Az első házhoz rendelt zsák jég a kapudrog

Az első házhoz rendelt zsák jég a kapudrog
A futárszolgálatok számára is egyre fontosabb a bolti élelmiszerek házhoz szállítása – Fotó: Balogh Zoltán / MTVA

Körülbelül 15 százalékkal bővülhet idén a várakozások szerint az online megrendelt és házhoz szállított élelmiszerek (nem készételek) piaci forgalma. Ez elsőre bődületesen magas aránynak tűnik, hiszen a teljes élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom (amelyben benne vannak a hagyományos, offline élelmiszerboltok is) január–szeptember között éves szinten csak 1,9 százalékkal nőtt, és nem valószínű, hogy ettől az éves adat nagyon el fog térni. Inflációval korrigálva, azaz reálértéken tulajdonképpen nincs is növekedés.

Emellett az is jól hangozhat, hogy az online térben eladott napi fogyasztási cikkek (angol rövidítéssel FMCG, amelyet többnyire a drogériák és élelmiszerboltok választéka fed le) értéke idén a PwC tanácsadócég előrejelzése szerint a fenti növekedésnek köszönhetően már 285–300 milliárd forint között alakulhat.

A számok mögé nézve azonban egyáltalán nem bontakozik ki nagyon kedvező kép.

Egyrészt a teljes magyar élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes piac értéke tavaly 10 ezer milliárd forint volt, és ha úgy számolunk, hogy ez várhatóan alig fog emelkedni idén, akkor az online rendelések részesedése csak valahol 2,5–3 százalék között lesz. A nyugat-európai (és egyébként a csehországi) példa alapján ezzel körülbelül még csak félúton lehetünk ahhoz a szinthez, ahol az online élelmiszer-kiskereskedelem az arányokat tekintve eléri a reális fejlődési lehetőségeinek határait. (Hat százalék körül ugyanis a mértékben már általában nincs növekedés, ez csak a teljes piac bővülésével reális.)

Ám a százalékos értéknél jóval fontosabb, hogy a mögöttes szerkezeti jellemzők sem utalnak arra, hogy a magyar piac már kilépett volna a gyerekcipőből, és az érettség jeleit kezdené mutatni. Kevés nálunk az eszkimó, de kevés a fóka is.
Bár a GRoby szupermarketekből már 1999-ben is lehetett (kezdetben telefonon és faxon) bevásárlást házhoz rendelni, az online magyar FMCG-piac érdemi indulását mégiscsak két multinagyágyú, a Rossmann 2012-es és a Tesco 2013-as megjelenésétől szokták számolni. Ezek alapján tehát 14 év alatt jutottunk el a 3 százalék közelébe, és a piac döntő részén ma csupán két nagy szereplő osztozik: a 2019-ben indult Kifli.hu és a Tesco. (Utóbbi kezdetben teljes saját logisztikával működött, de egy ideje a szállítást már kiszervezte alvállalkozóknak.)

Szabó Dániel, a Kifli.hu ügyvezetője azt mondta nekünk, saját becslésük szerint a cég forgalma a teljes magyar piac 55-60 százalékát adja. A cseh tulajdonban lévő társaság éves nettó árbevétele tavaly 73,7 milliárd forint volt, de a kiskereskedelemben többnyire a bruttó forgalom a használt mérőszám. Ez a Kiflinél tavaly több mint 90 milliárd forint lehetett, idén pedig vélhetően jóval átlépi majd a 100 milliárdot.

A Kifli azt mondja, hogy növekedésének legfontosabb hajtóereje még a vásárlói kör bővülése. 2026 első kilenc hónapjában 74,7 ezren adták le első rendelésüket a szolgáltatónál, 95 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az egyedi vásárlók száma 44, a teljesített rendeléseké 32 százalékkal, 2,7 millióra nőtt, miközben az átlagos bruttó kosárérték lényegében változatlan, 26 ezer forint maradt.

A Kifli–Tesco-pároson kívüli piaci rész fő szereplői a drogériák mellett az ételfutárplatformok lettek. A Foodora 2020-ban, a Wolt pedig 2021-ben lépett be az FMCG-piacra, részben hagyományos élelmiszerboltokból, de egy ideje már saját raktárakból is szállítanak ki élelmiszert. Miután a készétel-kiszállításban az utóbbi időben már alig van növekedési lehetőség – sőt a csökkenés is benne van a pakliban –, ezek a platformszolgáltatók logikusan fordultak az élelmiszerek és egyéb cikkek kiszállítása irányába.

„Bár volumenben továbbra is az éttermi készételek kiszállítása a döntő, a gyorskereskedelemnek nevezett szegmens (amelynek része az élelmiszer is) a leginkább növekvő szegmensünk. Mivel az élelmiszer-rendelések jellemzően összetettebb bevásárlási igényeket szolgálnak ki, és a kosárértékük átlagosan 37 százalékkal magasabb, mint egy-egy készételrendelésé, ez a kategória egyre jelentősebb szerepet tölt be a platform teljes forgalmában. 2026 januárja és októbere között az élelmiszer-rendelések száma drasztikusan, 30 százalékkal nőtt” – írta a Foodora megkeresésünkre.

A Wolt arról számolt be, hogy a rendeléseinek már nagyjából minden negyedik tétele nem készétel, a cég globális Retail Reportja szerint 2025-ben a szupermarket-partnereknél leadott élelmiszer-rendelések csaknem fele legalább tíz terméket tartalmazott. A kosarakban továbbra is a friss áruk viszik a prímet, de egyre gyakrabban jelennek meg tartós élelmiszerek is, illetve látványosan erős lett az érdeklődés az egészségtudatos termékek iránt.

A Foodora–Wolt-kettős egyébként ma már lefedi a Penny, a Tesco, az Auchan, a Spar, a Prima, a Coop, a Manna boltokat, és még számos kisebb élelmiszerboltot is.

A futárplatformok tehát az éttermek után a boltláncok kiszervezett online szállítóinak szerepébe is egyre jobban belépnek.

A viszonylag kevés piaci szereplő ugyanakkor meglehetősen kevés vásárlót szolgál ki. A PwC becslései szerint a rendszeresen élelmiszert rendelők köre 2025-ben mindössze 235 ezer fő volt (készételt 892 ezren, drogériákból pedig 624 ezren vásároltak), és nem növekszik dinamikusan. Ebből pedig az következik, hogy a piac egészének növekedése kevésbé extenzív, sokkal inkább intenzív, vagyis sokszor ugyanaz a vásárlói kör vesz egyre többször egyre több élelmiszert.

Bár Magyarországon 4,4 millióan vásárolnak rendszeresen online felületen keresztül (bármit), közülük majdnem 2 millióan nem rendelnek sem készételt, sem drogériatermékeket, sem élelmiszert. Azok száma pedig, akik mindhárom csatornát (készétel, élelmiszer és drogéria) használják, mindössze 183 ezer volt.

Ezt a vásárlói kört főleg azért nehéz növelni, mert az ország nagyon Budapest-központú, a potenciális vásárlókat nézve is, de logisztikailag is, ami az élelmiszer-szállításban fontos tényező. Ahogy Szabó Dániel mondja, a Kifli egy tiszaújvárosi és egy veszprémi bázissal szolgálja ki a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc-háromszögben, illetve a Balaton környékén élőket, ám figyelnie kell arra, hogy a megfelelő kínálatot és a kiszállítás gyorsaságát is tartani tudja, miközben megfelelő mennyiségben is értékesítenie kell, hogy a terjeszkedés megérje.

„A Kifli szolgáltatási modellje nem kizárólag a gyors házhoz szállításra épül, a Budapesten kívüli térségekben ugyanis ugyanaz a több mint 15 ezer termék érhető el, mint a fővárosban, a vásárlók pedig a hét minden napján, előre választható, 60 perces idősávokban kérhetik a kiszállítást” – mondta Szabó Dániel.

Az online élelmiszer-kiszállításban ráadásul nem is az élelmiszer, hanem az online a kulcsszó.

Nem véletlen, hogy az említett négy jelentős szereplő közül három (a Kifli, a Foodora és a Wolt is) döntően technológiai cégként, vagyis nem kereskedőként definiálja magát.

„Ebben a szegmensben a legkevésbé a kereskedelemhez kell érteni” – mondta egy szakértő nekünk. Ez egyébként abból is látszik, hogy a Tescót kivéve a hagyományos nagy boltláncok egyelőre az offline világra koncentrálnak, az online működésüket pedig részben vagy egészben kiszervezik a technológiai és logisztikai alapú partnereikhez.

Míg a hagyományos kereskedelmi modellben az a fontos, hogy a lehető legjobb ár-érték arányt harcolja ki a beszállítóktól a kereskedő, addig az online világban sokkal inkább az számít, hogy a raktározási és szállítási logisztika mögött mennyire hatékony technológia áll.

A hagyományos boltok az árral versenyeznek, az online kiszállítók viszont a szolgáltatásokkal, és részben ezzel magyarázható, hogy a vezető szereplők nem ugyanazok.

„Úgy látjuk a felmérések alapján, hogy a 30 év alattiak és körüliek, akik jellemzően még nem alapítottak saját családot, leginkább a Foodora–Wolt-pároson keresztül kapcsolódnak be az online élelmiszer-rendelésbe. Egyrészt azért, mert a készételek kiszállítása kapcsán már használják a platformot, másrészt miután a futár először hozza meg a szombat esti partit megmentő zsák jeget, rászoknak a kényelmes és gyors bevásárlásra. Tehát az első jó élmény a döntő. A családalapítás után lévőknél viszont a Kifli–Tesco-páros meghatározóbb, mert ezek a szolgáltatók a tervezett heti nagybevásárlások fő kiszállítói” – mondja Madar Norbert, a PwC tanácsadója.

„A Kifli.hu szolgáltatása valóban a nagybevásárlás jellegét mutatja, hiszen az év első kilenc hónapjában egy rendelés átlagosan 30 terméket tartalmazott. A vásárlói értéket így a termékválaszték, a tervezhetőség, a kiszállítási idő és a kényelem együttese adja” – mondja Szabó Dániel.

Ha az első élmények jók, akkor a vevők nagy eséllyel rendszeresen visszatérnek, ez a kapudrog, és nem feltétlenül az ár.

A kereskedők legfőbb célja ma a frekvencia és a kosárérték kimaxolása, vagyis annak elérése, hogy az egyszer már megszerzett vásárló vásároljon többször, és azon belül minél többet. Ezt azonban csak fejlett informatikai háttérrel lehet elérni, a kereskedők szempontjából a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a megrendelők ráállnak arra, hogy mindig ugyanazt a kosarat rendelik meg egyetlen gombnyomással.

Amennyiben a Kifli bruttó forgalma idén jelentősebben meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor a Trade magazin szokásos éves FMCG rangsora szerint körülbelül a Müller drogérialánc méretét érheti el, amely tavaly 117,8 milliárd forinttal a 13. legnagyobb szereplő volt az országban. A nagy hagyományos boltláncok közül a legkisebb, a tavaly kilencedik helyen álló Real bolthálózat forgalma azonban így is nagyon messze lenne, annak beéréséhez még meg kellene négyszerezni a forgalmat.

Kövess minket Facebookon is!