A környező országok elkerülték azt a benzincsapdát, amibe mi belesétáltunk

Míg Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök már egy hete bejelentette, hogy a Molhoz tartozó Slovnaft visszapótolta a stratégiai készletekből februárban felszabadított 250 ezer tonna olajat, Magyarországon a tárolók kiszáradóban vannak.

Miért fontos ez? A környező országok hozzánk hasonlóan számos intézkedéssel igyekeznek csillapítani az olajválság hatásait, Magyarország azonban a védett ár alkalmazásával sok szempontból kilóg a sorból.

Felülnézet: a magyarországi mesterséges, azaz védett ár a piacitól messze van, és annyira alacsony, hogy emiatt nem éri meg üzemanyagokat importálni. A magyar fogyasztást a hazai termelésből, illetve a stratégiai készletekből kell fedezni.

• Ezzel szemben a szomszédos országokban ugyan drágább az üzemanyag, de nem zárult be az import lehetősége. Ez így a helyi termelést szükség esetén kiegészíti, ezért kisebb annak a veszélye, hogy a stratégiai készletek kimerülnek.

Tágabb kontextus: Szlovákiában csak a dízelre vezettek be kettős árazást (a benzinre nem), de a magyar megoldással ellentétben nem a hazai autósoknak vitték lejjebb az árat, hanem a külföldieknek emelték meg (mennyiségi korlátozással és felső vásárlási összeggel kombinálva).

• Ezzel elsősorban a lengyel magánexportot fékezték meg, a magasabb árfekvésű Lengyelországból ugyanis átjártak tankolni, ami a határ menti készletek gyors fogyását eredményezte. A külföldiek dízelvásárlásait kivéve azonban megmaradtak a piaci alapú árak, így az importkapu nem zárult be.
• Ausztriában a jövedéki adót csökkentették és korlátozták a finomítói, illetve kereskedői hasznot (árrésstop), ezzel átlagosan 10 eurócenttel vitték lejjebb a fogyasztói árakat.
• A gázolajnak azonban több mint a felét importálni kell Ausztriában, az OMV pedig azt állítja, hogy az árrésstopot nem tudja végrehajtani, az előírt literenkénti 5 cent helyett csak 2,8-at hajlandó lefaragni.
• Az OMV egy másik jogszabályra hivatkozik, amely szerint nem lehet előírni, hogy üzemanyagot „észszerű nyereség” nélkül forgalmazzon egy cég, azaz látszik, hogy az import profitabilitását ott is erősen feszegeti a szabályozás.
• Szlovénia és Horvátország az átmeneti adócsökkentések mellett csak az autópályákon kívüli kutakra vezetett be ársapkát, azaz szintén piaci alapon hagyta a forgalom egy részét.
• Románia elsősorban árréssapkával védekezik, de ott is csökkent a jövedéki adó, illetve a bio összetevők arányára vonatkozó kötelezettségen is átmenetileg enyhítettek, a fuvarozókat és mezőgazdasági termelőket pedig célzottan támogatják. (Romániában emellett a hazai kitermelés is nagyobb arányú.)
• Szerbia pedig úgy lépte meg a magyarhoz hasonló mértékű ársapkát, vagyis tulajdonképpen a védett árat, hogy a magyarnál nagyobb arányú adócsökkentést is tett mellé, vagyis az importőröknek hagyott még némi teret a profitra.

Igen, de: mivel Szerbia nem része az Európai Uniónak, nem vonatkozik rá az üzemanyagok jövedéki adójára meghatározott uniós minimumérték. Erre egyébként a környező országokkal együtt Magyarország is átmenetileg lement, illetve Ausztriában épp az tette lehetővé a nagyobb árcsökkentést, hogy ott eredetileg jóval a minimum fölött volt a terhelés.

Alulnézet: a magyar ellátási helyzetet nehezíti, hogy a Dunai Finomító korábbi balesete miatt a hazai finomítás még akkor sem tudna teljes gőzzel menni, ha nem lenne az iráni háború miatt globális olajválság, az orosz–ukrán háború miatt pedig nem esett volna ki a Barátság-vezeték (amelyről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden azt mondta, április végére meg lesz javítva.)