már olyan meleg lehet, hogy károsíthatja a folyó élővilágát. Ez az erőmű teljesítményének korlátozásával előzhető meg, ám a hőség rendszerint az áramigény növekedését okozza – a héten Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter mentette fel az erőművet a korlátozás alól.