
Nagyon látványos leépítési hullám indult áprilistól a legnagyobb NER-es építőipari cégeknél. Míg a választás előtti hónapokban nagyjából stagnált az alkalmazottak száma ezeknél a vállalatoknál, a kormányváltást követő fél évben hetedével csökkent az állomány. A legtöbb embert nem meglepő módon a már csődvédelem alatt álló Bayer Constructtól küldték el, de a fél évvel korábbinál jóval kevesebben dolgoztak szeptemberben Mészáros Lőrinc, Garancsi István és a Szeivolt–Paár-páros legnagyobb építőipari cégeinél is.
Ezermilliárdos extraprofit
Nagyon gyorsan reagáltak a megváltozott politikai környezetre az elmúlt 16 évben leginkább hasító építőipari cégek. A szektor a NER-es tőkefelhalmozás egyik legfontosabb terepe volt a 2010 utáni Fidesz-kormányok időszakában. A modellt eredetileg a Simicska Lajos-féle Közgépre építették fel, de miután Orbán Viktor összeveszett a Fidesz-pénztárnok Simicskával, más üzleti körök is egyre nagyobb jövedelemhez jutottak a túlárazott állami megrendelésekkel megtámogatott ágazatban.
A 2020-as évek elejére a NER teljesen leuralta az építőipart. Ahogy a fenti grafikonon is látszik, 2024-ben az ország 15 legnagyobb árbevételű vállalatának kétharmada egyértelműen NER-es volt, ezek fele pedig közvetlenül Mészáros Lőrinchez kötődött. Ekkorra a magyar piacon hagyományosan aktív – korábban szintén állami megbízásokból élő – multik erősen visszaszorultak, a helyükre a keleti nyitás nyomán révbe érő új nemzetközi szereplők léptek. A NER-en kívüli magyar vállalkozások pedig ebben a ligában szinte egyáltalán nem rúgtak labdába.
Az érintett cégek bevételénél csak egy dolog nőtt még gyorsabban: a nyereségük. Többször írtunk róla, hogyan működött a NER-ben az úgynevezett járadékvadászat, amelynek legfőbb terepe éppen az építőipar volt. A szektorban tucatjával lehetett találni olyan, az előző kormányhoz közeli vállalatokat, amelyek teljesen vagy szinte teljesen állami megbízásból éltek, és – nem függetlenül ettől – messze az ágazati átlagot meghaladó profitrátával működtek. Előfordult, hogy ez a mutató esetükben háromszor-négyszer is felülmúlta a szektorátlagot.
A jelenséget később az MNB-botrányban érintett Matolcsy-klánhoz köthető építőcég esetében az Állami Számvevőszék is bemutatta. A gyakorlat az érintett cégeknek összességében több százmilliárd, vagy akár egy nagyságrenddel ennél is nagyobb többletnyereséget, úgynevezett járadékot hozott. A közgazdászok ezt a kifejezést használják arra, amikor egy piaci szereplő kizárólag a politikai kapcsolatainak (és nem valamilyen érdemi versenyelőnynek) köszönhetően jut extraprofithoz.
Az építőipari járadékvadászat nagyságrendjét leginkább talán a fenti grafikon mutatja meg. Jól látszik, hogy a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók állami megbízásokkal kitömött cégei az évek során sok százmilliárd forintnyi nyereséget halmoztak fel. Ennek jelentős része pedig – az ágazati profitráták alapján jól azonosíthatóan – egyértelműen járadék volt.
Jól fizetett munkások
A bő esztendőkben a NER-es építőcégek az alkalmazottaikat is kifejezetten jól megfizették. Ezeknél a vállalatoknál az átlagbér folyamatosan jóval magasabb volt az iparági átlagnál. Más kérdés, hogy ez részben épp a járadékvadász működésből fakadt.
A NER-es társaságok jelentős hányada ugyanis valójában nem igazán végzett építési munkát. Fő funkciójuk az volt, hogy elnyerték az állami megbízásokat, majd azokat szinte teljes egészében továbbpasszolták más építőipari cégeknek. Emiatt viszont kifejezetten nagy arányban alkalmaztak szellemi foglalkoztatottakat, márpedig az építőiparban ez a kör 60-70 százalékkal többet keres, mint egy fizikai munkás. A NER-cégek bérelőnye azonban nem kizárólag a működési modellből eredt, hiszen a szellemi foglalkoztatottaiknak is 20-30 százalékkal fizettek többet, mint a konkurensek.
Magyarul első ránézésre az alkalmazottakon nem spóroltak. Az elmúlt hónapokban azonban ez megváltozott.
A kormányváltás után hamar egyértelművé vált, hogy a NER-es építők a jövőben sokkal kevesebb megbízáshoz juthatnak, mint eddig. Ahogy erről korábban írtunk, már nyáron látszott a statisztikai hivatal megyei adatain a NER-építők megbicsaklása. A szektorból azt hallottuk, hogy az érintett cégek 2026-os évét valamennyire még elviszik a korábbi időszakból áthúzódó megbízások, 2027-re azonban kivétel nélkül a bevételek nagyon jelentős visszaesésével számolnak.
Erre pedig nagyon gyorsan reagáltak is a vállalatok. Több, az ilyen cégek működésére rálátó forrásunk is arról beszélt, hogy április óta komoly leépítési hullám kezdődött a NER-es építőipari vállalatoknál.
„A Garancsi és a Mészáros-cégek, a WHB, mind-mind nagyon sok embert elküldtek”
– fogalmazott egy forrásunk.
A szakmában dolgozók tapasztalatait támasztják alá az elérhető adatok is. Az érintett cégek létszámadataiban ugyanis egyértelműen látszik egy törés április után, és azóta valóban több száz munkavállalótól váltak meg.
Minden hetedik embert elküldték április óta
Összesen tizennégy olyan NER-es vállalat adatait vizsgáltuk meg, amelyek az előző években lényegében kivétel nélkül rendre a harminc legnagyobb bevételű építőipari cég között voltak. Ezeknél szeptemberben hetedével dolgoztak kevesebben, mint áprilisban.
A NER működését jól mutatja, hogy az érintett társaságok mindössze négy tulajdonosi körhöz sorolhatóak. Bár a leépítés mértékében voltak eltérések, sőt akadt egy-egy olyan cég, ahol akár még nőtt is a létszám, összességében azonban mindegyik csoportnál érdemi lemorzsolódás volt látható.
- A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést nem meglepő módon a Bayer Construct Zrt.-nél hajtották végre. A társaság pénzügyi helyzete teljesen bizonytalanná vált azzal, hogy nyáron a magyar állam elállt az általuk épített zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és a kormány bejelentette: visszakövetelik a projekt kapcsán korábban előlegként kifizetett 300 milliárd forintot. A cég augusztus végén csődeljárást kezdeményezett maga ellen, amely jelenleg is folyamatban van. Ekkor azt jelezték, hogy az eljárás alatt is fenntartják a működésüket, ám már nyáron teljesen egyértelmű volt, hogy ezt nem a korábbi létszám mellett teszik. Az Opten adatai szerint a Bayer Construct Zrt.-nél szeptemberben 1004-en dolgoztak, ami 410 fővel kevesebb, mint az áprilisi létszám. Ez azt jelenti, hogy mindössze öt hónap alatt az alkalmazottak 29 százalékától váltak meg.
- A tizennégy vizsgált cég több mint fele a Mészáros-csoporthoz tartozik. Ezek összesített árbevétele 2025-ben nagyjából 600 milliárd, nyereségük pedig közel 110 milliárd forint volt. A nyolc vállalat közül hat létszáma csökkent április óta. A két kivétel az előző rendszerből megörökölt talán legnagyobb hazai mélyépítési projekteken dolgozó két vállalat (az M1 bővítését jegyző Mészáros M1 Útépítő Kft. és a Déli Körvasút projektet vivő V-Híd Zrt.) volt. Jelentősebb növekedést előbbinél láthattunk, ám ez is csak nagyjából 20 fős létszámgyarapodást jelentett. A V-Híd Zrt.-nél inkább csak stagnált az állomány. Ráadásul a vasútépítő-csoporthoz tartozó másik nagyforgalmú cég, a V-Híd Network Kft. eközben alkalmazottai negyedétől, közel három tucat embertől elbúcsúzott. Hasonló mértékű leépítés volt a Fejér B.Á.L. Zrt.-nél is, az R-Kordnál pedig arányaiban még nagyobb mértékben csökkent a munkavállalók száma (igaz, itt már korábban is csak 19 ember dolgozott, és ennek az állománynak harmadát küldték most el.) Csoportszinten a vizsgált nyolc vállalatnál nagyjából 5 százalékos, 60 fős létszámcsökkenés látszik.
- A korábbi miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István érdekeltségébe tartozó cégeknél zajló leépítéseket több forrásunk is említette. A csoport központi vállalatánál, az árbevétele alapján évek óta a legnagyobb hazai építőipari cégnek számító Market Zrt.-nél április óta közel 7 százalékkal csökkent az összlétszám. Az éves szinten szintén több tízmilliárdos forgalmú OKM Kft.-nél ennél látványosabb volt a változás: itt nagyjából minden nyolcadik alkalmazottól váltak meg. A két társaságnál ez összesen bő 70 fős leépítést jelent.
- A NER-be szintén erősen bekötött Szeivolt István és Paár Attila neve talán kevésbé széles körben ismert, pedig a hozzájuk köthető építőipari cégek olyan projekteken dolgoztak az elmúlt években – gyakran Mészáros Lőrinccel közösen – mint a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeum, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskás, és a még drágább atlétikai stadion, vagy éppen a Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciója. A három ehhez a tulajdonosi körhöz köthető cégnél 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent az alkalmazottak száma, ami közel 80 embert jelent.
Az érintett vállalatokat megkerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mi az oka a jelentős létszámcsökkenésnek, milyennek látják az üzleti lehetőségeiket a következő években, illetve terveznek-e további leépítéseket, ám kérdéseinkre sehonnan nem kaptunk választ.
Nem mindenhol építenek le
A fenti felsorolásból elég látványosan hiányzik a legnagyobb hazai mélyépítő csoport, a Duna Aszfalt. Ennek az az oka, hogy a Szíjj Lászlóhoz köthető cégekről nem találtunk havi adatokat. Az elérhető információkból az látszik, hogy a csoport központi vállalatánál, a Duna Aszfalt Zrt.-nél az év első felében kismértékben szintén csökkent a létszám, de az ősszel hirtelen 300 fővel megugrott. Megkérdeztük a csoportot, hogy milyen változások állnak ennek a hátterében. Azt írták:
„a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. alkalmazotti létszámában tapasztalható változások hátterében a Duna Groupon belüli, korábban tervezett szervezeti átalakítások és belső átcsoportosítások állnak. A változások nem létszámleépítéshez vagy új üzleti körülményekhez kapcsolódnak, hanem a cégcsoport működésének tervezett belső átszervezéséből adódnak. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez a cégcsoport teljes foglalkoztatotti létszámát nem érintette, a változások kizárólag a cégcsoporton belüli munkavállalói mozgásokat tükrözik”.
Ez alapján úgy tűnik, hogy a Duna Aszfaltnál egyelőre nem voltak jelentős elbocsátások. Sőt, a cég azt is írta, hogy a következő években akár nőhet is az alkalmazottaik létszáma, igaz, ennek indokaként a nemzetközi tevékenységünk remélt bővülését jelölték meg, nem a hazai piaci várakozásaikat.
Ha a Duna Aszfaltnál valóban nem volt érdemi leépítés, akkor azt részben ugyanaz magyarázhatja, mint a szintén stabil Mészáros-cégeknél. A csoport ugyanis aktívan részt vesz az M1-es bővítésében, azaz
van olyan korábbról átnyúló megbízása, amely egyelőre indokolja a létszám fenntartását.
Ezt erősítik az autópálya-koncessziós vállalatoknál látható folyamatok is. A tucatnyi MKIF-cégnél kismértékben (nagyjából 3 százalékkal) még nőtt is az alkalmazottak száma a választások óta.
Más kérdés, hogy meddig maradhat ez a trend. Egyrészt a megyei adatok alapján már nyáron látszott, hogy ha a Duna Aszfalt bevétele nem is csökkent radikálisan, a szerződésállománya valószínűleg jelentősen visszaesett. Ez a csoport jövőbeli hazai bevételeinek jelentős zsugorodását vetíti előre.
Másrészt az alkalmazotti létszámot eddig még tartó, vagy akár kismértékben növelő NER-es cégek alól is kihúzhatják a viszonylagos stabilitásukat biztosító állami megrendeléseket.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október végén jelezte, hogy áprilistól a Magyar Közúthoz kerülhet vissza az autópálya-hálózat működtetése, ami érzékenyen érintheti az MKIF-cégeket, de akár a Mészáros M1 Útépítő Kft.-t és a Duna Aszfaltot is. A leépítéseket eddig szintén elkerülő V-Híddal pedig ugyancsak októberben közölte a kormányzat, hogy felmondják a Déli Körvasút kivitelezési szerződését, és a vállalatot – illetve Mészáros Lőrinc cégeit – kizárják az állami vasútépítési közbeszerzésekből.
Csak a NER
Mivel elvileg elképzelhető lenne, hogy a leépítési hullám nem NER-specifikus, hanem a teljes ágazatot érinti, ezért megvizsgáltuk a szektorális adatokat, illetve a legnagyobb nemzetközi és magyar (nem NER-es) tulajdonban lévő cégek foglalkoztatási számait is.
Bár a G7-nek nyilatkozó piaci szereplők szerint az építőipar egyértelműen lefele szálló ágban van, a szektor NER-en kívüli része azonban a jelek szerint egyelőre kivár.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az ágazat egészében április és augusztus között 0,4 százalékkal csökkent, azaz nagyjából stagnált alkalmazásban állók száma. Ez egyébként a teljes iparágban ezer fős leépítést jelent, ami összevethető az általunk vizsgált 14 NER-cég bő hatszáz fős létszám-csökkentésével.
Az építőipari foglalkoztatottság stagnálását erősítik a vállalati szintű adatok is. A tavalyi árbevétel alapján a hét legnagyobb magyar tulajdonú vállalatnál például egy fővel nőtt az összesített alkalmazotti létszám április és szeptember között.
Jelentősebb visszaesés csak a KÉSZ Építő Zrt.-nél volt. A cégnél rákérdeztünk ennek okaira, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Mindenesetre nem kizárt, hogy itt is átszervezések okozták a változásokat, mivel a csoportnak számos más leánycége van. A többi magyar tulajdonú vállalatnál jóval szűkebb sávban mozgott az alkalmazottak száma: sehol nem nőtt vagy csökkent egy tucatot meghaladó mértékben.
Bár ugyanez a nemzetközi cégekről nem mondható el, de összességében itt még nőtt is a legnagyobb árbevételű vállalatok állománya. Más kérdés, hogy ezt a projektcégeknél tapasztalt sokszor szélsőséges mozgások okozták.
A korábban a Budapest–Belgrád-vasútvonal hazai szakaszán dolgozó kínai hátterű cégeknél például – a projekt kifutásával – jelentős, 30 százalék feletti leépítés volt. Eközben a BYD szegedi gyárának kivitelezésében fővállalkozóként közreműködő, szintén kínai tulajdonú AIM Construction Hungary Kft. több mint 300 új embert vett fel. (A nemzetközi összesítésből hiányoznak a Strabag magyar leánycégei. Ennek az az oka, hogy ezeknél a vállalatoknál sem találtunk havi adatokat. A csoportot megkérdeztük arról, hogy miként alakult a foglalkoztatottak száma, későbbre ígértek választ, ha ezek megérkeznek frissítjük a cikket az adatokkal).
Összességében azonban egyértelműen az látszik, hogy az ágazat egészében közel sincs olyan leépítési hullám, mint amilyet a NER-es vállalatoknál tapasztalhattunk. Az elmúlt hetek fejleményei alapján pedig igencsak meglepő lenne, ha ez a folyamat nem folytatódna. Sőt, ha a létszámukat eddig nagyjából stabilan tartó NER-cégek alól valóban kihúzzák a még meglévő nagy állami projekteket, akkor fel is gyorsulhat az elbocsátási hullám.