Nyélgázzal égettek el 10 milliárdot, aztán jött a nagy állami bukás a motorsportban
A magyar állam közel húsz éven át próbált MotoGP-futamot Magyarországra hozni. Az út Sávolytól Hajdúnánáson át Balatonfőkajárig vezetett. A végeredmény: milliárdos veszteségek, felhagyott építkezések és egy két év után törölt versenynaptári helyszín. Amit ma biztosan tudunk: Balatonfőkajáron egyelőre nem lesz több verseny, 2027-ben pedig nem rendeznek magyar futamot. 2028-ra azonban már vannak tervek: az állami Hungaroring jelentkezett be erre.
A kezdetektől látszott, hogy értelmetlen új pályát építeni, nincs gazdasági racionalitása. Már 2020-ban azt írtuk, hogy ha nagyon szeretne MotoGP-versenyt a kormány, akkor azt a Hungaroringen lenne értelme megrendezni. Sok milliárd forint elégetése után most ez lehet a megoldás – bár az is erősen kérdéses, van-e értelme állami pénzen megrendezni ezt a versenyt Magyarországon.
Sávolytól Hajdúnánáson át a Balatonig
A hazai MotoGP-történet a balatoni térségben indult a spanyol Sedesa-csoport beruházásaként megálmodott, 80 millió eurós sávolyi pályával. A beruházás 2010-ben dőlt be, amikor a Magyar Fejlesztési Bank visszavonta a 15,3 milliárd forintos hitelkeretet. A félkész pályát benőtte a gaz.
A NER időszakában a kormány Kelet-Magyarországra álmodott egy gigantikus motorverseny-komplexumot, erről részletesen írtunk korábban. A projekt eredetileg tervezett költsége 65 milliárd forint volt, végül ötmilliárdot költöttek el, de a gazdasági válság és a költségvetési hiány miatt a kormány végül 2023-ban csendben törölte a hajdúnánási építkezést.
Ezután terelődött a figyelem a Balatonfőkajáron hivatalosan magántőkéből épített Balaton Park Circuitre. A balatoni fejlesztés rejtélyesen indult, már a G7 2023-as, a pálya átadásakor megjelent cikke bemutatta, hogy a tulajdonosi háttér homályos. A Balaton Park Circuit mögött álló üzleti és pénzügyi hálózat kulcsfigurája Hanóch Nísszání izraeli üzletember, korábbi autóversenyző, aki már a kétezres évek eleje óta jelen van a hazai autómotorsport-bizniszben. Bár a balatonfőkajári versenypályát fejlesztő European R.M.S. Federazione Kft. és a kapcsolódó cégek ügyvezetője az egyversenyes Forma–1-pilóta, a mögötte álló tulajdonosi láncolat átláthatatlan maradt.
A Balaton Park Circuit mögötti cégstruktúrában a pálya üzemeltetője a BPC Management Zrt., a telek tulajdonosa pedig az említett European R.M.S. Federazione Kft. Mindkét céget Hanóch Nísszání vezeti, a Magyarországról látható végső tulajdonos pedig két, Belize-ben azonos címre bejegyzett cég. Az ország kedvelt offshore-helyszín, ezek tulajdonosi szerkezete itthonról nem ismerhető meg.
Nem annyiba került
Három éve a hírek mintegy 75 milliárd forintos beruházásról szóltak. Ma már azonban a cégbeszámolókból tudjuk, hogy alig 16 milliárd forintot költhettek a pályára. Noha magáról az építésről azt állították, nem állami pénzből finanszírozták, a jogok megszerzése, az eseményszervezés és a promóció jelentős állami forrásokat emésztett fel a kormányhatározatok alapján.
A finanszírozásról mindössze annyit közöltek a G7 korábbi megkeresésére, hogy az (elvileg) mintegy 200 millió eurós beruházást nemzetközi családi vagyonkezelők befektetéseiből finanszírozták. A BPC Management Zrt. megkeresésünkre most azt közölte, hogy a pálya teljes egészében nemzetközi magánbefektetők magántőkéjéből épült, amelyben állításuk szerint magyar befektető nem vett részt. Ennek valóságtartalmát azonban nem tudjuk ellenőrizni, a végső haszonhúzókat pedig nem nevezték meg.
A fejlesztő 2023-ban azt állította, hogy a beruházás évi 7–9 százalékos hozamot termelhet, ami 75 milliárd forintos beruházási értéknél évente nagyjából 5–7 milliárd forintos profitot jelentene. Ennek abszurditását talán az szemléltetheti, hogy a Hungaroring legutolsó árbevétele (tehát messze nem a nyeresége) volt 14 milliárd forint.
Állami milliárdok
A G7 rendelkezésére álló dokumentumok szerint a beruházás megtérülését jó eséllyel állami forrásoktól várhatták. A magyar állami (időközben felszámolás alá került) autósport-ügynökség, a HUMDA ugyanis
több mint 21 milliárd forintos kötelezettségvállalást tett a magánpálya használatához kapcsolódva.
A Palkovics László nevével fémjelzett HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. a BPC Management Zrt.-vel kötött pályahasználati megállapodást. A papíron puszta ingatlanbérletnek beállított ügylet célja az volt, hogy a Balaton Park Circuit adjon otthont a MotoGP és a World Superbike (WSBK) magyarországi futamainak.
A megállapodás és annak előkészített módosításai alapján a HUMDA olyan gigantikus fizetési kötelezettségeket vállalt magára, amelyek mértéke messze túlmutat a piaci bérleti díjakon:
- MotoGP-versenynapok bérlete: 2025-ben 11,8 millió eurót (4,7 milliárd forint), 2026-ban 5,3 millió eurót (2,1 milliárd forint), 2027-ben pedig 4,3 millió eurót (1,7 milliárd forint) fizettek volna ki a pályának.
- Superbike-futamok 10 éves keretszerződése: 2025 és 2034 között évente 2,8 millió euró, azaz a teljes időszakra 27,6 millió euró (11 milliárd forint) használati díjat kötöttek le.
- Kiegészítő megállapodásokat kötöttek további 6,7 millió euró (2,66 milliárd forint) értékben MotoE-futamok és megnövekedett területhasználat jogcímen.
- A MotoGP- és Superbike-versenyek – a nemzetközi jogtulajdonosokat illető – jogdíját évi öt-, illetve háromszázalékos maximális indexálással tíz évre vállalták. Előbbi közel évi 4 milliárd forint, utóbbi 370 millió forint volt 2025-re.
- De még mindezeken felül a versenypálya bekötőútját is a HUMDA építette meg, 283 millió forintért, ezt az alábbi összegzésben fel sem tüntettük.
Mint látszik, a HUMDA Zrt. által vállalt teljes csomag így összességében, indexálva közel 70 milliárd forintot tett ki, jogdíjak nélkül pedig 21 milliárdot. Ebből 2025–2026-ra 19,7 milliárd forint jutott, jogdíjak nélkül 11,3 milliárd.
A megismert dokumentumok alapján az rajzolódik ki, hogy messze nagyobb összegeket biztosítottak annál, mint ami pusztán a pálya használata miatt szükséges lenne. A 2025-ös évre megállapított használati díj jelentősen magasabb volt – több mint a kétszerese – a későbbi évekhez képest.
A szerződéses feltételek szerint a HUMDA ezt a díjat nem a pálya tényleges használatakor, hanem a pálya műszaki átalakításának kivitelezési mérföldköveihez igazítva volt köteles törleszteni. A BPC Management Zrt. ugyanis vállalta, hogy a FIM (Nemzetközi Motorkerékpár-szövetség) előírásainak megfelelően átépíti a pályát (bukóterek, betonszegélyek, zajvédő falak létesítése), hogy megkapja a versenyekhez szükséges A licencet.
Ezzel a magyar állami cég bérleti díjnak álcázva tulajdonképpen egy magánberuházás építkezését finanszírozta közpénzből.
A BPC Management Zrt. szerint a Balaton Park Circuit és a kapcsolódó cégek semmilyen támogatást vagy szubvenciót nem kaptak és nem is igényeltek az államtól, az EU-tól, bankoktól vagy más szervezettől; a HUMDA Zrt. csak egy volt a sok ügyfelük közül. (A bevételi adatok szerint azonban, mint később látni fogjuk, messze a legfontosabb.)
Állításuk szerint a HUMDA a MotoGP és a World Superbike jogtulajdonosaként és szervezőjeként a pálya és a környező területek használatáért, a sport-, orvosi és biztonsági szolgáltatásokért, valamint a FIM által előírt A licenc megszerzéséhez szükséges átalakításokért fizetett használati díjat.
Egyoldalú szerződés
A megállapodásokat közbeszerzés nélkül kötötték meg. A törvény fő szabály szerint mentesíti a meglévő ingatlanok bérletét a közbeszerzési kötelezettség alól. Mivel a megismert megállapodásban a pálya átépítése és műszaki specifikációja volt a bérlet előfeltétele – amit a BPC a HUMDA közvetlen megrendelésére és gazdasági érdekében végzett –, az ügylet jogi értelmében építési beruházásnak minősülhet.
A magyar és az uniós joggyakorlat szerint, ha egy szerződés bérleti és építési elemeket is tartalmaz, arra kötelezően közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
Mivel ezt a HUMDA mellőzte, a megállapodás a törvény erejénél fogva semmis lehet.
A szerződés szerkezete teljes mértékben a magánbefektetőnek kedvezett az állami ügynökséggel szemben a megismert jogi vélemények szerint. A megállapodás szerint például a nemzetközi szövetség biztonsági előírásaihoz kapcsolódó átépítési számlákat a HUMDA-nak kellene állnia. Ráadásul, ha az átalakítás 10 napnál tovább tart, a HUMDA a munkálatok alatt is köteles lett volna teljes napidíjat fizetni a pályatulajdonosnak.
Amennyiben a BPC nem tudta volna elvégezni az átalakításokat, és a pálya elbukta volna a licencet, a HUMDA elállhatott volna a szerződéstől, a BPC pedig mindössze félmillió euró kötbér megfizetésére lett volna köteles. Ez az összeg eltörpül a mellett a hatalmas kártérítési és kötbérkötelezettség mellett, amit a HUMDA-nak kellett volna kifizetnie a nemzetközi jogtulajdonosnak a futam meghiúsulása miatt.
Piaci alapon nehezen értelmezhető
A BPC Management Zrt.-vel kötött szerződések szerint 12,4 milliárd forint kifizetését vállalta az állami HUMDA. A BPC Management Zrt. tavalyi árbevételében 9,9 milliárd forint jelent meg – az eltéréseket az eltérő árfolyamok is okozhatták részben. A társaság a beszámolójában nem részletezi a pénzügyi adatait, így nem tudni, mennyi volt a jegyárbevétel, mennyi származott az állami társaságtól.
A BPC Management Zrt. 370 millió forint adózott eredményt ért el, és mivel a bevétel túlnyomó többsége a HUMDA-tól származhatott, kétséges, hogy piaci alapon, állami szerződések nélkül életképes lehetett volna-e a motorversenyek szervezése.
A pályát tulajdonló European R.M.S. Federazione Kft. pénzügyi adatai nem érhetők el 2025-re, mert a társaság nem adott le pénzügyi beszámolót, aminek május végén volt a határideje. Kérdésünkre a cégeknél elmondták, hogy a 2025-ös pénzügyi beszámolójukat hamarosan benyújtják, de nem adtak indoklást, hogy miért késnek.*
A 2024. december 31-i adatok szerint az összes befektetett eszköz értéke 16,5 milliárd forint volt. Ebben benne van a pálya és a telek is a számviteli szabályok szerint. A cég már ekkor sem tartotta be az összes közzétételi szabályt: a részleteket és a könyvelő jelentését tartalmazó kiegészítő melléklet is hiányzik.
Búcsú két év után
Tavaly és idén megrendezték Balatonfőkajáron a MotoGP-futamot, a Nemzetközi Motorsportszövetség a 2027-es szezontól azonban törölte a magyar helyszínt. A verseny komoly kritikát kapott például versenyzők és rajongók visszajelzései alapján. A Moto GP kétszeres bajnoka, Francesco Bagnaia szerint csak egy átmeneti pálya volt, és nem túl ideális, úgy fogalmazott, hogy egy szokatlan pályát csináltak.
Nem valószínű, hogy nagyobb motorversenyeket rendeznének a jövőben a pályán, amit az is mutathat, hogy az autópályáról is látható, saját közlésük szerint 120 ezer férőhely nagy részét elbontották. Igaz, ezek mobil lelátórendszerek voltak, állandóan alig 10 ezer nézőt tudnak fogadni. (A tavalyi MotoGP-futamra 80 ezren látogattak ki.) A mobil lelátók nem is a pályához tartoztak: a HUMDA a Lounge-csoport egyik cégén keresztül szerezte be, és ők vihették el a pályáról.
A jövőt illetően leginkább az a kérdés, hogy melyik cégnek rosszabbak a kilátásai. A HUMDA felszámolás alatt áll, az ebben a történetben csak mellékszereplő Balásy-féle Lounge cégek jövője a kormánytól függ, míg a pályát működtető és birtokló vállalkozásoknak minden bizonnyal állami mankó nélkül kell majd a további életképességüket bizonyítaniuk.
