Bemutatjuk az élelmiszerboltot, ahol a vevők egyben tulajdonosok és alkalmazottak is

Cikkünk írásakor 1496 tagja volt annak az osztrák szövetkezetnek, amely egy úgynevezett közösségi szupermarketet hozott létre és tart fenn Bécsben. A Mila alapítói az osztrák sajtónak korábban azt mondták, körülbelül 2000 tagnál érik el a nullszaldós működést, azaz onnantól kezdve válik majd (üzemi szinten) nyereségessé a projekt. A G7 kérdésére pedig most azt is jelezték, hogy a végső cél az 5 ezres taglétszám megközelítése lesz. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a bécsi minta alapján üzletileg hogyan lehet létrehozni és fenntartani egy ilyen boltot.

A közösségi élelmiszerbolt nem új találmány, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már évtizedek óta működnek hasonlók, de érett formájában még a hozzánk közel eső Bécsbe is csak tavaly év végére jutott el. Hosszas előkészítés és a kezdeti kisebb alapterületű működés után akkor nyílt meg a Mila „igazi”, 350 négyzetméteres, 3300 cikket kínáló boltja. Összehasonlításul: a ma népszerű diszkont modellben (Aldi, Lidl, Penny) az alapterület nagyobb ugyan, de az állandó árucikkek száma hasonló, általában 2000–4500 között mozog.

A közösségi modell alapvetése, hogy az üzletben csak a boltot fenntartó szövetkezet tagjai (azaz maguk a tulajdonosok) vásárolhatnak, illetve a bécsi megoldásban minden tag megjelölhet még egy személyt vevőnek. Jelenleg tehát a Milának (amely egyébként a német Mitmach-Laden, azaz a közösségi, részvételi bolt rövidítése) 3 ezernél biztosan nincs több vásárlója, de a valóságban tartalmilag még kevesebb, hiszen gyakori lehet, hogy egy háztartás két tagja kapja meg a vevői jogot.

A részvétel nemcsak vásárlási lehetőséget, hanem a bolt üzemeltetésében való kötelezettségvállalást is jelent, minden tagnak havonta egyszer egy háromórás műszakot dolgoznia kell az üzletben. Ez feltételez némi rugalmasságot, hiszen a Mila szerdán és vasárnap zárva van ugyan, de a többi napon reggel 8 és este 20 óra között (szombaton 18 óráig) nyitva tart, azaz adott esetben hétköznap napközben és szombaton is el kell menni az önkéntes, azaz fizetetlen háromórás műszakokra. A tulajdonos-tagok ilyenkor kasszáznak, árut töltenek fel vagy az adminisztrációba segítenek be (a tagok által megjelölt „+1” vásárlóknak nem kell dolgozniuk).

Taggá válni egyszeri 180 euró befizetésével lehet, de ezt kaucióként is lehet értelmezni, mert kilépés esetén az összeget a szövetkezet visszafizeti. A rászorulók kedvezményt is kaphatnak, akár már jelképes 20 euróval is beléphetnek, az eddigi tapasztalatok szerint azonban meglepő módon sok olyan tag van, aki eleve többet ad a közösbe az elvárt 180 eurónál.

A Mila azt mondta nekünk, hogy az alapításkor, azaz 2023 februárjában 20,2 ezer euró volt a szövetkezet saját tőkéje, mára azonban 231,6 ezer euróra (jelenlegi árfolyamon 84,3 millió forint) nőtt.

A tényleges induláskor, vagyis a jelenlegi üzlet kisebb elődjének megnyitásakor körülbelül ezer tagnál jártak, és ha az átlagos 180 eurós befizetésekkel számolunk, akkor rögtön látszik, hogy ez gyakorlatilag semmire sem lett volna elég. A nagyobb méretű üzlet beindításához a Mila elmondása szerint ugyanis egymillió eurót kellett összegyűjteni, a honlapjukon közzétett adatokból pedig az is látszik, hogy a tavalyi befektetési költségvetés ezt tükrözi, annak főösszege 1,32 millió euró volt.

A szövetkezeti tagok kezdő befizetéseiből 168 ezer euró jött be, az induló finanszírozás érdemi részét, azaz egymillió eurót a hitelek alkotják. A Mila azonban arra törekedett, hogy ennek az egymillió eurónak minél kevesebb részét kelljen bankoktól felvennie, mert annak kamata 7 százalék körül van. Ehelyett a tagoktól kért kölcsönt, amire évi 2-3 százalékos kamatot fizet.

Ha egy tag pénzben kéri a kamatot, akkor 2 százalékot kap, ha azonban elfogadja a boltban levásárolható utalványt, akkor értékben 3 százalékot fizetnek ki neki. A cél az volt, hogy a tagi kölcsönök összértéke elérje a 800 ezer eurót, és ez sikerült is, jelenleg 856 ezer eurónál tartanak.

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy az 1,23 millió eurós beruházási-fejlesztési költségvetést milyen forrásokból szedte össze a Mila, és mire költötte. (Az összegek az adott mezőre kattintva, húzva látszanak.)

A tagok önkéntes munkavégzése nem jelenti azt, hogy a Milának ne lennének személyi költségei, jelenleg hat szakember főállásban a szövetkezet alkalmazottja, ők irányítják napi szinten a működést, tárgyalnak a beszállítókkal, intézik az adminisztrációt.

A modell üzletileg le van csupaszítva, nincsenek akciók, és a haszonrésen sem kell gondolkodni, mert az fix 30 százalékra van beállítva minden terméknél. Az árut a beszállítók viszik az üzletig, vagyis a bolt kis raktárán kívül nincs további raktározási költség, és a szállítást sem a Mila intézi.

A nyereséget teljes egészében visszaforgatják a működésébe, pénzt nem fizetnek ki a tagoknak,

a szövetkezeti törvény szerint a cél az, hogy a lehető legnagyobb hasznot érjék el a tagok számára – de az az üzletben marad.

A közösségi szupermarket a hagyományos értelemben sem árban, sem kínálatban nem versenyez a nagy láncokkal. A Mila kínálatának gerincét a bio- és organikus, illetve fair trade termékek adják, ennek ellenére nem egy nagy választékú prémium bioboltnak kell elképzelni. Egyrészt a tagok tesznek javaslatot az áruválasztékra (hiszen ők lesznek a vevők is), és nincs semmilyen megkötés arra, hogy kizárólag a bio- vagy organikus vonalat erősítsék. Manner nápolyi és sok más népszerű hétköznapi termék ugyanúgy kapható a Milában, mint bármelyik szupermarketben.

A bolt a diszkontok saját márkás (azaz legolcsóbb) termékeivel érdemben nem tud versenyezni, az ilyen közvetlen ár-összehasonlításokból nem is jön ki jól, de nem is ez a célja. Ha ugyanis nem az élelmiszerboltok belépő árszintű választékát nézzük, hanem a jobb minőségűt, amit a Mila is ígér, akkor sok esetben megnyeri az árversenyt.

„Bizonyos területeken olcsóbbak vagyunk, különösen a zöldségek és az ázsiai termékek esetében az áraink átlagosan 10-30 százalékkal alacsonyabbak. Hosszú távon további javulás a cél, különösen a taglétszám növekedésével” – mondták nekünk.