Mint ahogy Európában, nálunk is a mesterséges intelligencia tartja életben az ipart

Az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal nőtt augusztusban az előző év azonos időszakához képest, míg júliushoz viszonyítva 1 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatközléséből.

Számokban: a növekedést továbbra is a feldolgozóipari termelés nagyjából negyedét képviselő járműgyártás húzta, amely 43 százalékkal bővült, valamint a termelés kb. ötödét adó számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 30 százalékos növekedést ért el.

• Ezzel szemben továbbra is visszaesés volt számos fontosabb feldolgozóipari ágazatban. Ide tartozott például az akkugyártást magában foglaló villamos berendezés gyártása (–9,8 százalék), az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása (–6,8 százalék), a gumigyártás (–8 százalék) és a fémalapanyagok gyártása (–3,4 százalék).

Alulnézet: a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásán belül a számítógép, perifériás egység gyártása alágazat kiemelkedően, 58 százalékkal nőtt. Ahogy arról a Portfolio részletesebben is beszámolt július elején, az alág fellendülése nagyrészt a Foxconn-csoporthoz tartozó Cloud Network Technology komáromi szervergyárának exportjához kötődik.

• A hazai ipari termelés fellendülése jelentős részben a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó globális beruházási hullámhoz köthető, amely a szervergyártás iránti keresletet is élénkíti.
• A Cloud Network fontos szereplő az MI-fejlesztésekhez kapcsolódó szervergyártás területén.

Felülnézet: a Nemzetközi Valutalap (IMF) októberi világgazdasági előrejelzésének egyik fő megállapítása, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások részben ellensúlyozzák a geopolitikai konfliktusok és az energiadrágulás növekedést fékező hatását.

• Ez a fellendülés azonban nem egyformán érinti az országokat: azok profitálnak belőle leginkább, amelyeknek vállalatai beépültek az MI-hez kapcsolódó értékláncokba.
• Mindössze 32 ország adja a globális gazdasági növekedés 95 százalékát, míg áprilisban még 54 ország osztozott ezen a részesedésen a jelentés szerint.
• Az eurózóna és kiemelten Németország növekedési előrejelzését is emiatt módosította felfelé az IMF, és a szervezet az Egyesült Királyságot is kiemelte mint az MI-boom nyertesét.

Mi várható? Az IMF szerint az MI-boom kockázatot is jelent, mert ha a beruházások nem hozzák meg a várt termelékenységnövekedést, a technológiai részvények túlértékeltsége és az esetleges piaci korrekció globális gazdasági visszaesést idézhet elő.

• A közeljövőben mindenesetre Európában és Magyarországon is jelentős tényező lehet a gazdasági növekedésben az MI.
• Szeptember óta jelentették be például a Cerebras több milliárd eurós finnországi beruházását egy adatközpontba, Németországban a GlobalFoundries 1,1 milliárd euróval fejleszti drezdai csipgyártását, a svéd Sivers Semiconductors pedig körülbelül 27 millió eurót fordít glasgow-i gyártókapacitásának bővítésére, hogy MI-adatközpontok optikai hálózataihoz szükséges lézereket gyártson.
• A ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. 2025 júliusában jelentette be a Paksi Adatközpont Campus tervét, amely egy közel 100 megawattos MI-adatközpont létrehozását irányozza elő. A ParTec honlapja szerint a projektet szeptemberben budapesti és stuttgarti eseményeken is bemutatták, de a közlemények nem számolnak be a beruházás megkezdéséről.