Semmi jele a piacon annak, hogy javuljon a Dunai Vasmű feltámadásának esélye

Nem várható, hogy az acélipar súlyos többletkapacitási válsága 2027 előtt oldódni kezd, és ez nem sok jót ígér a kilátástalan helyzetbe sodródott dunaújvárosi vasmű maradékának sem.

Miért fontos ez? Mivel a Dunai Vasmű energiaellátását biztosító ISD Power Energiatermelő és Szolgáltató Kft.-nél a munkavállalók felét elbocsátják, egyre nehezebbnek látszik hosszabb távon is működőképes állapotban tartani a komplexumot.

• Amíg a piaci kereslet fel nem pörög, lehetetlen feladatnak tűnik a gyár, vagyis egy európai gyártókapacitás értékesítése.

Előzmények: a hányatott sorsú ISD Dunaferr két jelentősebb, egyaránt felszámolás alatt lévő utódvállalata a klasszikus kohászati folyamatokat végző Duna Furnace és a késztermékeket előállító hengermű, a Dunarolling, a két cég tevékenysége egymásra épül, vagyis épülne, ha újra működnének.

• A legújabb leépítés ezek megfelelő energiaellátását veszélyezteti a Telexnek nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint.
• A Duna Furnace értékesítési eljárása tavaly kudarcot vallott, mert a felszámoló értékelése szerint nem akadt rá komoly vevő.
• A Dunarollingot 14 milliárd forintos kikiáltási áron próbálták eladni, szintén sikertelenül.
• A hengerművekre és a meleg oldalra is nyújtott be pályázatot a cseh Jaroslav Strnad által alapított Czechoslovak Group, ám mivel az ajánlott vételár nem érte el a kért 35,77 millió eurót, a kísérlet eredménytelen lett.
• Emellett a hírek szerint kormányzati szintű tárgyalásokon érdeklődött a vasműért a kínai állami tulajdonú Hangzhou acélipari csoport is, de ebből sem lett semmi.
• Azóta a felszámolási eljárás, illetve a potenciális vevők felkutatása zártabb állami felügyelet mellett zajlik.

Alulnézet: a vasmű értékesítését az teszi szinte lehetetlenné, hogy az acélipar elnyúló többletkapacitási válsággal küzd, és egyelőre – különösen Európában – nem látszik, hogy ebből rövid távon ki tudna lábalni.

Számokban: az európai úgynevezett látszólagos acélfogyasztás 2025-ben 4,4 százalékkal emelkedett az Európai Acélipari Szövetség (Eurofer) adatai szerint, de ez csak egyszeri hatásoknak köszönhető, és nem jelez hosszabb távon érdemi javulást.

• A látszólagos fogyasztást úgy számolják, hogy az európai gyártáshoz hozzáadják az importot, majd kivonják az összegből az exportot, vagyis ez nem a tényleges felhasználás adata.
• Benne van az a mennyiség is, amelyet a gyárak és a kereskedők a raktárkészletek növelésére szereznek be, viszont így jól jelzi a piaci hangulatot és árvárakozásokat a raktárkészletek leépítésének vagy felhalmozásának alakulásával.

Felülnézet: az Európai Bizottság nemrég csaknem felére vágta vissza az unióba vámmentesen behozható acél kvótáját, hogy a helyi ipar nagyobb mértékben használjon európai acéltermékeket.

• Az Eurofer szerint azonban ez csak 73-75 százalékos kihasználtságra tolhatja fel az európai gyártók kihasználtságát, amely egyébként jelenleg mindössze 67 százalékos – utóbbi szám önmagában is magyarázza, hogy miért nehéz vevőt találni a dunaújvárosi vasmű maradékára.

Mi várható? Az Eurofer szerint idén csak a korábban kiürült raktárkészleteket töltik vissza az iparági szereplők, ez pedig nem a tényleges növekedés jele.

• A bővülést továbbra is gátolja, hogy az acélt felhasználó legfontosabb feldolgozóipari, főként járműipari gyárak teljesítménye gyenge, az európai energiaárak továbbra is magasak, a közel-keleti feszültség és a világkereskedelmi konfliktusok pedig bizonytalanságban tartják a beruházókat.
• A kereslet két év csökkenés után idén 1,3 százalékkal nőhet, így legalább 2027-ig várni kell az érdemi bővülésre, de az is bizonytalan.