Megszüntette az olcsó csomagküldést a Magyar Posta, miután fellendült az e-kereskedelem

Amellett, hogy a Magyar Posta májustól átlagosan mintegy 13 százalékkal megemelte a levélküldés és a hozzá kapcsolt szolgáltatások díját, egy elsőre aprónak tűnő, valójában elég fontos változtatást is tett a szerződési feltételekbe. E szerint külföldre már csak olyan levelet lehet ajánlottan feladni, amely kizárólag személyes jellegű közlést, adatot vagy információt (azaz valamilyen dokumentumot) tartalmaz.

Egészen mostanáig a méret- és súlyhatárok betartása mellett az ajánlott levelekben árut is fel lehetett adni, vagyis a kisméretű és könnyebb tárgyakat (például CD-ket) nem a csomagokra, hanem a levelekre érvényes díjszabással lehetett nemzetközi szinten ide-oda küldeni.

Ez különösen az Európai Unión belüli (azaz vámmentes) másodlagos e-kereskedelem egy részében volt rendkívül kedvező lehetőség, mert kisebb méretű értékesebb használt (vagy akár új) árucikkeket is viszonylag olcsón lehetett célba juttatni. Májustól azonban ez a lehetőség megszűnt, illetve a feladónak két lehetősége maradt: vagy csomagként, vagy nem ajánlottan adja fel az árut.

A májusi áremelések után a nemzetközi postacsomagok díja 2 kilogramm alatt is (célországtól függően) legalább 8–10 ezer forintra nőtt (EU-n kívüli célországokkal ebben a cikkben nem foglalkozunk, azoknál a vámtételek tovább bonyolítják a képet és növelik a költségeket). Ha nem lett volna az említett szigorítás, akkor a levelekre érvényes díjszabással ez körülbelül a felébe kerülne most, vagyis az eddigi rendszerhez képest a feladók 100 százalékos költségnövekedéssel néznek szembe. Ez akár gazdaságtalanná is teheti a küldést, ha az áru kevésbé értékes.

Ha viszont értékes az áru, akkor a második opciót nem veszi igénybe a feladó, hiszen érthető okokból nem akarja majd nem ajánlottan feladni a küldeményt. Ajánlás nélküli feladásnál ugyanis sem nyomkövetést, sem kártérítést nem vállal a Magyar Posta (csomagnál viszont ez alapból benne van a szolgáltatásban).

A vállalat megkeresésünkre a nemzetközi szabályozás változásaival indokolta a szigorítást.

A postavállalatok egyébként épp a másodlagos (jellemzően használtcikk) nemzetközi e-kereskedelem terjedése miatt kezdték több országban is szigorúbban kezelni a levelek és csomagok szétválasztását – ám paradox módon pont ezzel teszik azt költségesebbé, nehezebbé. Az utóbbi években jelentősen nőtt az árut tartalmazó levelek mennyisége, ám eközben a küldemények feldolgozása egyre jobban automatizált lett, és a sima (hajlítható, nem törékeny) leveleket feldolgozó gépekre nem akarják ráengedni az árukat is tartalmazó borítékokat.

Az uniós postarendszerek egységesednek, ám ez azzal is jár, hogy sokkal inkább követelmény az áruk egységes, elektronikus meghatározása, ami szintén bonyolíthatja a szállítást, illetve a megnövekedett forgalom miatt a kártérítéses esetek száma is megnőtt. Csomagoknál pedig a postavállalat szempontjából általában jóval tisztább a kép, könnyebb a felelősség megállapítása, és a magasabb díjak szükség esetén a fedezetet is sokkal inkább biztosítják.

Egészen addig, amíg az árut tartalmazó levelek forgalma nem volt jelentős, és a feldolgozás nem volt ennyire gépesített, ezeket a küldeményeket gazdaságosabb volt a levélpostai ág felé terelni, az utóbbi időben azonban fordult a kocka, most már üzletileg épp a csomaglogisztika felé érdemes ezeket eltolni.

A magyar helyzet furcsasága, hogy a szlovák állami postavállalat még nem lépte meg a szigorítást, és – ahogy egy olvasónk konkrétan jelezte is – már néhány küldemény feladása miatt is megéri Szlovákiából elküldeni az árut, akár 100 kilométert is utazva a határig.

A magyar díjemelések után eleve már a sima ajánlott levelek költsége között is kinyílt az olló: míg Magyarországon jelenleg átszámolva 6-12 euró lett egy levél feladási díja, addig Szlovákiában még jellemzően 2,5-5 euró között maradt. De ennél fontosabb különbséggé vált, hogy ezekbe a nemzetközi ajánlott levelekbe még sokkal lazábban bele lehet tenni a 2 kilogrammos határig különböző tárgyakat/termékeket is.

Ugyanezt csomagként feladva már eltűnik a szlovák–magyar árkülönbség, amiből látszik, hogy a jelenlegi helyzet csak azért alakult ki, mert a szlovák posta még nem szigorított a nemzetközi trendekhez igazodva.

A Magyar Posta a szlovák alternatívára utaló kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy „a tarifák meghatározásakor a nemzeti posták a saját mikro- és makrokörnyezetüket (költségeket, inflációt stb.) veszik figyelembe”.

Magyarországon a belföldi ajánlott levélküldemények volumene évről évre csökken, méghozzá nem is kicsit, az elmúlt években átlagosan 11 százalékkal zsugorodott. A nemzetközi ajánlott levelek mennyisége azonban 2024-ben és 2025-ben is stagnált, igaz, az azt megelőző három évben évente ott is körülbelül 10 százalékos forgalomcsökkenés volt.

Magyarországon egyébként 2001 szeptembere óta van hatályban az elektronikus aláírást a papírossal egyenértékűvé minősítő törvény, nemrég pedig a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) részeként magánszemélyek nem üzleti célú felhasználására is díjmentesen lehetővé vált mindenfajta dokumentum hiteles elektronikus aláírása (amit aztán akár e-mailben is továbbítani lehet, ajánlott levélként való feladás helyett).