Hogyan lehet többet kihozni a külföldi cégekből a magyar gazdaság számára?

Többek között a német és az európai gazdaságra nehezedő nyomást és a magyar cégek előtt álló lehetőségeket járták körül a G7 Paradigma konferencia első kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Goszták Árpád, Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója szerint a német gazdaság strukturális problémákkal néz szembe, kifulladt az eddigi növekedési modell. A német vállalatok közül azok tudtak sikeresek maradni, amelyek nem feltétlenül otthon ruháztak be sokat, és árbevételük jelentős része jön a világpiacról.

Müllner Zsolt, az AutoWallis Nyrt. igazgatósági elnöke úgy látja, hogy Németország nehezen tud megküzdeni a szociális rendszer terheivel, ami eleve versenyelőny Kína számára. A kínai nyomás miatt a német autóiparban meg kell változtatni a működési kereteket. A német innováció rendben van, de hogyan lesz ebből versenyképes termék? – tette fel a kérdést.

Szászi István, a Bosch-csoport Magyarország és Adria régiójának vezetője ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy míg a Bosch-csoportban 15 percenként születik egy szabadalom, addig a BYD-nál 10 percenként. Európában egy új járműplatform kialakítása és bevezetése 4-5 év, Kínában azonban ezt már két év alatt meg tudják csinálni. A menedzser arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelés visszaesése miatt jelenleg jelentős felesleges kapacitás van az európai autóiparban, ami igaz a beszállítói láncokra is.

Hol lennénk, ha beszállítói szerep sem lenne? – tette fel a kérdést Lakatos Péter, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója. A nagyvállalkozó arról beszélt, hogy a magyar beszállítók számára nagyon fontos volt korábban például az Electrolux, amely éppen most zárja be utolsó magyarországi gyárát, a Suzuki pedig mélyen a korábbi csúcs alatt termel. Ha egy magyar vállalkozó beszállító szeretne lenni, akkor a magyarországi üzemek kulcsfontosságúak, nagyon ritka, hogy valaki egyből mondjuk Franciaországba tudjon beszállítani – tette hozzá.

Müllner Zsolt ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy azt a helyzetet kellene minél jobban kihasználni, hogy az utóbbi bő tíz évben rengeteg tőke jött be az országba ipari beruházások formájában. Ezt a helyzetet kellene minél jobban belakni, öt autógyár működik már idehaza, az lenne a jó, ha minél több magyar kkv tudna beszállítani nekik. Az olyan gyárakat, mint a CATL és a Samsung SDI, nem lehet kiemelni a magyar gazdaságból, azt kellene elérni, hogy ezek ne maradjanak zárványok.

Szászi István szerint jó volt az utóbbi 20-30 év tőkevonzási stratégiája, a hazai tudásbázis, kompetencia létrejött például az autóiparban. Amit nem tettünk meg, hogy erre a kompetenciára építsünk, például olyan startupokkal, amelyek magas hozzáadott értékkel is be tudnak kapcsolódni az ágazati értékláncokba.

Valós veszély a közepes jövedelem csapdája – utalt vissza a konferencia nyitó előadására Lakatos Péter –, de figyelembe kell venni, hogy Magyarország kis ország kis belső piaccal, ráadásul közel 50 évig kimaradt a nemzetközi gazdaság főáramából. Nemzetközi kontextus nélkül nem lehet csinálni jelentős dolgokat ebben az országban – tette hozzá.

Goszták Árpád úgy látja, hogy a világban zajló változások egy része kedvező is lehet az európai és magyar beszállítók számára. Az uniós cégek globálisan is vezető kifektetők voltak, a termelési lánc jelentős részét elvitték más kontinensekre. Ha ennek egy része visszatér Európába, az a magyar beszállítóknak is új üzleti lehetőségeket teremthet.