Annak ellenére is jó helyzetben maradhat a Richter, hogy most leépít

Olyan szerkezetű gyógyszergyártó cégek kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe az Európai Unióban hosszabb távon, mint a Richter Gedeon Nyrt., amely hétfőn csoportos létszámcsökkentést jelentett be.

Részletek: a termelés hatékonyságának növelése áll a cég közlése szerint amögött, hogy az úgynevezett API-gyártást a dorogi üzembe összpontosítják, és emiatt több mint 30, de vélhetően kevesebb mint 100 dolgozót küldenek el.

• Az API az Active Pharmaceutical Ingredient, azaz gyakorlatilag a hatóanyag rövidítése, a Richter nyolc üzemben gyárt ilyeneket, ebből most négy van Budapesten és négy Dorogon.
• Bár a hatóanyag a gyógyszer legfontosabb eleme, a végtermék csak a további segédanyagok hozzáadása után készül el, és ezek gyártónként különbözőek lehetnek.

Előzmények: a gyógyszergyártás az Európai Unió egyik legfontosabb iparága, körülbelül 800 ezer alkalmazottnak ad munkát, akik között a nagy hozzáadott értéket termelő, magasan képzett szakemberek aránya kiugróan magas.

• Az európai cégek jelentős része az iparág kutatás-fejlesztési részére koncentrál, még azok is, amelyek elsősorban (vagy egyáltalán) nem új gyógyszereket fejlesztenek, hanem a lejárt szabadalmú hatóanyagokból készítenek saját, úgynevezett generikus verziókat.
• A hatóanyaggyártás jellemzően az iparág kevésbé k+f intenzív része, és az európai cégek jelentős része ezt vagy kiszervezte a kedvezőbb költségszerkezetű Ázsiába, vagy ottani partnereitől vásárolja meg az ilyen „alapanyagokat”.
• Az Európában gyártott gyógyszerek vegyi alapanyagainak 80 százaléka már nem Európában készül, hanem jellemzően Kínában és Indiában egy 2024-es becslés (pdf) szerint.
• Az európai – és így a magyarországi – hatóanyaggyártás azért van versenyhátrányban az ázsiai beszerzéssel szemben, mert jellemzően magasabb az energia- és munkaerőköltsége, illetve a szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés is pluszterhet jelent.

Felülnézet: a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború, illetve az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyaránt arra irányította a figyelmet, hogy a rendkívül magas és egyoldalú alapanyag-kitettség súlyos ellátási kockázatot jelenthet.

• Az EU ezért az utóbbi években már egyértelműen azt szorgalmazza, hogy a gyógyszerek hatóanyagainak gyártásához legyen Európában tudás és gyártókapacitás is, ezek jöjjenek vissza Ázsiából.

Igen, de: a lokális gyártás erősítése egyelőre szinte csak politikai szinten értelmezhető, konkrét iparági ösztönzők vagy akár támogatások formájában nem valósult meg.

• Sőt, az európai egészségügyi rendszerek egyik fő jellemzője épp az, hogy ha egy adott hatóanyagból többféle gyógyszer is elérhető, akkor az állami és magánbiztosítók az olcsóbb verziókat íratják fel, ez különösen az államilag támogatott szerek esetében indokolható a közpénzek minél hatékonyabb felhasználásával.
• Az alacsonyabb ár eléréshez azonban jellemzően az olcsóbb, nem Európában gyártott hatóanyag a kulcs.
• A közbeszerzéseknél általában az ár a döntő, márpedig egy ázsiai API akár 20-30 százalékkal is olcsóbb lehet, mint európai versenytársa.

Tágabb kontextus: a Richter nemcsak EU-n belüli központú, hanem úgynevezett vertikálisan integrált gyártó, azaz hatóanyagot és abból gyógyszert egyaránt képes gyártani.

• Ebből azonban csak akkor lehet igazi versenyelőnye, ha az unió képes végigvinni az iparpolitikai fordulatot, és például a beszerzéseknél nagyobb hangsúlyt kap az európai gyártás, az ellátásbiztonság, a rövidebb ellátási lánc, azaz végső soron a geopolitikai kockázatok csökkentése.
• A Richterhez hasonló cégek az átlagosnál kevésbé függenek a külső hatóanyag-beszállítóktól, a cég nagyobb kontroll alatt tarthatja a (magasabb) költségeit, de a termékek egységes minőségét is jobban tudja biztosítani.