Időzített bomba lehet a Miskolc melletti vegyi üzem, ahol éhségsztrájkba kezdenek a dolgozók
„Nagyjából százan be vagyunk szorulva a rendszerbe” – mondta lapunknak az egyik elbocsátott dolgozó, Tóth Sándor, aki a tervek szerint péntek reggel kezdődő éhségsztrájk egyik szervezője a sajóbábonyi SPL Europe Kft. vegyi üzemben. Elmondása szerint sokan leszámolási (kilépő-) papírok híján feketén keresnek munkát, miközben álláskeresési járadékra sem tudnak jelentkezni. A férfinak mostanra teljesen elfogytak a tartalékai, így a számláit sem tudja már fizetni, valamint az ingatlanára felvett hitelt sem tudja törleszteni.
Eközben a sajóbábonyi növényvédőszer-gyárban soktonnányi mérgező vegyi anyag maradt, időnként őrizetlenül, és fennáll a szivárgás veszélye dolgozói beszámolók alapján. A felszámolás alatt álló cég Tóth Sándor mellett közel száz embernek tartozik négyhavi fizetéssel, és április elején a gyár őrzését is felfüggesztették a dolgozók, akik közül többen már a benzint sem tudták kifizetni, hogy eljussanak az üzemhez.
Az a 20-30 ember, aki állományban maradt, április 11-én újrakezdte az őrzést, miután egyhavi fizetést lehívtak nekik a felszámolás alatt álló cégek dolgozóinak kompenzálására szánt bérgarancia-alapból. Az említett további közel száz dolgozó ebből nem részesült, mivel őket már elbocsátották. Ők akarják éhségsztrájkkal felhívni a helyzetükre a figyelmet, miután a felszámolást végző cégtől semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak.
A dolgozói beszámolók alapján a – Miskolc belvárosától légvonalban nagyjából 10 kilométerre lévő – gyárban nem biztosított az olyan környezetre és emberi egészségre káros gázok szakszerű tárolása, mint a klór, foszgén vagy a merkaptán. A dolgozók szerint probléma a gázszivárgás a telephelyen, mivel nem adottak az anyagi feltételek a karbantartásra, és amennyiben nem biztosított a szakszerű tárolás, csupán idő kérdése lehet, hogy komolyabb szivárgás történjen.
Nem az első csőd
A céget 2008-ban alapította a Kiss Lászlóhoz tartozó Kiss cégcsoport, miután megvásárolta az Észak-magyarországi Vegyiművek (ÉMV) eszközeit és termékportfóliáját. Ez a vállalat a nyolcvanas években még a – később a Molba beolvadt – Tiszai Vegyi Kombináttal, illetve a Borsodi Vegyi Kombináttal (ma BorsodChem) összemérhető vegyipari konglomerátum volt. Az alaptevékenységet folytató amerikai vállalat 2006-ban csődbe ment, ezután vásárolta meg az eszközeit Kiss László.
A sokáig Kischemicals Kft. néven működő vállalatban 2015-ben vásárolt 70 százalékos részesedést az indiai tulajdonú VR Chem, majd 2019-ben teljes mértékben indiai kézbe került. 2023 óta 100 százalékban a Shiva Pharmachem Ltd. tulajdona, de február 13. óta felszámolási eljárás alatt áll. A cég 2020-ben jelentős kapacitásbővítést hajtott végre, amihez 4,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott egyedi kormánydöntés formájában.
A 24.hu értesülései alapján a Shiva Pharmachem azzal indokolta a befektetését, hogy egyre kevesebb foszgénező kapacitás van Európában (a foszgénes növényvédő szerek ugyanis a gyár termékportfóliójának fontos részei), miközben a világ élelmiszer-fogyasztása 2050-re várhatóan megduplázódik. A Sajóbábonyi Vegyipari Park infrastruktúráját és a környék humánerőforrás-bázisát a cég megfelelő alapnak látta a kiszámítható növekedéshez. A vegyipari park jelenleg több mint 45 vállalkozásnak ad helyet, és a Sajóbábony Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint „az ország harmadik legjelentősebb vegyipari centruma”.
Az indiai vegyipari óriás várakozásai viszont nem jöttek be: a cég 2023 óta veszteséges. A veszteség 2023-ban 925 millió forint volt, míg 2024-ben már közel 1,4 milliárd forintot tett ki. (Ennél frissebb beszámolót nem adott le a cég.)
Ezzel párhuzamosan egyre nőttek a vállalat adósságai: 2020-ban 7 milliárd forint kötelezettség terhelte, ez 2024-re 16 milliárdra nőtt. 2020-ban a kötelezettségek a teljes nettó árbevétel közel 77 százalékát tették ki, míg 2024-ben már 187 százalékát, vagyis több mint kétszer annyit. A hitelek több mint felét (9 milliárd forint) az indiai anyavállalat nyújtotta, de a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának szuperkedvezményes kölcsönéből is 7 milliárd forintot kapott.
A cég a növekvő adósságát 2024-ben azzal indokolta, hogy a forgalma jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest, ez mind a beszerzéseket, mind a karbantartást korlátozta. Ennek következtében csökkentek a gyár termelő kapacitásai. Ezzel együtt 2024-es jelentésében a cég még bizakodó volt a jövőt illetően, ugyanis a pénzügyi jelentésben úgy fogalmaztak, hogy a „vállalkozás folytatásának lehetősége biztosított, a vállalat vezetése és a tulajdonos elkötelezett a társaság működtetése iránt, a nyereséges működés biztosítását szolgáló döntéseket meg tudja hozni”. Ennek ellenére a vállalat októberben létszámcsökkentést jelentett be, majd február 13-án felszámolási eljárás kezdődött.
Rekordbüntetés, ismétlődő szennyezés, halálos balesetek
A gyár korábban sem volt ismeretlen a hazai nyilvánosságban: 2022-ben két halálos foszgénmérgezés is történt a gyárban, amit a Hvg.hu által megszerzett dokumentumok szerint munkáltatói és munkavállalói hibák okoztak. Tavaly a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal rekordösszegű, 100 milliós bírságot szabott ki a vállalatra, miután „a cég súlyosan és közvetlenül veszélyeztette 13 munkavállalója egészségét és testi épségét”, ugyanis klórgázmérgezésnek voltak kitéve a dolgozók.
A 100 milliós bírságot a nem sokkal korábban meghozott kormányrendelet tette lehetővé, ami 10 millióról 100 millió forintra emelte a maximálisan kiszabható munkavédelmi bírság összegét. A maximum bírság kiszabásánál szempont volt a hatóság számára, hogy előírták a balesetet okozó technológia soron kívüli ellenőrzését, ám erre csak három hónappal később került sor, valamint, hogy az ezt megelőző három évben öt alkalommal büntették a vállalatot baleseteket és halált is okozó munkavédelmi jogsértések miatt.
2024-ben több hónapon keresztül szúrós bűzzel árasztotta el a gyár a környéket. A katasztrófavédelem szóvivője szerint etil-merkaptán-szivárgás történt. Ezzel az anyaggal a szagtalan földgázt és propán-bután gázt szagosítják, a vegyület szédülést és hányingert okoz. Ezzel együtt a hatóság képviselője szerint veszélyes anyagot nem azonosítottak.
Emellett a gyár területén több tűzeset is történt, amikor is veszélyes hulladék kapott lángra, és füsttel árasztotta el a környéket. A 2024 októberében végzett mérések alapján az is kiderült, hogy a gyárból jutottak rákkeltő, környezetkárosító vegyi anyagok a sajóbábonyi patakba. Az üzem területén a talajvíz is szennyezett, ami miatt a vállalatnak 2024-ben is kármentési beavatkozásokat kellett végeznie.
Felügyelet nélküli gyár
A normális működés már tavaly szeptembertől ellehetetlenült a gyárban. Dolgozói beszámolók alapján innentől kezdve késve érkeztek a fizetések, az ekkor megígért fizetésemelést pedig azóta sem kapták meg. A december közepétől végzett munkájukért a többség azóta sem kapott fizetést.
Az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala arról tájékoztatta lapunkat, hogy az SPL Europe felszámolója, a BS Gran Consulting Kft. április 8-án nyújtott be bérgarancia-támogatás iránti kérelmet 29 munkavállalóra. „A felszámoló nyilatkozata alapján a kérelem a februári munkabérek megelőlegezésére irányult, kizárólag azon munkavállalók tekintetében, akik a kérelem beadásakor foglalkoztatásban álltak, elsősorban az iparbiztonsági feltételek biztosítása érdekében” – tette hozzá a kormányhivatal.
A cikk elején említett műszakvezetők tehát ebből a forrásból kaptak egyhavi fizetést, ezt követően kezdték újra a gyár felügyeletét biztonsági őri és felügyeleti pozícióban. „Probléma, hogy nekem sincs olyan papírom, hogy figyelhetem a gyárterületet” – nyilatkozta lapunknak az egyik őrzést végző műszakvezető.
A soktonnányi mérgező gázt és vegyi anyagot tároló gyár így április elsejétől április 10-ig állandó és szakszerű felügyelet nélkül maradt a dolgozók beszámolói szerint, ugyanis csupán az ipartelep őrző-védő szolgálata, valamint a gyárigazgató és az üzemvezető járt ki alkalmanként ellenőrzésre.
Ez a helyzet komoly aggályokra adhat okot, mivel például a gyárban tárolt foszgén vagy klórgáz halálos mérgezést is képes okozni, és azonnali védelmi lépésekre van szükség, ha ilyen szivárgás történik. Jobbik István műszakvezető úgy írta le a helyzetet, hogy
a gyárban maró hatású gázokat tárolnak, amelyek „folyamatosan eszik a rendszert”, és a helyzeten a melegedő időjárás is sokat ront.
Ezzel együtt több őrzést végző műszakvezető szerint nem tudnak szakszerűen védekezni egy szivárgás ellen annak ellenére, hogy újra van állandó felügyelet a telephelyen. Víz és nitrogéngáz sincs a gyárban, holott klórgázszivárgás esetén például vízpajzsot kell alkalmazni, amit így a kiérkező katasztrófavédelem sem tudna megtenni az egyik dolgozó szerint. Jelenleg egy szivárgó tartály anyagmentesítését és a vegyi anyagok átforgatását sem tudják biztosítani biztonságos tartályba.
Az egyik műszakvezető szerint csak szakszerűnek nem nevezhető, „maszek” megoldásokat tudnak alkalmazni. Amikor például foszgént tartalmazó anyag szivárgott a levegőbe, megfelelő semlegesítési eszköz híján forrásunk egy ammóniás ronggyal csavarta körbe, de elmondása szerint a szivárgás ettől nem állt el.
A jelenlegi szituációban szerinte „időzített bomba” a gyár.
A műszakvezető szerint a gyárban tapasztalható szivárgások a saját egészségükre is potenciálisan károsak lehetnek. A gyár helyzetéről megkérdeztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalt is. A hivatal sajtóosztálya úgy nyilatkozott, hogy „folyamatos helyszíni ellenőrzésekkel vizsgálják az ipari létesítmény állapotát, és egyértelműen kijelenthető, hogy semmiféle szivárgás nincs, nem kerülnek veszélyes gázok a levegőbe”. Az üzemben tárolt vegyi anyagok kapcsán a felszámolást végző céget is megkerestük, ám kérdéseinkre eddig nem válaszoltak.
A kialakult helyzetről megkérdeztük Kiss Lászlót is, aki az említett cégmúlt mellett azáltal is érintett, hogy cégcsoportjához tartozik a sajóbábonyi ipari park. Az üzletember úgy fogalmazott, hogy korábban dolgozott együtt az SPL Europe-pal, de felületes volt az együttműködés. A gyár területét nem a Kissékhez tartozó ipari park tulajdonolja, így az előbbi állapota a felszámolást végző cég felelőssége – tette hozzá. (Felszámolási eljárás alatt ugyanis a felszámolóbiztos gyakorolja a cégvezetői jogköröket.)
„Pletykák” Kiss Lászlóhoz is eljutottak a gyár állapotát illetően, de ezekről nem akart nyilatkozni, katasztrófahelyzet kialakulásától pedig nem tart a területen. A lapunkhoz eljutott értesülésről, miszerint a Kisshez tartozó cégcsoport veheti meg a felszámolótól a gyárat, azt mondta, hogy ez tervben van, ugyanis nem akarják, hogy „rossz kezekbe kerüljön”. Biztosat erről még nem tudott mondani, mivel még a tender sincs kiírva.
Éhségsztrájk és határidő
A cégnél januárban közel száz embert bocsátottak el, állományban elvileg csak az említett műszakvezetők maradtak. Azért elvileg, mert a NAV-nál elérhető legfrissebb adat szerint az SPL Europe Kft. dolgozói létszáma egészen pontosan nulla. Igaz, ez lehet akár adatközlési hiba is.
Az elbocsátott dolgozók közül legalább nyolcan éhségsztrájkot kezdenek péntek reggel nyolctól a gyárban. Egyrészt fejenként 3-4 millió forinttal tartozik nekik az SPL Europe az elmaradt bérek és a végkielégítések formájában, másrészt a cikk elején említett módon a továbblépést is akadályozza a kilépőpapírok hiánya.
Ezek miatt jogi lépéseket terveznek a felszámolást végző céggel szemben. A BS Grant Consultingot hivatalos úton nem tudják elérni, a közvetett módon hozzájuk eljutott információk alapján a bérszámfejtő hiányosságaira hivatkozik azzal kapcsolatban, hogy a bérgarancia-alapból miért csak a fizetések töredéke érkezett meg. A leszámolási papírjaik hiányát pedig állítólag az időigényes papírmunkával indokolta a felszámoló. A felszámolást végző céget ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban sem tudtuk elérni, és a Shiva Pharmachem sem reagált megkeresésünkre.
A még állományban lévő dolgozók azt tervezik, hogy amennyiben nem kapnak még egy havi fizetést április 20-ig, akkor újra felhagynak a gyár őrzésével és felügyeletével.
