Vége az önkiszolgáló kasszák terjedésének, vagy csak most jön a java?

Csaknem másfél éve, 2024 végén nyílt meg Budapesten Magyarország eddigi legnagyobb, 1800 négyzetméter eladóterületű Aldi áruháza. A szokásosnál kétszer nagyobb alapterületű boltban az akkori hírek szerint 35 munkavállaló kezdte meg a munkát. Az üzletből minden modernsége ellenére egy valami látványosan hiányzik: egyetlen önkiszolgáló kasszát sem terveztek bele.

Nem sokkal később, 2025 májusában Szegeden egy 150 négyzetméteres élelmiszerboltot hibrid üzemmódra állított át a Coop. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos nyitvatartási időn kívül, azaz tipikusan késő estétől kora reggelig teljesen automata-önkiszolgáló üzemmódban működtetik, személyzet nélkül. Míg egészen kis méretű és választékú automata boltok korábban is elindultak már, a szegedi volt az első, amely közepes méretben (négyezer árucikkel) meglépte a teljes automatizálást.

Az egyaránt modern budapesti Aldi és a szegedi Coop az önkiszolgáló kasszák szempontjából a két végletet képviseli, a kettő között pedig sokféle megoldás nyert teret, inkább ezek lettek általánosak. A Decathlon üzleteiben például már 2023 végére teljesen megszűntek a hagyományos kasszák, de minimális kisegítő személyzetre a mai napig szükség van. A nagy élelmiszerbolt-láncoknál pedig többnyire vegyes rendszerek alakultak ki, a hagyományos és az önkiszolgáló kasszák egymás mellett működnek, és utóbbiakhoz szükség van segítőkre.

Az önkiszolgáló kasszák terjedése mintha ezen a szinten megállt volna. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy csak egy átmeneti időszakban vagyunk, és lesz még ugrás a technológiában.

Az Aldi egyébként, amely egyelőre nem alkalmaz önkiszolgáló kasszákat, azt mondta megkeresésünkre, hogy a kasszás dolgozók gyors és hatékony munkája az áruházlánc egyik megkülönböztető jegye, ez növeli a vásárlói élményt, és segíti a vevőket abban, hogy minél kevesebb időt kelljen a fizetéssel tölteniük. A piacot figyelik, tesztelik, és az esetleges bevezetéséről a beruházási stratégia részeként döntenek – de azt nem tudtuk meg, hogy hol: nálunk vagy a német központban.

Furcsa módon azonban azok a cégek is a gyorsasággal és a vásárlói élménnyel érvelnek, amelyek használnak önkiszolgáló kasszát. A Spar például azt mondta nekünk, az önkiszolgáló kasszák telepítésével épp az a célja, hogy nőjön az áruházak kasszazónáinak áteresztőképessége és csökkenjen a fizetés miatt várakozással eltöltött idő.

„A vásárlói visszajelzések egyértelműen azt mutatják, hogy a várakozás sokkal kisebb terhet jelent a vevők számára, amikor önkiszolgáló kasszánál állnak sorba” – tették hozzá.

Ez egyébként megosztó kérdés, mert az önkiszolgáló kasszát sokan nem szeretik, egyenesen azt vetik fel, hogy a vevő ingyen dolgozik a kasszás helyett, mások azonban kifejezetten kedvelik, vagyis a visszajelzések elég vegyesek.

Üzleti megközelítésben azonban egyértelműbb a helyzet, önkiszolgáló kasszát telepíteni ugyanis a jelenlegi technológia mellett elsősorban a közepes méretű és forgalmú üzletekben érdemes, sőt azok közül is inkább ott, ahol a kosarak tartalma általában nem haladja meg a körülbelül 20 terméket, ellenben az értéke az átlagnál nagyobb.

Ahogy Bessenyei Attila, a többek között önkiszolgáló kasszákat is fejlesztő-forgalmazó Laurel Kft. ügyvezetője mondja, a megtérülés üzletmérettől és működési modelltől függ, ugyanakkor a jelenlegi munkaerőhiányos környezetben már kisebb üzletekben is egyre több kereskedő talál működőképes alkalmazási módot.

A technológia ugyanis nem feltétlenül a munkaerő kiváltását célozza, hanem annak hatékonyabb átcsoportosítását. A felszabaduló munkaidő a vásárlók támogatására, polcfeltöltésre vagy egyéb üzlettéri feladatokra fordítható.

Egy segítő munkatárs jellemzően 6-10 önkiszolgáló kasszát tud felügyelni, ugyanakkor kisebb üzletekben is kialakítható hatékony működés, különösen kompakt, rugalmasan telepíthető megoldásokkal. Erre példa a már említett szegedi Coop hibrid üzlete is, ahol néhány önkiszolgáló kasszával, kisebb alapterületen is működik a modell.

A közepesnél nagyobb áruházakban viszont az szab határt az alkalmazásnak, hogy oda sokan nagy bevásárlásra érkeznek, és egy áruval telepakolt nagyméretű bevásárló kocsit nem feltétlenül akarnak saját maguk lekasszázni. Ez nemcsak kényelmetlen, de rendkívül időigényes is lehet a vevőknek.

A vásárlói élmény mellett ugyanakkor a pénzügyi megfontolások is erős keretet adnak, egy önkiszolgáló kassza beruházási költsége ugyanis – kiépítéstől, felszereltségtől és technológiától függően – 1,5-2 millió, illetve 7-8 millió forint között mozog. Ez ugyan nem tűnik soknak ahhoz képest, hogy milyen nagy költsége van a munkaerőnek, vagyis hogy a személyi költségeken mennyit lehet az automatizálással megtakarítani, ám a kisebb boltok jellemzően még sincsenek abban a helyzetben, hogy egy 4-5 kasszás beruházásba belevágjanak.

Sőt, sokszor a nagyok sem. Az önkiszolgáló kasszák térhódítása ugyanis nemcsak a fent említett méretbeli okok miatt állt meg, hanem azért is, mert a kiskereskedelemben a nagy szereplők is eleve visszafogták a beruházásaikat – miután a magyar gazdaság évek óta nem növekedett, ellenben a szektor pénzügyi terhelése nőtt, miközben az értékesítés volumene sem bővült érdemben.

Az a stagnálás tehát, amit jelenleg látunk, nagyrészt az általános beruházási stop következménye,

amit csak az oldhat fel, ha nő a fogyasztás, nő a kosárérték, és csökken a terhelés (például a különadó vagy az árrésstop), illetve megszűnnek olyan gátak, mint például a plázastop, amely alapvetően visszafogja a nagyobb piaci szereplők beruházási aktivitását.

A Sparnak például jelenleg közel 200 üzletében működik összesen több mint 900 önkiszolgáló kassza, és azt mondják, hogy ahol van, ott ma már a forgalom közel 40 százaléka azokon keresztül folyik, a telepítéseket pedig idén sem állítják le. Azt azonban nem tervezik, hogy egy üzletben kizárólag önkiszolgáló kassza legyen, vagyis a vegyes modell egyelőre megmarad.

A Penny-nél azt mondták nekünk, jelenleg 30 üzletben összesen 120 önkiszolgáló kassza működik, és a tervek szerint további 20 üzletben jelenik meg idén. A boltlánc tapasztalatai szerint a technológia iránti nyitottság eltérő, a nagyvárosi, forgalmas üzletekben a használati arány akár az 50 százalékot is elérheti, vidéken azonban jellemzően inkább csak 30 százalék körül van. A teljes kasszakiváltás így a Penny-nél sem cél, inkább kiegészítő elemnek tekintik a technológiát.

Bessenyei Attila szerint azonban vannak még fejlődési lehetőségek a piacon. Nagy lökést adhatna például a terjedésnek, ha megvalósulna az a terv, amely a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilos applikációval lehetővé tenné az életkor igazolását. Egy QR-kód beolvasásával a vásárló igazolhatná, hogy jogosult alkoholos italt vagy energiaitalt venni, így a kasszákat felügyelő alkalmazottat tehermentesíteni lehetne az egyik fő feladatától.

A másik fejlődési irány a mesterséges intelligencia alkalmazása, elsősorban arra, hogy az önkiszolgáló kassza ne csak a jelenlegi súlyellenőrzés alapján, hanem kameraképen keresztül ténylegesen felismerje a megvásárolt termékeket.

Ha például a kassza „látná”, hogy a vevő pontosan milyen zöldséget, gyümölcsöt vagy pékárut vásárolt, akkor sem véletlenül, sem szándékosan nem tudna rossz terméket regisztráltatni a kasszával, és a segítő alkalmazott felügyelő-segítő szerepe is csökkenne. A nagyméretű boltoknál pedig gyorsabbá és egyszerűbbé válhatna a sok tételből álló nagy bevásárlások automatikus kezelése.

Üzleti oldalról a kisebb boltoknál például az hozhatna áttörést, ha belemennének, hogy az önkiszolgáló kasszáknak ne kelljen feltétlenül készpénzt is elfogadniuk (a kizárólag bankkártyás fizetést inkább a városi és fiatalabb vevők fogadják el probléma nélkül).

Ahogy Bessenyei Attila magyarázta, a készpénzkezelési modul ezekben a szerkezetekben banktechnikai eszköznek minősül, és ezért

a kasszának speciálisan szigorú szabályoknak kell megfelelnie, ez önmagában 3-4 millió forintot képvisel a 6-8 milliós összköltségen belül – azaz döntő költségcsökkentést lehet elérni az elhagyásával.

Ez a racionális lépés egyébként már a nagyobb üzleteknél is jól látszik, nem véletlenül vannak a nagyobb boltokban olyan külön önkiszolgáló kasszasorok, ahol csak kártyával lehet fizetni.

A kisebb boltok tulajdonosainak előbb-utóbb érdemes lehet azon gondolkodni, hogy legalább kiegészítő jelleggel, csak kártyás fizetéssel telepítsenek egy-egy önkiszolgáló kasszát. Ahogy a szegedi példa is mutatja, a technológia a jövőben egyre könnyebbé teszi majd, hogy egy kisbolt a fejlesztés után akár éjjel-nappal nyitva legyen, a rendes nyitvatartási időn kívül ugyan csak kompromisszumokkal, azaz csak kártyás fizetéssel, de a versenyben maradáshoz jól jöhet az éjszakai pluszbevétel.