Visszafogják a mélyszántást a gazdák, de radikális váltásra még mindig kevesen képesek

Tavaly 13 ezer hektárra növekedett az a szántóterület, amelyen a büki Purina állateledelgyárnak beszállító magyar gazdák regeneratív módon gazdálkodnak.

Miért fontos ez? A regeneratív megoldások terjedése fontos lenne ahhoz, hogy a magyar agrárium alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz – amelynek a mostani, szokatlanul korai szárazság is a jele lehet –, de a folyamat meglehetősen lassan halad üzleti és szakmai gátak miatt.

• A büki gyár tulajdonosa, a Nestlé a svájci központ célkitűzései alapján egy olyan támogatott magyar programot visz, amellyel kisebb méretben modellezhető az átállás.

Számokban: 2022-ben három gazdával indult el a program 2100 hektáron, 2023-ra 11 gazdát vontak be, és 5000 hektárra nőtt a terület, most pedig azt közölték, hogy tavaly 25 magyar gazda összesen 13 ezer hektáron alkalmazta a módszert.

• Egy tavalyi átfogó tanulmányban a HUN-REN kutatói azt írták, a magyar gazdák egyre nyitottabbak a talajkímélő módszerek alkalmazása iránt, de ezen belül a talajművelésben még mindig messze a leggyakoribb eljárás a mélyszántás.
• 2023-ban már körülbelül 1,3 millió hektáron alkalmaztak valamilyen talajkímélő módszert, 2016 és 2023 között a hagyományos módszerekkel mélyszántott terület 24 százalékkal csökkent.
• Ez azonban szinte teljes mértékben a szántás intenzitásának csökkentése miatt van, a szántás teljes elhagyása ugyanis még nem jellemző, az továbbra is csak a magyar mezőgazdasági területek 2 százalékán valósul meg.

Alulnézet: a gazdák szempontjából az átállás üzletileg és technológiailag is nehéz, a szántás fokozatos elhagyása ugyanis csak hosszú távon éri meg, a kezdeti kockázatokat, a csökkenő hozamot vagy az alacsonyabb minőséget átmenetileg finanszírozni kell, a technológiát pedig az adott területre a tapasztalatok alapján szinte egyedileg kell bevezetni.

• A magyar agrárium jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy ezt a váltást konkrét anyagi és/vagy hatékony képzési támogatás nélkül önerőből meglépje.
• A nehézségekről ebben a riportunkban írtunk korábban.

Felülnézet: az Agrárközgazdasági Intézet nemrég egy nemzetközi projekt keretében konkrétan megvizsgálta a regeneratív módszerekre való átállás (mikro)gazdasági hatásait Magyarországon.

• A számítások alapján nincs univerzális módszer, azaz nem kerülhető ki, hogy Magyarország a klimatikus és földviszonyaira kidolgozza a saját legjobb megoldásait.
• Gazdaságilag valószínűleg csak a folyamatos átállás életképes, vagyis hosszú távú stratégiát kell(ene) következetesen végigvinni, a gyors váltás üzletileg nem kivitelezhető.