Akadozik a műtrágyaellátás, és Magyarországon nincs belőle tartalék

Kettős nyomás alatt áll az európai műtrágyapiac: a Hormuzi-szoros lezárása miatt egyre többet kell fizetni a termékért a globális kereskedelemben, aminek nyomán megmutatkozik, hogy Európa továbbra is erősen függ az orosz ellátástól, írja a Euronews. A magyar mezőgazdaságot ráadásul egy harmadik tényező is sújtja, aminek következtében az ország jelenleg rendkívül kitett a műtrágyaimportnak.

Miért fontos ez? Márciusban megnő a mezőgazdaság műtrágyaigénye Európában, az őszi búza, a cukorrépa- és a repceültetvényeken is aktuálissá válik a trágyázás. Az ellátás a mostani szezonra biztosítottnak látszik, de csak emelkedő árak és logisztikai kihívások mellett tudják beszerezni a gazdák a műtrágyát, és a gépek működtetéséhez szükséges üzemanyag is hirtelen megdrágult.

Alulnézet: a magyarországi műtrágyapiacot a nemzetközi tényezőkön túl belső, szabályozási és működési zavarok is hátráltatják, mondta el Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa az Agrárszektornak. A vállalat a hatósági felügyelet hiánya miatt az utolsó karbantartás után több mint két hónapig nem termelt, aminek következtében 240 ezer tonna műtrágya hiányzik a piacról.

• Ez a mennyiség jelentős – Magyarországon tavaly 1,4 millió tonna műtrágyát vásároltak a mezőgazdasági termelők. Jelenleg a megtermelt műtrágyát a gazdák azonnal felvásárolják, készletezésre tehát nincs lehetőség, így a szezonális keresleti csúcs alatt előfordulhat átmeneti termékhiány. A Nitrogénművek korábbi, 2023-as leállása a magyar GDP alakulását is veszélyeztette.

Tágabb kontextus: az Irán által lezárt Hormuzi-szoroson keresztül jut el piacokra a világ nitrogénműtrágya-exportjának csaknem 30 százaléka. Ennek kiesésével az európai országok kénytelenek lehetnek több orosz, belarusz termékeket vásárolni, amelyeket tavaly nyár óta különleges vámokkal sújt az unió. A különösen a keleti tagállamokban jellemző orosz műtrágyafüggőség újra megerősödhet.

• Kína korlátozza a műtrágya kivitelét, így a vele kapcsolatban álló ázsiai mezőgazdaságok, például India ellátása is nehezebbé válik. Az Oroszország után a második legnagyobb műtrágyaexportőr Kína nemcsak a saját mezőgazdaságát védi, hanem nehezebben jut a gyártáshoz szükséges kénhez a Hormuzi-szoros lezárása miatt, derül ki a Financial Times cikkéből.

Mi várható? Az ellátási problémák a korábbi kereskedelmi szankciók lazulásához is hozzájárulhatnak – például a belarusz kálium műtrágyákra vonatkozó korlátozásokat feloldotta az Egyesült Államok, igaz, erre már tavaly sor került. A Hormuzi-szoros zárásának hatásai a műtrágyát nézve később jelentkezhetnek az olajhoz és a gázhoz képest, de 6-9 hónap múlva az élelmiszerárakon látszani fognak.