Bajba kerülhetnek a boltok januártól, ha nem módosítják a pénztárgépes rendeletet

Bajba kerülhetnek a boltok januártól, ha nem módosítják a pénztárgépes rendeletet
A Laurel Kft. által fejlesztett, e-nyugta adására alkalmas hardver (a kép jobb oldalán) és egy mobiltelefonon megjelenített e-nyugta – Fotó: G7

A cikkünk megjelenésekor hatályos jogszabály szerint a jelenlegi technológiai követelményeknek megfelelő online pénztárgépeket csak december 31-ig lehet forgalomba helyezni, utána már nem. A korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete azért szabta meg ezt a határidőt, hogy utána, azaz 2027 januárjától már csak olyan pénztárgépeket állítsanak üzembe a boltok, amelyek elektronikus nyugta adására is képesek (az egyszerűség kedvéért ezeket e-pénztárgépeknek nevezik).

Csakhogy a Nemzet Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig csupán egyetlen olyan e-pénztárgépnek adta ki a forgalmazási engedélyét, amely nem szoftveres-felhő, hanem hardveralapú, azaz fizikai valóságában is létezik, és így be lehet állítani egy bolt kasszájába. Ez a gép azonban speciális jellegű, ahogy a NAV listájában is olvasható: „éttermi, egészségkártyás” használatra optimalizált. Az összes többi pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedelmi egységnek vélhetően nem ez lesz a legjobb választás.

A december végi határidő így a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a következő pár hétben nem bővül hirtelen és radikálisan az engedélyezett e-pénztárgépek választéka, akkor januártól a boltok döntő része nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha valamiért cserélni kell egy pénztárgépet, vagy például bővülés, új bolt nyitása miatt kell újat beszerezni.

A Pénzügyminisztérium kérdésünkre azt mondta, hogy a kérdéses rendeletnél „az online pénztárgépek üzembe helyezési határidejével összefüggő rendelkezés felülvizsgálata jelenleg folyamatban van”, és erről hamarosan további tájékoztatást ad.

Valószínű, hogy a decemberi határidőt ki kell tolni, de piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy azon a határidőn nem akarnak változtatni, hogy 2028. június végéig az összes online pénztárgépet e-pénztárgépre kell majd cserélni (mert a jogszabályok szerint 2028 júliustól már csak olyat lehet használni, amely tud e-nyugtát adni).

Ez tehát praktikusan azt jelentheti, hogy

a boltoknak az eredeti menetrenddel ellentétben nem lesz 18 hónapjuk az átállásra, és az a gyakorlatban csak akkor kezdődhet el, ha lesz kínálat engedélyezett e-pénztárgépekből.

Az e-nyugta bevezetésében nem ez az első eset, hogy a menetrend egyik eleme megcsúszik. 2023 nyarán a NAV képviselője még azt mondta, hogy az e-nyugta bevezetése jogilag 2024 júliusától elindul, de ez végül fél évet csúszott, mert a jogi alapok (amelyek alapján a hardvert-szoftvert fejleszteni lehet) csak 2025-től léptek hatályba. Csaknem két év telt el tehát azóta, és fizikai pénztárgépből még csak az említett első fecskét engedélyezték.

Az e-pénztárgépek alapbeállítás szerint elektronikus nyugtát fognak adni, ami azért nagy változás, mert a digitális forma lesz jogilag is az alap, és a kinyomtatott papíros verzió csak a másolat, amit adott esetben csak a vevő kérésére fog előállítani a bolt a kasszánál.

A vásárlóknak az okostelefonra letöltött applikációban megjelenő QR-kódot kell majd a boltban fizetéskor felmutatniuk, és ekkor a pénztárgépből a kasszás nem nyomtat ki semmit, mert a nyugtát a vásárló ezek után a saját telefonján, a nyugtatárban nézheti majd meg. (De a nyugták nem a telefonon lesznek, hanem egy központi adatbázisban, amelybe a vásárló a saját kódjával léphet be.)

Ahogy korábban részletesen bemutattuk, az applikáció használata

  • lehetővé teszi majd egyebek között azt is, hogy a vevő előre beállítsa, készpénzzel vagy kártyával szeretne fizetni, ezt ezentúl nem kell bemondani a pénztárosnak.
  • A vásárló beállíthatja, hogy áfás számlát kér, amit így automatikusan fog megkapni, ezzel sem lesz további teendő.
  • Ha pedig azt adja meg alapbeállításnak, hogy mégiscsak papíros nyugtát kér, akkor azt a pénztárgép automatikusan felismeri, és nyomtatni fog.
  • A vásárló megadhatja majd azt is előre, hogy melyik vásárlási-szolgáltatási helyen szeretne borravalót adni és mennyit, a rendszer ezt is automatizálja a fizetéskor.

Számos ehhez hasonló további funkció fejlesztése lehetséges, de mindegyik csak választható lehetőség lesz, amelyet a vevő kontrollál.

A kereskedő az applikáción keresztül akár vásárlási kuponokat is adhat majd a vevőinek, de ennél is érdekesebb, ha a törzsvásárlói kártya alkalmazással is egybegyúrja. Sőt az sem kizárt, hogy egy saját applikáción belül fejlesszen fizetési lehetőséget, ebben az esetben pedig a pénztárnál nem kell majd külön bemutatni a nyugta alkalmazást és a bankkártyát (vagy annak digitalizált formáját a telefonon vagy az okosórán). Egy ilyen teljesen integrált rendszerben elképzelhető, hogy a vásárló előveszi a telefonját, és egyetlen kód felmutatásával fizet, pontokat gyűjt és nyugtát kap, de még a jótállási jegyet, a használati utasítást, a kuponokat és sorsjegyeket is megkapja egy központi tárhelyre.

Kövess minket Facebookon is!