Olyan táppénzszigorítás van Romániában, amely nálunk sem lenne népszerű

Alkotmánybírósághoz fordult Romániában az ombudsman, miután a kormány eltörölte a betegszabadság első napjára járó juttatást februártól, a civil szervezetek is erősen tiltakoznak a jogszabály-módosítás ellen.

Előzmények: a táppénzszabályokat több ponton is módosító kormányrendelet 2025. december 31-én jelent meg, februártól lépett életbe, és 2027 végéig lesz érvényben.

• Korábban a munkáltató fizette a betegszabadság első öt napjára megállapított táppénzt (az előző 6 hónap átlagos fizetésének 75 százalékát), majd a terhet a hatodik naptól vette át az állam.
• Az új szabály egy nappal eltolja mindezt, a munkáltató csak a második és hatodik nap közötti időtartamra fizet, az állami finanszírozás pedig a hetedik naptól indul.

Felülnézet: a komoly költségvetési megszorításokat foganatosító kormány ettől a lépéstől évi egymilliárd lej, azaz közel 75 milliárd forint megtakarítást vár.

• Az öt napnál tovább tartó betegszabadságoknál egy nappal kevesebb állami forrást kell kifizetni, de várhatóan az is kíméli majd a büdzsét, hogy vissza fog esni a pusztán pár napos betegszabadságok száma.
• A munkavállalók ezentúl várhatóan jóval kisebb arányban fognak elmenni orvoshoz, ha csak enyhe tüneteik vannak, mert a munkából való két-három napos kiesés mostantól az első nap lenullázása miatt jóval nagyobb bérkieséssel jár.
• Ennek következtében kevesebb lesz az orvos-beteg találkozó, amit az államnak finanszíroznia kell.

Alulnézet: a kormány szerint túl sok az olyan egy-két napos hiányzás, amely mögött nincs betegség, csak orvosi igazolás, ezeket is szeretnék kiszűrni.

• A civil és betegszervezetek szerint azonban növekedni fog a betegség mellett is dolgozni kénytelen munkavállalók száma, akik pedig mégis otthon maradnak, azok közül épp az alacsony keresetűek járnak a legrosszabbul, mert nekik a legnagyobb érvágás akár csak egynapi táppénz kimaradása is.
• Az ombudsman az alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a járulékfizetés az alkotmány szerint jogot biztosít az ellátásra, és ez nem függhet attól, hogy melyik naptári napról van szó.

Tágabb kontextus: a román egészségügyi miniszter azzal is érvelt, hogy hasonló szabály Európa több országában is van, ami ugyan igaz, de sok esetben a romántól teljesen eltérő rendszerek egyik eleme.

• Nyugat-Európában nem ritka a „várakozási idők” rendszere, például az Egyesült Királyságban vagy Olaszországban is előfordul, hogy nem az első naptól indul az állami táppénz, de ezekben az országokban magánbiztosításokat is széles körben igénybe vesznek, ami árnyalja a képet.
• A legjobb párhuzam Lettország, ahol a munkáltatók csak a második naptól viszik a terhet a tizedik napig, az ellenpélda pedig Svédország, ahol 2019-ben épp eltörölték az első napi juttatás kihagyhatóságát.

Számokban: az európai helyzetet legutóbb 2023-ban az Euronews térképezte fel alaposan, de a következtetéseit a friss, 2025 harmadik negyedéves adatok is alátámasztják.

• Ezek szerint Olaszország után az EU-ban épp Romániában megy a munkavállalók legkisebb része betegszabadságra, az arány csak 2,6 százalék (Magyarországon 5,9 százalék, Franciaországban 14,9 százalék).
• A kelet-közép európai országokban (Csehországot és Szlovéniát kivéve) jóval kisebb ez az arány, mint a nyugati vagy különösen a skandináv államokban.
• A betegen vagy félbetegen való munkavégzés kényszere tehát a térségünkre, így Romániára is sokkal jellemzőbb, aminek az alacsonyabb jövedelem és/vagy a szigorúbb táppénzszabályok is a főbb okai lehetnek.
• Ugyan igaz, hogy minél bőkezűbb (juttatásokban és időtartamban) egy ország táppénzrendszere, annál többen élnek a lehetőséggel, de aközött már nincs egyértelmű összefüggés, hogy GDP-arányosan is az utóbbi országokban jelentené a legnagyobb terhet a betegszabadságok állami finanszírozása.
• Románia 2020-ban a GDP-jének mindössze 0,3 százalékát költötte erre, Magyarország 0,5 százalékát, de sok olyan „bőkezű rendszerű” nyugati ország is van, ahol az arány nem megy 1 százalék fölé.
• A 2023-as adatok szerint Románia egy lakosra vetítve abszolút értékben is messze a legkevesebbet költötte táppénzre, évi 23 euróba került ennek az ellátásnak a finanszírozása (a magyarországi érték 63 euró, a hollandiai 907 euró volt), mostantól ez még kevesebb lehet.